2021. október 19. keddNándor
EUR = 4.9481 RON
USD = 4.2724 RON
HUF = 1.3714 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,669.78(-0.32%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Miért áll közelebb Horvátország és Bulgária az euró bevezetéséhez, mint Románia?

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 10:56 GMT +2, 2021. szeptember 23.

Az ottani kormányzatok "ügyesebbek" voltak, vagy a magyarázat máshol keresendő? Szakértőtől kérdeztük meg azt is, hogy nálunk mikor lenne reális esély az euróra való áttérésre.


„Horvátország készen áll az euró bevezetésére 2023. január elsejétől” – jelentette ki a horvát kormányfő még a múlt hét elején, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén, amelyen részt vett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) ügyvezető alelnöke is. Utóbbi elmondta, hogy a horvátok valóban erős szándékot mutattak az euróövezethez való csatlakozás terén, minden kritériumnak igyekeznek megfelelni, ezt pedig az is bizonyítja, hogy Horvátország a legnagyobb felhasználója az uniós költségvetési forrásoknak.  

Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az Európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Ez egy olyan rendszer, ami az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkenti az árfolyamingadozást és közelebb viszi a tagállamot a pénzügyi stabilitáshoz, hogy az eurózónához való csatlakozás valóban megvalósulhasson. Ebbe a mechanizmusba kért felvételt Bulgária is, még 2018. júliusában. Az áttörés végül 2020 nyarán érkezett, mindkét tagállamot felvették az ERM II-be.

A kék terület az eurózónát jelöli, a zöld az Európai árfolyam-mechanizmusba csatlakozott tagállamokat, a piros az eurótól független nemzeti fizetőeszközt használó tagállamokat ábrázolja. Forrás. Wikipédia 

De ne szaladjunk ennyire előre: az euró bevezetése érdekében nagyon sok szabálynak meg kell felelni

Ilyenek például a maastrichti kritériumok, ezek között szerepel, hogy:

  • az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga;
  • az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, az ország nem állhat túlzottdeficit-eljárás alatt;
  • a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát;
  • a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Valóban van esélye a két országnak a csatlakozásra? A kritériumok teljesítéséhez milyen konkrét lépéseket kell megtenniük?

"A tagjelölt országok felkészültségét egyrészt a nominális konvergencia kritériumok (a fentebb sorolt kritériumok) alapján kell nézni. Ezen a téren Bulgária és Horvátország is jól áll, viszonylag alacsony az infláció és a hosszú távú hozamok szintje, valamint egyik ország sincs túlzott deficit eljárás alatt" – mutatott rá Székely Imre, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének távoktatás igazgatója.

Székely Imre: – A világjárvány kibontakozását megelőző években mindkét ország fenntartható költségvetési politikát folytatott: Horvátország három éven keresztül némi államháztartási többlettel működött, Bulgária pedig négy egymást követő évben is többletet mutatott, 2018/2019-ben 2 százalék körül. Ez kedvező hátteret teremtett a 2020-as költségvetési politikához, a járvány ellenére az államháztartási hiány európai szinten nem lett kiugró, Bulgáriában GDP arányosan 3,4%, Horvátországban 7,4%. Így mindkét ország esetében releváns volt az előrejelzés, hogy a 2021-es évre a 3%-os küszöbérték alatt tartsák a hiányt, aminek beteljesülését a gyors kilábalás, a kedvező GDP növekedés segíti.

Az államháztartási hiány mellett fontos szempontnak számít a bruttó államadósság szintjének a teljesítése is. Horvátországban ugyan a bruttó államadósság meghaladja a GDP arányos 60%-os referencia szintet, de már több éve csökkenő tendenciát mutat (a 2020-as rendkívüli évet leszámítva), így nem lenne meglepő, ha a tagország, legközelebbi, 2022. áprilisi – májusi vizsgálata során nem ütközne ebbe az akadályba. Bulgáriában ennél még egyértelműbb a helyzet, ott van az egyik legalacsonyabb bruttó államadósság az EU-s országok közül, a válságos évet követően is csak 25%-ra emelkedett ez az érték.

A kritériumok terén a legnagyobb hiányosságot sokáig a valutaárfolyam kapcsán lehetett látni, ugyanis az országok csak 2020 óta vesznek részt az Európai árfolyam-mechanizmusban. Én úgy látom, hogy mindkét országnak reális esélye van arra, hogy komoly feszültségek nélkül eltöltse a minimális két évet ebben a rendszerben.

A fent taglalt kritériumok mellett érdemes azonban vizsgálni a reálgazdasági kontextust is, mivel ezen a téren egy új helyzettel találjuk szembe magunkat. Az eurózóna bővülése során történelmileg megfigyelhető volt, hogy a potenciálisan csatlakozó országok közül azok léptek be, akiknek a makrogazdasági teljesítőképessége a legjobb volt. Horvátország és Bulgária várható csatlakozásával az EU két legalacsonyabb makrogazdasági teljesítményével rendelkező országa lépne be az euróövezetbe. 2020-ban, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt bolgár GDP 55%-a, a horvát 64%-a volt az EU-s átlagnak. Hasonló nagyságrendű számokkal Lettország rendelkezett, a csatlakozást megelőzően három évvel, ott ugyanez a mutató 58% volt, a csatlakozást közvetlenül megelőző évben 63,3%.

Horvátország esetében mi az előnye és mi lehet a hátránya az euró bevezetésének? Az előnyök szempontjából elsősorban a turizmus tűnik jó indoknak.

