Nehéz kezdőként pénzhez jutni
Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Pályázatok, banki hitel, befektetők, saját tőke – a kkv-k finanszírozási lehetőségeiről volt szó az RMÜE konferencián: pénz jó projektekre van, de továbbra sincs kolbászból a kerítés.
„Jó projektekre mindig van pénz, de most még inkább. Az elmúlt húsz évben most van a legtöbb pénz a piacon, és most is a legolcsóbb a pénz” – jelentette ki Demeter Attila, az OTP Bank Románia munkatársa a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási lehetőségei kapcsán, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által szervezett bukaresti beszélgetésen.
Demeter azt mondta, az elkövetkező időszakban a bankok főleg mezőgazdasági, élelmiszeripari cégeket, exportra dolgozó, vagy gyorsan pörgő termékeket gyártó vállalkozásokat, energiahatékonysági projekteket finanszíroznának a legszívesebben, de egyetlen típusú cég sem kizárt, hogy hitelhez jut, ha a tőkeigénye egy megfelelő üzleti terven alapul.
A szakember arról is beszélt, hogy az idei évre a lejben történő hitelezés háttérbe szorítja az euró alapú kölcsönöket, ugyanis a kamatok már együtt mozognak, sőt, egyes esetekben már jobban megéri a hazai valuta alapú hitel.
Ilyés Szabolcs befektetési és pályázati tanácsadóként arról beszélt, hogy a banki hitelek mellett a pályázatok jelenthetnek finanszírozási opciót a vállalkozások számára. Felhívta a figyelmet rá, hogy annak, aki 2015-2016-ban akar valamilyen projektet megvalósítani a cégén belül, már most készülnie kell a pályázatával, a tapasztalatok szerint ugyanis 2-3 év egy beruházás megvalósítási ideje.
„2014-2020 között közel 40 milliárd euró áll rendelkezésünkre az EU hétéves költségvetési keretéből. Ha ezt csak közlekedési infrastruktúrára költenénk, 8 ezer kilométer autópályát lehetne építeni” – példálózott. Ilyés elmondta, Románia márciusban kötheti meg a következő években elérhető támogatások struktúrájáról szóló partnerségi szerződést az Európai Bizottsággal, miután előzőleg két vázlatot is visszadobott az uniós hatóság.
A 2007-2013 közötti időszakról azt mondta, Románia csak idén válhat haszonélvezővé nettó befizetőből, miután 30% fölé kúszik a lehívási arány. A legoptimistább számítások szerint, amikor minden kifizetés megtörténik sem lesz magasabb a lehívási ráta 60-70%-nál – tette hozzá, és kijelentette, a pénzek elpazarlása a kormány hibája, amely képtelen volt lemenedzselni a pályázati folyamatot.
„A startup cégek esetén a bankok nem értették, hogy miért kellene finanszírozniuk az önrészt, a kormány pedig nem értette, hogy a bankok miért nem finanszírozzák ezeket az induló cégeket” – mondta Ilyés. Erre Demeter azt mondta, nem ezzel volt a baj, a bankok nyitottak voltak a finanszírozásra, csak nem minden projektet tudtak elbírálni pozitívan.
Abban egyetértettek az előadók, hogy
a startupok kevésbé vonzóak a bankoknak,
nehéz megítélni, siker lesz-e egy üzleti terv, „miből lesz a törlesztés” és gyakran nehéz kellő garanciákat is szerezni a tulajdonosoktól. „A kezdő vállalkozásoknak a kezdőtőke miatt nehéz pályázni, a közepes- és nagyvállalkozásoknak pedig egyszerűen nehéz EU-s alapokat lehívni” – vonta le a következtetés Ilyés.
Meglátása szerint az innovációra, a hatékonyságot növelő rendszerekre lehet majd könnyebben forráshoz jutni vállalatként, de az integrált projektek (pl. farm létrehozása a területtől a marketingig), a mezőgazdaság és a humán erőforrás fejlesztésére irányuló programok is finanszírozást tudnak szerezni a hamarosan kezdődő új EU-s pályázati ciklusban. Azt tanácsolta a nagyvállalatoknak, hogy egyesületekbe tömörülve pályázzanak, így esélyük van nekik is forrásokhoz jutni.
Lendvai-Lintner Béla, az ARX Equity Partners egyik tulajdonosa a vállalatok harmadik finanszírozási lehetőségéről, a befektetési alapokról beszélt. Ebben az esetben az alap bevásárol egy működő vállalkozásba, segít azt felfejleszteni, majd eladja a tulajdonrészét. Lendvai azt mondta, ezekben az esetekben egy befektetés 5-15 millió euró, és csak nagyobb, legalább 10 millió eurós forgalommal rendelkező vállalatokba „tesznek pénzt”. Így fejlődik például a Regina Maria vagy a Medlife magánkórház is.
A beszélgetés végén az egyik résztvevő azt kérdezte a szakemberektől, hogy egy 300 ezer eurós beruházást igénylő vállalkozás elindításához hogyan juthat tőkéhez. Az előadók megállapították: a befektetési alapok szóba sem jöhetnek, a bankok minimum 30%-os önrészt és fedezetet igényelnek, így maradnak a pályázati források, az ehhez szükséges önrészt pedig nincs mese, valószínűleg a családi kasszából vagy a barátoktól kell előteremteni.