Lendületet kaphat a diákok pénzügyi és gazdasági nevelése
Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:04 GMT +2, 2015. június 19.Mi is az a pénz, hogyan spóroljunk vagy készítsünk önéletrajzot? - ezekről a témákról is tartanak tréningeket az OTP Bank Románia Oktatáshoz való jog alapítványának oktatói.
Romániában is lendületet kaphat a diákok pénzügyi és gazdasági nevelése, a középiskolák részéről ugyanis egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az OTP Bank Románia, Oktatáshoz való jog alapítványának oktatói által tartott pénzügyi és gazdasági tréningekre. A magyarországi Fáy András Alapítvány által is támogatott programról Márton Henrietta trénerrel beszélgettünk.
"A tréningjeinknek legfőképpen az a célja, hogy a középiskolás diákok egy kis rálátást kapjanak arra, hogy mi is az a pénz" - mondta Henrietta. A trénertől megtudtuk, hogy a program keretében minden korcsoport számára külön modulok kerültek kialakításra. “Van olyan modulunk például, amely a pénz evolúciójáról szól. Ebben megismeri a diák a pénz fejlődésének történetét egészen a cserekereskedelemtől napjainkig. A végzős, érettségi előtt álló osztályokban pedig már arról is beszélünk, hogyan írjanak meg egy önéletrajzot, vagy hogyan készüljenek egy állásinterjúra” – mutatott rá.
Fotók: Márton Henrietta
Henrietta elmondta, a négy órásra tervezett modulok kialakításában a szükséges elméleti háttér bemutatása mellett nagyon sok az olyan gyakorlati feladat is, amelyek a valós életből lettek kiragadva.
Csupán egy teremre van szükség
A magyar és román nyelven, ingyenesen elérhető programra jelentkező tanintézmények közreműködése legfőképpen abban áll, hogy kialakítsák azokat a csoportokat – nem feltétlen szükséges teljes osztályokkal jelentkezni –, amelyek részt vesznek a tréningeken. A tréner elmondása szerint a legtöbb iskola úgy oldja meg a 15-18 tagú csoportok összeállítását, hogy az érdeklődő diákok iratkozhatnak egy erre a célra létrehozott ideiglenes csoportba.
“Ezek a képzések természetesen nem kötelezőek, a diákok eldönthetik, hogy részt szeretnének-e venni a programban vagy sem. Ennek ellenére mégis nagyon nagy az érdeklődés” – mondta a tréner, aki hozzátette: a csoportok kialakításán és a terem biztosításán kívül az iskolákra több szervezési feladat nem hárul, hiszen a felszereléseket, és az oktatáshoz szükséges eszközöket az alapítvány biztosítja.
Henrietta elmondása szerint az is nagyon gyakori, hogy hétvégéken tartják a tréningeket, hiszen olyan iskolák is vannak, ahol hétköznap nem megoldható, hogy termet biztosítsanak, vagy elkérjék a diákokat a tanároktól.
Akár végzős osztályokkal is lehet jelentkezni
“Az lenne ideális, ha a képzéseket a középiskolákban már kilencedik osztályban meg lehetne kezdeni, de mivel minden egyes modul más és más ismereteket tud nyújtani a diákoknak, nem jelent az sem problémát, ha esetleg egy olyan végzős osztályhoz hívnak, ahol még addig semmilyen képzést nem tartottunk” – magyarázta a tréner. Hozzátette, tapasztalata szerint a gyerekek szüleiktől, barátaiktól vagy az internetről szerzett ismereteik ugyan eléggé széleskörűek a pénzügyekről, de nem tudnak teljes képet alkotni a rendelkezésükre álló információkból.
“A gyakorlataink célja megtanítani például azt, hogyan spórolhatnak meg pénzt, vagy hova fektessék be megtakarításaikat. Próbáljuk kinyitni számukra az ajtókat, megmutatni a lehetőségeket, de hogy melyiket választják, az természetesen az ő döntésük lesz” – mutatott rá.
Az oktatási program kialakítása, valamint a trénerek betanítása a magyarországi OK Központból, a Fáy András Alapítványtól indult. A modulok megtervezésében tanárok és trénerek mellett pszichológusok is részt vettek. A Magyarországon már jópár éve működő programot itthon teljesen a romániai viszonyokhoz alakították.
A diákok nyitottak, az iskolák együttműködőek
Márton elmondása szerint a diákok nagyon nyitottak a pénzügyi tréningek iránt. “A tanárok is nagyon együttműködőek, hiszen valószínűleg a közgazdaságtant tanító oktatóknak is segítséget jelentenek ezek a képzések. Egy diák valószínűleg a tréningeknek is köszönhetően nyitottabb lesz a gazdasági és pénzügyi témák irányába, ezért nagy eséllyel jobban fog érdeklődni a klasszikus tanórák tananyaga iránt is” – mutatott rá a tréner.
Mivel a diákok nagy valószínűséggel az iskolai tanáraik jelenlétében egy megszokott viselkedési sémát vennének fel, az oktatókat nem engedik be a képzésekre. “Mivel a tanárok is nagyon érdeklődőek, szeretnék tudni, hogy mi zajlik egy ilyen órán, a Fáy András Alapítványnál zajló, magyarországi tanároknak tartott tréningeket is szeretnénk átvenni, és az itteni igények szerint alakítani. Ez azért fontos, hogy pici rálátásuk legyen arra, hogy mi is folyik a modulok négy órája alatt, mi az oka annak, hogy minden diák mosolyogva megy ki a tréningről.”
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyiben mutatkozik meg a képzések ideje alatt a középiskolás diákokon az, ha valamelyikük esetleg a jövőben a gazdasági szférában képzeli el a jövőjét, Henrietta elmondta, van akinél ez világosan látszik. “A képzések elején vannak olyan típusú gyakorlatok, amelyek arról szólnak, hogy megismerjük a diákokat. Nagyon sokan a képzések ideje alatt utalnak is rá, hogy a gazdasági vagy pénzügyi szférában képzelik el a jövőjüket”.
Nem csak tanügyi intézmények számára érhetőek el a képzések
A tréner elmondása szerint, bár a program romániai működése még nagyon friss, már arra is volt példa, hogy nem oktatási intézményeknél tartottak órákat. “A székelyudvarhelyi kézilabdacsapat játékosainak vagy egy pénzügyi szolgáltató gyerekeinek is tartottunk már képzéseket. A program indítását követően könnyebb volt, mert eljutottunk mindenhova. De most megnövekedett az érdeklődés, és egyre nehezebb eleget tenni a meghívásoknak. Rengeteg felkérést kapunk, folyamatosan utazunk egyik városból a másikba. Amíg még tart a tanév, addig mi is tartjuk az órákat.”