2021. május 19. szerdaIvó, Milán
EUR = 4.9268 RON
USD = 4.0326 RON
HUF = 1.4045 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,642.16(0.36%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Ezek voltak 2020 gazdasági legjei a Pénzcsinálók szerint

szerk. utolsó frissítés: 17:30 GMT +2, 2020. december 30.

Egy hatalmas fekete hattyú vetett árnyékot a világra idén, de azért akadtak bőven meghatározó mozzanatok.


Az év szimbóluma: a koronavírus megjelenését jelképező fekete hattyú

A fekete hattyúk kifejezést először Nassim Taleb használta olyan előre megjósolhatatlan, rendkívüli eseményekre, amelyek gyakran katasztrofális következményekkel is járnak. 2020-as év fekete hattyúja egyértelműen az új típusú koronavírus megjelenése volt. A világjárvány példátlan módon sokkolta a gazdaságot, a világnak ezúttal nem egy gazdasági ciklusokkal összefüggő válsággal kellett szembenézni, hanem a járvány terjedését korlátozó intézkedések miatti gyors összeomlást kellett kezelni.

A román gazdaság is példátlan mélyrepülésen van túl, amelynek a mélypontja a tavaszi korlátozások idején, a második negyedévben következett be: április-május-június hónapokban a román GDP negyedéves zuhanása 12,2%-ra volt tehető. A rendszerváltás óta nem mértek ekkora gazdasági összeomlást Romániában.

Fotó: Alina Kuptsova/Pixabay

Az év szava: válságkezelés

Hamar nyilvánvaló lett, hogy egy ilyen méretű gazdasági összemlás idején nincs helye a megszokott, moralizáló gazdasági vitáknak. Miközben minden ország, sőt még az EU is igyekezett korábban elkézpelhetetlennek tűnő válságkezelő programokat indítani, Romániában sem voltunk híján a bátor intézkedéseknek (ezek eredményességét persze még sokáig vitatni fogják). A kormány a hiteltörlesztési moratóriumot vezetett be, kibővítette a kényszerszabadságot, német mintára meghonosította a kurzarbeit intézményét, állami garanciás hitelekkel próbált löketet adni a vállalati szférának, és még a jegybank is történelmi lépéseket tett annak érdekében, hogy likviditást biztosítson a gazdaság számára.

Az év mondata: Vedd és védd a helyit!

A koronavírus-járvány alatt teljesen felfordult a kis- és középvállakozások, valamint az őstermelők helyzete. A fogyasztók hirtelen eltűntek, kiürültek a városok és a piacok, visszaestek az eladások. Ekkor pedig rögtön cselekedni kellett, és egy teljesen új stratégiát alkalmazni: ebben az évben nem a vásárlók keresték fel őket, hanem ők mentek el a vásárlókhoz. Ennek megfelelően országszerte különböző online értékesítési platformok alakultak ki, az egyik nagyon jó példa éppen a Vedd és védd a helyit, de nagyon felkapottak lettek a helyi közösségekben kialakult termelői Facebook-oldalak. A mozgalom egyébként a politikai retorikában is többször megjelent, magasrangú politikusok biztatták az embereket, hogy helyi termelőktől vásároljanak ebben az időszakban. A gyakorlat ennek ellenére azt mutatta, hogy a vásárlóerő jelentős része továbbra is a bevásárlóközpontokat részesíti előnyben, ahol egy helyen, mindent egyszerre lehet beszerezni. 

Az év betűje: a W

Van-e esélyünk egy V-alakú gazdasági kilábalásra? Valószínűleg ez volt a tavaszi korlátozások idején a közgazdászok által leggyakrabban megfogalmazott kérdés. Akkor még abban reménykedtünk, hogy a román és európai gazdaság gyors bezuhanását (amelyet a V első szára mutat) egy ugyanilyen gyors felpattanás (a V második szára) követheti. 

Nem a gazdaságpolitikusokon, és az általuk bevetett tűzoltó intézkedéseken múlt, hogy a V-alakú forgatókönyv végül nem válik valóra. A V első szára túl mély, a második szára pedig túl kicsire sikerült, amiben nagy szerepe volt a járvány második hullámának is, így év végére egyre inkább egy W-alakú forgatókönyv megvalósulása látszik a legvalószínűbbnek. Ez nem a legrosszabb, de nem is a legjobb szcenárió, hiszen azt is jelenti, hogy a gazdasági kilábalás még eltart egy darabig. A járványgörbék kedvező alakulása és az oltási kampányok sikere is kell ahhoz, hogy a román gazdaság 2022 közepére újra elérje a járvány előtti teljesítményét.