– Épp ilyen szempontból lényeges a makrogazdasági teljesítményt vizsgálni. Ha olyan jelentős különbség van a két térség között, mint amit fentebb ábrázoltam, akkor a csatlakozást követően, egy esetleges, az EU-s átlagnál gyorsabb gazdasági növekedéssel együtt járó helyi inflációs nyomást már nem lehet árfolyameszközzel hűteni (erősödő vagy lassabban leértékelődő hazai pénzzel), ezért némileg magasabb lehet az inflációs ráta. Ezt tekinthetjük egy potenciális hátrányának a korai euróbevezetésnek, azonban valószínűsíthető, hogy ez a potenciális költség a két ország esetében nagyon alacsony. Bulgáriában jelenleg is olyan árfolyamrendszer működik, amely ezt a nagy mozgásteret nem engedi meg. A horvátoké igen, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ehhez érdemben nem folyamodtak.

Ami a turizmus tekintetében várt előnyöket illeti: nemcsak ez a terület nyerhet az euró bevezetésével, hanem mindazok a vállalatok, amelyek valamilyen formában bekapcsolódtak a külkereskedelembe. Horvátország és Bulgária is főleg nyitott gazdasággal rendelkezik: 2019-ben, Bulgáriában a külkereskedelem GDP-arányosan 125%-os, Horvátországban 104%-os volt. Ezek az értékek 2020-ban 15 százalékponttal csökkentek, de a csatlakozásig várhatóan visszaállhatnak a korábbi értékek.

A horvát tengerpart messzeföldön híres turisztikai hely. Forrás: Pixabay

Közvetlenül egy ilyen mély válság után nem túl rizikós az euró bevezetése? Gondolván arra, hogy a járványhelyzet további fejleményeit nem tudjuk előre látni.

– A járványhelyzetben és általában fokozott kockázati környezetben könnyebb dolga van azoknak a jegybankoknak, amelyek nem tartanak fenn saját valutát, mert nem kell ezt megvédeniük a potenciális (akár jelentős) leértékelődéstől.

Miben különbözik Bulgária és Horvátország pénzügyi rendszere Romániáétól, hogy teljesíteni tudják a fentebb taglalt nominális konvergencia kritériumokat? Az ő kormányzásukat nem nevezhetjük feltétlenül "ügyesebbnek", csak egyszerűen másképp működnek.

– Az alapvető különbség az árfolyamrendszerből fakad. Bulgáriában egy hiperinflációs időszakot követően, 1997-től olyan árfolyamrendszert vezettek be, amely nem biztosít monetáris autonómiát. A nemzeti bank tevékenysége egyetlen célnak volt alárendelve: fenntartani azt az árfolyamparitást, amelyet meghatároztak, például 1 euró = 1,9558 bolgár levának felel meg. A horvátországi árfolyamrendszer nem ennyire szigorú, hivatalosan menedzselt lebegő rendszer működött (Romániához hasonlóan) az ERMII-be való belépésig, gyakorlatilag azonban az árfolyam nagyon kis mozgást mutat.

Horvátország 2013 közepén történt EU-s csatlakozásakor az árfolyam 7,4438 HRK/EUR volt, jelenleg 7,48-7,50, tehát 8 év után sem értékelődött le nominálisan a horvát kuna az euróval szemben. Ha megnézzük a bő nyolc év alatt realizált legnagyobb és legkisebb árfolyamértéket, akkor ez megerősíti azt a gondolatot, hogy nem voltak jelentős árfolyamkilengések: a kuna legfeljebb 3,7%-kal volt gyengébb és legfeljebb 0,90%-kal volt erősebb az eurónál a csatlakozáskor érvényes árfolyamhoz képest.

Ezek a számok lefordítva: mindkét ország már hosszú idő óta szoktatja magát ahhoz az állapothoz, amiben a hazai pénz értékét nem változtathatják meg az euróhoz viszonyítva.

Románia hol áll az eurózónába csatlakozás téren?

– Románia a makrogazdasági teljesítőképesség terén egy kicsit jobban áll, mint Bulgária vagy akár Horvátország. Romániában 2020-ban, az említett egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-mutató 71,3%-át tette ki az EU-s átlagnak.

A nominális kritériumok teljesítése terén viszont Románia jelenleg igen rosszul áll úgy monetáris –, mint költségvetési téren. Az emelkedő infláció szintje meghaladja a referencia-értéket. Nem is beszélve arról, hogy Románia túlzottdeficit-eljárás alatt van. A bruttó államadósság GDP-arányos szintje nem lépte át a 60%-os küszöböt, viszont növekvő tendenciát mutatott, 2020-ban elérve a 47,3%-ot. Mivel Románia nem vesz részt az európai árfolyam-mechanizmusban, az árfolyamkritériumot sem teljesíti.

Volt azonban olyan időszak is (az előző évtized közepén), amikor az árfolyamkritériumot leszámítva Románia a többi kritériumot maradéktalanul teljesítette. (Az árfolyamkritériumot sok esetben a tagországok utolsóként teljesítik, minimalizálva saját kockázataikat az ERMII-be való belépéssel.) Erre alapozva tehát nem lehetetlen, hogy ennek az évtizednek a közepén újra lássunk egy hasonló helyzetet. Korábban sem Románia, sem az EU nem sietett a hazai euróbevezetéssel, elsősorban a nagyobb fejlettségbeli különbséggel érvelve. A közben zajló romániai felzárkózás, valamint a bulgáriai és horvátországi példák jobb kontextust teremtenek arra, hogy a következő időszakban, amikor a nominális konvergencia kritériumok teljesülnek, akkor itthon is teljesen áttérjünk erre a pénzre. Meglátásom szerint ilyen fejleményre az évtized első felévben nincs reális esély, csak azt követően. 

árfolyamBulgáriaHorvátországeurózónaEurópai Unió
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac