2021. október 16. szombatGál
EUR = 4.9484 RON
USD = 4.2646 RON
HUF = 1.3760 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,711.06(-0.13%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Miért is igazi sztárok az informatikusok?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 18:40 GMT +2, 2015. december 07.

Az egyetemek inkább technológiára vagy gondolkodni tanítsák az informatikusokat? Erre a kérdésre is válaszoltak az RMÜE által szervezett Informatikusok az új rocksztárok? panelbeszélgetésen.


Az informatikusok az új rocksztárok, de miért nincs belőlük soha sem elég? Ez volt a címe annak a szeptemberi cikkünknek, amelynek azóta már jelentős utóélete lett: Simon Mária Tímea írása szolgáltatta az egyik témáját a harmadik alkalommal megszervezett Székelyföldi IT-konferenciának is, legutóbb pedig a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) Marosvásárhelyen megtartott üzletember-találkozójának panelbeszélgetése dolgozta fel a szakemberhiánnyal küzdő hazai IT-szektor problémáit.

A Csenteri Levente (Combridge) moderálásával zajló beszélgetésen a cikk szerzője mellett Dr. Dávid László (Sapientia EMTE), Balázs Endre (Navigator Software), Rácz Attila (Magic Solutions), Tóth Attila (Creative Instinct) és Tordai Csongor (Inter Soft) vett részt. 

Dávid László, Csenteri Levente, Rácz Attila, Tordai Csongor, Simon Mária Tímea, Tóth Attila és Balázs Endre

Simon Mária Tímea elmondta, a beszélgetés témáját adó cikk ötlete annak hatására született, hogy korábban számtalan negatív hangvételű írás jelent meg a kolozsvári, de akár az egész romániai IT-szektorral kapcsolatban, amelyek szerint a hazai felsőoktatás hibája a szakemberhiány az iparágban, a nem megfelelő képzés miatt pedig a vállalatok a frissen végzetteket sem tudják alkalmazni.

"Annak próbáltam utánajárni, hogy mennyire valósak ezek a felvetések, és kiderült, hogy egyáltalán nem. Nem csupán a cikkben nyilatkozók, hanem nagyon sok más szakember is állította, hogy Kolozsváron egyenesen dübörög az IT-szektor. Emellett egy olyan erős outsourcing-alap alakult ki a városban, amire már tudnak építkezni a vállalatok a különböző innovatív ötleteiknél" - mutatott rá Simon.

Elmondta ugyanakkor, tapasztalata szerint a dinamikusan fejlődő Kolozsvári IT-szektorral szemben a székelyföldi IT-vállalatok nagyon gyakran "nem látnak tovább Székelyföld határainál, és ha mégis akkor, csak Budapestet nézik". Hozzátette, érzése szerint még a Kolozsváron működő IT-szektor is gyakran fehér folt a térség vállalatainak, hiszen úgy követnek barcelonai vagy budapesti példákat, hogy figyelmen kívül hagyják a Kolozsváron már sikeresen működő hasonló kezdeményezéseket. 

Csenteri Levente ehhez a gondolathoz csatlakozva elmondta, Kolozsvár valóban Románia Szilícium-völgyévé nőtte ki magát az elmúlt 5-10 évben, feltette ugyanakkor a kérdést a beszélgetés résztvevőinek, hogy

lehet-e célja a Székelyföldi IT-szektornak utolérni Kolozsvárt?

"Véleményem szerint nem lehet cél Kolozsvár utolérése, hanem a várossal partnerségben kellene tenni a közös út megtalálása érdekében. Az IT-szektor már a modern ember életének részét képezi, teljesen körülvett minket. Hatalmasra nőtt a piac, ezért nem helyes, ha például Marosvásárhelyre Kolozsvár versenytársaként gondolunk" - mutatott rá Balázs Endre. 

Balázs gondolatait kiegészítve Tóth Attila elmondta, a helyi cégeknek a versenyzés helyett valóban sokkal fontosabb az együttműködés, hiszen már a multinacionális vállalatok is jelentős befektetésekkel vannak jelen a romániai piacon, emellett a frissen végzetteket is "elhalásszák". Kiemelte, az együttműködés akár azt is lehetővé teszi a helyi cégek számára, hogy ne csak a külföldi nagyvállalatok megbízásait, az úgynevezett outsourcing munkát végezzék, hanem saját, innovatív projektekbe is kezdjenek.