Korábbi válságok példáját mutatjuk a V, W, U és L alakú forgatókönyveket. Forrás: Flora Harley/Knight Frank

Az év nagy vesztese: a turizmus és a vendéglátóipar

Ezt nem kell hosszasan magyarázni, elég csak felidézni a nyár eleji hangulatot, vagy néhány statisztikát felsorolni. A legfrisebb (októberi) turisztikai ágazatról szóló adatok szerint a vendégérkezések száma 54,4%-kal, a vendégéjszakák száma 54,8%-kal esett a turizmusban idén. Becslések szerint a hoteleket, éttermeket és kávézókat is magába foglaló HoReCa ágazat üzleti forgalmának 60%-át veszítette el 2020-ban, ami körülbelül 3 milliárd eurónak megfelelő visszaesés. Iparági becslések szerint a szegmensben év végéig körülbelül 100 ezren veszítették el az állásukat.

Az év nyertese: a UiPath és Daniel Dines

Vannak olyanok is, akik hatalmasat durrantottak 2020-ban. A Romániában alapított, digitális robotokat fejlesztő UiPath Kelet-Európa legértékesebb startupja lett, értéke meghaladja már a 10 milliárd dollárt. A digitalizációs és automatizációs bumm közepette a cég sikere nem meglepő, hiszen ők épp olyan megoldásokat nyújtanak nagy vállalatoknak, amelyekkel automatizálni lehet ismétlődő feladatokat: ilyen például az adatok másolása, űrlapok kitöltése, stb. A UiPath alapító-vezérigazgatója, Daniel Dines pedig egyenesen az ország leggazdagabb embere lett, megelőzve a Dedemant alapító Pavăl testvéreket és Ion Țiriacot.

Az év párbaja: a nyugdíjpont emelése körül kialakult zűrzavar

A koronavírus-járvány közepette a parlament plénuma szeptember 22-én újra a nyugdíjpont 40%-os emelése mellett döntött. Bár a PNL kisebbségi kormánya a költségvetési hiány súlyosságát és amúgy a járvány miatt kialakult gazdasági válságot mérlegelve 14%-ra módosította volna ezt az arányt, az akkor még parlamenti többséget élvező szociáldemokraták visszafordították a törvénymódosítást, és így szavazták meg a nyugdíjpont 40%-os emelését. 

A nyugdíjak témája folyamatos konfliktusforrás Romániában, hiszen a speciális nyugdíjak keltette társadalmi elégedetlenség egyre nagyobb méreteket ölt. A jelen formájában elfogadott nyugdíjpont-emelés pedig pont azoknak kedvez igazán, akiknek alapvetően nagyon nagy a nyugdíjuk. Erre rátesz, hogy az állam kasszája nem föltétlenül bír meg egy ekkora többletkiadást egy ilyen válságos év után. 

Az érem másik oldalát adja, és mélyíti a vitát, hogy a nyugdíjasok többsége valóban nagyon kevés pénzt kap, korábbi felmérések szerint a nyugdíjasok 80%-a alig tudja fedezni az élelmiszerekre szánt kiadásokat. Ilyen tekintetben nem csoda, hogy sokan reménykedve várták a nyugdíjpont emeléséről szóló fejleményeket. 

A nyugdíjpont emelése körüli huzavona következő fejezete január 13-án következik, amikor az alkotmánybíróság tárgyalja a parlamentben elfogadott 40%-os emelésről szóló jogszabély alkotmányosságát. Szakértők úgy vélik, a legésszerűbb megoldást az adná, ha a törvényt teljesen elvetnék, és teljesen újragondolt tervezetet állítanának össze, amelyet a járvány után megszavazott parlamenti plénum fogad el. 

Az év kényszerleszállása: a légitársaságok

Erősen kapcsolódik a turisztikai szektor soha nem látott nehézségeihez a légiközlekedés vergődése is, ami szintén példa nélküli. A romániai repterek forgalma 85%-kal eshetett, a kolozsvári légikikötőnél például úgy számolnak, hogy az utasforgalom 2024-2025-re érheti újra el a 2019-es 3 milliós szintet. 

A légitársaságok is szenvednek, a hazai tulajdonban levő Blue Air kedvezményes állami hitel nélkül aligha élte volna túl ezt az évet, a Romániában piacvezető WizzAir pedig hiába dicsekedett sokáig arról, hogy komoly likviditással rendelkeznek és flottát is bővítenek, a magyar alapítású társaságnál szintén jelentős költségmegtakarítási programot indítottak. Romániát egyelőre elkerülték a légiközlekedés látványos csődjei, ha viszont nemzetközi légterekbe tekintünk, nagyon hosszú a halállista.

