Mennyire rohamozták meg a bankautomatákat márciusban a válság hatására?
Kicsid Attila utolsó frissítés: 12:07 GMT +2, 2020. május 13.Mennyivel nőtt a forgalomban levő készpénzállomány, amikor márciusban szükségállapotot hirdettek? Ábrákon mutatjuk.
Amikor március első felében mindenkiben realizálódni kezdett a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság komolysága, a lakosság nemcsak az üzleteket “rohamozta” meg hosszan tartó élelmiszerekért, hanem némiképp a bankautomatákat is, készpénzért. A szakértők és a jegybank képviselői igyekeztek ugyan érvekkel alátámasztani, hogy szinte kizárt annak a lehetősége, hogy a bankok és bankautomaták készpénz nélkül maradjanak, a központi bank adatai alapján jól látszik, hogy a lakosság és a vállalatok mégis úgy döntöttek, hogy a legbiztosabb, ha valamekkora készpénz-tartalékkal vágnak neki ennek a bonyolult időszaknak. De mekkora lehetett ez a készpénzfelhalmozás? A jegybank statisztikái alapján ennek jártunk utána.
A gazdaságban elérhető készpénzállományról egyébként viszonylag gyakran publikálnak elemzéseket a gazdasági lapok. Legtöbbször azt vizsgálják, hogy a gazdaság méretéhez (GDP) viszonyítva mekkora a forgalomban levő készpénzállomány aránya: 2008 decemberében például a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,5%-át (25,3 milliárd lej) tette ki, jelenleg pedig körülbelül a 7,3%-át (77,6 milliárd lej). A koronavírus miatti történések kontextusában most viszont inkább az számít érdekesebb témának, hogy mennyi készpénzt vehetett ki a lakosság és a vállalatok bankautomatákból a szükségállapot kihirdetésének idején.
Még karácsonykor sem nőtt meg így a bankok készpénz iránti igénye
Azon persze lehet vitázni, hogy a számok alapján beszélhetünk-e pánikról, az viszont tény, hogy Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója azt nyilatkozta március végén, a bankok a március 11. és 20. közötti periódusban rekordnak számító, 4,4 milliárd lejnyi készpénzt vettek fel a jegybanktól annak érdekében, hogy kielégítsék a lakosság és a vállalatok megnövekedett készpénzigényét. Ez az összeg a jegybanki kormányzó elmondása szerint kétszerese volt annak, amire 2019 decemberében, az ünnepeket megelőző vásárlási őrületben szüksége volt a bankoknak.
Hogy mennyivel növekedett a gazdaságban levő készpénzállomány az elmúlt időszakban, azt az alábbi ábra mutatja, az adatokkal kapcsolatban már az elején érdemes megjegyezni, hogy a forgalomban levő készpénzmennyiség növekedésének üteme már jó ideje magasnak mondható, jócskán meghaladja az infláció mértékét is.
Mennyivel nőtt a forgalomban levő készpénz mennyisége?
A Román Nemzeti Bank adatai szerint március végén 77,6 milliárd lejt tett ki a hazai forgalomban levő készpénzállomány, ami azt is jelenti, hogy 2019 első negyedévéhez viszonyítva nominális értelemben több mint 8 milliárd lejjel, 11,6%-kal nőtt a forgalomban levő készpénzmennyiség. A növekedés korántsem elhanyagolható része márciusra vezethető vissza, amikor egy hónap alatt 2,8%-os, 2,14 milliárd lejes növekedés következett be.
Ezek a jegybanki statisztikák azért is érdekesek, mert rámutatnak, hogy a koronavírus-járvány miatti bizonytalanságok hatására a lakosság és vállalatok valóban arra törekedhettek, hogy növeljék a készpénz-tartalékaikat. A jegybank által közölt információk alapján megállapítható ugyanakkor, hogy a készpénzhiánnyal kapcsolatos félelmek nem tartottak sokáig, míg március közepén enyhén megrohamozták a bankautomatákat a készpénzért, addig az ezt követő időszakban normalizálódott a helyzet: a készpénz iránti igény jelentősen visszaesett, sőt, a jegybank kormányzója már március végén fontos bejelentést tett azzal, hogy kijelentette, “a monetáris, banki és pénzügyi területek túl vannak már a COVID-19 járvány okozta feszültségek csúcsán”.
A készpénzállomány változásának a Ziarul Financiar is bővebb elemzést szentelt. A neves gazdasági lap által idézett pénzügyi elemzők is arra mutattak rá, hogy a március közepén tapasztalható növekedés elsősorban a koronavírus miatt kialakuló pánikszerű helyzettel magyarázható. Az idézett elemzők szerint főként a kisebb jövedelemmel rendelkező személyek helyezhettek nagy hangsúlyt arra, hogy pénzt vegyenek ki a bankból a szükségállapot idejére.
Nagynak számít a mostani emelkedés?
Erre a kérdésre az alábbi ábra ad valamelyest választ, amely azt mutatja, hogy 2012 után hogyan változott, nőtt vagy csökkent havi lebontásban a készpénzállomány a román gazdaságban. Az adatok alapján két érdekes következtetést is le lehet vonni. Egyrészt, az elmúlt években már nem feltétlen van jelen az a bankok által korábban sokat hangoztatott jelenség, amely szerint a téli ünnepek és téli vakáció közeledtével jelentősen megnövekszik a készpénzfelvétel (ez 2014-ben és 2015-ben még jól kitűnik az adatokban). Másrészt, és ez a cikkben feltett kérdés szempontjából lényegesebb, az elmúlt nyolc évet vizsgálva a márciusban tapasztalható növekedés nem tűnik kiugró adatnak, viszont az is igaz, egészen 2017 közepéig kell visszamennünk ahhoz, hogy hasonló mértékű növekedést figyelhessünk meg a statisztikákban. A kérdésre adható válasz tehát összetettebb: a márciusi növekedés mindenképpen kiugrónak számít, ám hosszabb időtávon vizsgálva korántsem példátlan a növekedés üteme.
Az elmúlt 12 évben a forgalomban levő készpénzállomány megháromszorozódott, sok esetben kétszámjegyű éves növekedés is megfigyelhető a statisztikákban. A nagyon sok szempontból sajátos 2004-2008-as időszakban - a hatalmas növekedésben levő gazdaság és a hitelezés miatt is - a 30-50%-os éves készpénzállomány-növekedés volt jellemző.