Rácz Attila, a Székelyföldi IT PLus Cluster egyik alapítója elmondta, a térségükben működő kisebb IT-cégek számára valós probléma, hogy a munkaerőért folytatott harcban szinte lehetetlen versenybe szállni az Accenture, az Oracle vagy a Microsoft-szintű multinacionális vállalatokkal. "Ezek a székelyföldi IT-cégeknél jóval magasabb fizetéseket, illetve szakmai kihívásokat is tudnak ajánlani az informatikusok számára. Az a dolgunk viszont, hogy megtaláljuk azokat a szakembereket, akik azt mondják, hogy

elegük van a nagyvárosból, és otthon, Székelyföldön szeretnének dolgozni."

A szakember kiemelte, az informatikusok hazacsábítása mellett az IT-vállalatok másik nagy kihívása a helyi vállalati szféra oktatásában rejlik. "El kell őket juttatni addig a felismerésig, hogy a jövő vállalkozásai az informatikán fognak alapulni, az lesz az egyik legfontosabb tényezője a sikernek" - mondta Rácz.

Csenteri ezzel kapcsolatban rámutatott, jelentős előrelépés lehet a székelyföldi IT-szektor számára, hogy Hargita és Kovászna megye tanácsának egyeztettet megyestratégiájába nemrég került be egyik fontos pillérként az IT, így a turizmus mellett már erre a szektorra is nagy hangsúlyt fektet a két megye önkormányzata. Hozzátette, a térség vállalatainak is előnye származhat abból, hogy az IT-szektor nem helyhez kötött, "a megfelelő technológiai feltételek mellett teljesen mindegy, hogy éppen Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron vagy éppen San Franciscóban dolgozik egy szakember". 

Nagy előny, ha van informatikus képzés a városban

Dávid László, a Sapientia EMTE rektora elmondta, Kolozsvár és Marosvásárhely nagy előnye, hogy a városokban van informatikusképzés, így az ott működő vállalatok jelentős utánpótlás közül válogathatnak. Nem értett egyet ugyanakkor azzal a felvetéssel, hogy a Székelyföldet választó informatikusokban a "proteszt hozzáállást" kellene erősíteni. "Székelyföld városaiban, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is sokkal fontosabb egy vonzó jövőkép  megteremtése, hogy a fiatalok ne azért térjenek haza, mert nem szeretik a nagyvárosokat, hanem azért, mert egy számukra jó alternatívát is választhatnak" - magyarázta.

Tordai Csongor szerint ennek a pozitív jövőképnek csak az alapját jelentheti az, hogy az informatikus egy jól megfizetett szakma. Az Inter Soft vezetője kiemelte, hogy a frissen végzettek számára rendkívül fontos az is, hogy az IT-vállalatok vezetői is egy erősen meghatározott jövőképpel rendelkezzenek, valamint olyan projekteket, eredményeket tudjanak már felmutatni, ami motivációt jelenthet a fiatal szakemberek számára is.

Tóth Attila ugyanakkor arra is figyelmeztett, hogy a frissen végzett fiatalok körében gyakran hamis jövőképpel is lehet találkozni. "Marosvásárhelyi környezetben nagyon gyakran találkozom azzal a problémával, hogy ugyan vannak IT végzettségű fiatalok, de a szakmán belül különösebben nem érdeklődnek semmilyen téma iránt" - mutatott rá. 

Beleszólhatnak a vállalatok az informatikus-képzésbe?

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a piacnak mennyire szabad, vagy kell beleszólnia az oktatás milyenségébe, Dávid László rámutatott, a bolognai rendszer azt hozta magával, hogy csupán három éves képzést követően oklevéllel rendelkező informatikusok kerülnek a munkaerőpiacra. A professzor szerint ugyanakkor a három éves képzési időtartam arra sem elég, hogy az alaptudást megkapják a hallgatók.

"Már évtizedek óta téma, hogy az egyetemi képzés ideje alatt elsajátított tudás hány százalékát használják majd a diákok a munkájuk során. Egyes vélemények szerint körülbelül csak a 20-25%-át. Joggal tehetjük fel a kérdést tehát, hogy miért nem akár a 75%-át? Erre az a válasz, hogy a munkaerőpiaci igények folyamatos változása miatt jelenleg nem tudjuk, minek kellene alkotnia azt a 75%-ot" - jelentette ki Dávid. Hozzátette, "az informatikaoktatást végző egyetemek egyik legnagyobb dilemmája ma is, hogy mit tanítsanak: technológiát, vagy inkább gondolkodást. Az az oktatási intézmény, amely csak technológiát tanít, azt gondolom hibát követ el" - mutatott rá a professzor.

informatika
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

marketing