Fotó: Pixabay

Az év legnézhetetlenebb több évados szappanoperája: a gyermekpénz "megduplázása"

A gyermeknevelési pótlék körüli huzavona nem idén kezdődött, viszont a világjárvány kellős közepén sem szűnő politikai csatározások miatt 2020-ban jutott csúcspontra. Vagy éppen mélypontra, nézőpont kérdése. Fontos az előtörténet: még 2019 februárjában, a költségvetés megszavazásakor, az akkor még ellenzékben levő PNL az utolsó pillanatban vitt át a törvényhozáson egy módosítást, amely duplájára emelte a gyermeknevelési pótlékot (84 lejről 150 lejre). Az élet úgy hozta, hogy a PSD bosszújára csak 2019 decemberéig kellett várni, amikor a szociáldemokraták ugyanezzel a húzással vágtak vissza a hatalmas államháztartási hiányt örökbe kapó liberálisoknak (a PSD módosítása miatt 150 lejről 300 lejre kellett volna emelkednie a gyermekpénznek).

2020-ra fordulva igazi állóháború vette kezdetét, sürgősségi kormányrendeletek és a parlamentben elfogadott jogszabályok követték egymást, az ügy főszereplői pedig továbbra sem a gyermekek, hanem inkább az alkotmánybírók voltak. A PNL először azt próbálta bizonygatni a taláros testület bevonásával, hogy a gyermekpénz megduplázására nincs fedezet, a PSD pedig azt, hogy a juttatás emeléséről szóló törvény elhalasztása nem alkotmányos a PNL részéről. Végül úgy tűnik, hogy a liberálisok nyertek: a gyermekpénz 2022 közepéig öt szakaszban kerül megduplázásra, a következő emelésre januárban kerül sor.

Az év ütésálló ágazata: az ingatlanszektor

Válságban az ingatlanárak jellemzően csökkennek, egyrészt ilyenkor megcsappan az emberek jövedelme, nem tudnak lakásvásárlásra költeni, másrészt, egy válság általában rosszul hat a meglévő lakáshitelekre is, fizetési nehézségek lépnek fel, ami előbb vagy utóbb szintén negatívan hat a lakásárakra. Így nem véletlen, hogy a korábbi válságokból származó tapasztalatok alapján az idei egészségügyi és gazdasági válság kirobbanása után is kiemelt témává vált a lakásárak alakulása.

Ez a válság viszont nagyon más, mint a többi, a lakásárak eddig nemhogy csökkentek, hanem még növekedtek is. Az emelkedésnek több lehetséges magyarázata van: az ingatlanárakat fűtik a jegybanki és kormányzati intézkedések, a kijárási korlátozások miatt az otthon szerepe felértékelődött, sőt, az is elképzelhető, hogy a home office előretörése plusz impulzusokat adhat az ingatlanszektornak.

Forrás: Ghiță Bizău/Pixabay

Az év szélmalomharca: a román hatóságok online felületekkel könnyítenék az ügyintézést

Ez az év könnyen szólhatott volna a digitalizációról is, ehelyett két kellemetlen bakiról marad nagyon emlékezetes ezen a téren. Mindkét történet jól szimbolizálja, hogy a román hatóságok még mindig arcpirító nehézségekkel találják szembe magukat akkor, ha online felületekkel akarják megkönnyíteni az állampolgárok dolgát. 

Az első kínos történet még az IMM Invest program tavaszi indításához köthető. A vállalkozók regisztrációját bonyolító platform nem sokkal az április 17-ei indulást követően leállt. A háttérben kibernetikai támadást sejtő Florin Cîțu (akkor még) pénzügyminiszter pedig már az első nap magyarázkodásra kényszerült a válság miatt amúgy is meggyötört lelkiállapotban lévő vállalati szféra előtt. A második nagy digitalizációs bukás annyira friss, hogy nem is kell részleteiben felidézni. A háztartási gépek roncsprogramjához létrehozott online regisztrációs felület még az indulásig sem jutott el december közepén, igaz, legalább közel volt hozzá: pár perccel az indulás előtt szintén kiberbiztonsági okokra hivatkozva állították le.

 

Az év népvándorlása: 5 millió ügyfél, aki a Telekomtól az Orange-hoz kerül át

Már évek óta folytak a találgatások, de a nagy bejelentést novemberre tartogatták: az Orange Románia megvásárolta a Telekom Románia vezetékes üzletágát (tulajdonképpen a volt Romtelecomot). Régen volt Romániában olyan üzleti megállapodás, ami ennyi ügyfelet érintett közvetlenül: 5 millió háztartási és vállalati ügyfél vándorolt át a legnagyobb hazai távközlési vállalathoz, de a szakértők szerint legalább ennyire fontos, hogy 90 ezer kilométernyi, 3 millió háztartást lefedő optikai kábel cserélt gazdát, ami hozzájárul ahhoz, hogy az Orange Románia árbevétele meghaladja a jövőben a 2 milliárd eurót, és kétszer akkora legyen, mint a legközelebbi versenytársa. Nem csoda, hogy az ügyletért a versenytanács sem volt oda.

Az év felvillanyozó híre: a Dacia készíti Európa legolcsóbb elektromos autóját

Az még a világjárvány előtt is teljesen világos volt, hogy az elektromos autóké a jövő, ezt pedig az adatok is tükrözik: míg 2015-ben 720 ezer tisztán elektromos autó volt forgalomba helyezve világszerte, 2019-ben ez a szám elérte a 4,8 milliót. Ehhez a trendhez igazodva a Dacia is beszállt az e-autók piacába, és 2020 októberében bemutatták saját elektromos autójukat, amely a Spring nevet kapta. Egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy nálunk mennyiért lehet majd ilyen autót beszerezni, de a gyártók egyértelművé tették: ez a típus lesz Európa legolcsóbb elektromos autója a piacon, ami nemzetközi szinten is igen nagy szenzációnak számít. Szakértői becslések szerint 15 -16 ezer euróért már elérhető lesz a Spring, de a különböző zöld programok segítségével talán még olcsóbban meg lehet majd vásárolni.

  

Az év nagy visszatérője: a Bitcoin

Nem sokan fogadtak volna nagy tétben arra, hogy a Bitcoin lufi 2017-es kipukkanása után lesz még esélye a kriptovaluta árfolyamának megdönteni a korábbi rekordjait. A Bitcoin ugyanis az elmúlt években messze nem nyert akkora teret magának a tranzakciók és elfogadottság terén, mint azt korábban jósolták, a funkciói pedig még csak a kanyarban sincsenek a klasszikus fizetőeszközökhöz képest. Több év elteltével is inkább csak spekulatív eszköznek nevezhetjük, amit nem annyira a hasznossága, sokkal inkább a könnyű és gyors nyereség elérése érdekében adnak és vesznek. Most sem értjük igazán: ezzel magyarázható, hogy még a szakértők sem tudnak kielégítő magyarázatot adni a Bitcoin árfolyamának október után bekövetkező szárnyalására. Október első napjaiban a 10 700 dollár körül volt az árfolyam, most pedig a 27 ezer dollárt is meghaladja.

Forrás: Coindesk

Az év megfilmesítésért kiáltó története: a negatív kőolajár

Különleges időkben különös dolgok történnek, de a negatív kőolajár sztorijában szerintünk akkora a potenciál, hogy még Hollywood fantáziáját is megragadhatja. A forgatókönyvíróknak viszont nem lesz könnyű dolguk. Egy hiteles filmhez először el kell magyarázniuk, hogy a hatalmas túlkínálattal rendelkező kőolajpiacot két vállra fektette, hogy a koronavírus-járvány miatt már senkinek nem kellett a kőolaj, a teljesen megtelt kőolajtárolók miatt pedig tömegesen próbáltak szabadulni a befektetők a fekete aranytól, mert attól féltek, hogy egyszerűen nem lesz hova tenni. A történet csúcspontja az április 20-ai kereskedési nap utolsó 20 perce, amikor elpattantak az idegek, a WTI típusú kőolajra vonatkozó határidős szerződések árfolyama pedig -37 dolláron állt meg.

Az év benyalása: Amerika újítja és építi a cernavodai atomerőművet

A kelet-európai régió országai közül Románia szinte hisztérikus ragaszkodással áll ki az Amerikai Egyesült Államok mellett. Lényegében erről is szólt a cernavodai atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának építéséről, valamint a már meglévő részek felújításáról szóló huzavona is, amely egyben a romániai atomenergia fölötti kontrollt, de egyéb politikai befolyást is jelent. A történet ott kezdődött, hogy a cernavodai atomerőműnél történő munkálatokat eredetileg kínai cég kellett volna megvalósítsa (még 2015-ben írtak alá az atomreaktort működtető Nuclearelectrica vállalattal az erről szóló szerződést), ámbár a PNL kormány felbontotta a kínaiakkal való megállapodást, a feladat pedig egyenesen az amerikaiak ölébe hullott. A tengerentúliak üdvözölték a román hatóságok döntését, cserébe jókora befektetésekről szóló memorandumot is hajlandóak voltak aláírni. A román szakvélemény nagyon óvatos az amerikai "ajándékkal" kapcsolatosan, hiszen félő, a hatóságok ezt a lehetőséget is elszalasztják, és nem tudják majd teljesíteni a projektek rájuk eső részét. 

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

marketing