2020. szeptember 23. szerdaTekla
EUR = 4.8590 RON
USD = 4.1404 RON
HUF = 1.3419 RON
GDP-növekedés = -10,5%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 9,019.56(1.44%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 1,50%

Ha lenne ilyen szakma, akkor élménypedagógusnak hívnám magam

Kudor Emese utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Elsődleges szempontunk sohasem az, hogy mennyit fizetnek egy program megtartásáért hanem, hogy hogyan tudunk minél több személyhez eljutni úgy, hogy közben mi se jussunk csődbe. Az Outward Bound romániai vezetőjével beszélgettünk.


Horváth Kovács Ádám 1997 óta teljes „munkaidőben” a romániai Outward Bound menedzselésével foglalkozik, korábban nyelvtanár volt Marosvásárhelyen. A szervezet indulásáról, a tevékenység alapkoncepcióiról beszélgettünk vele.


Honnan indult az OB ötlete? Így nézett ki akkor is, amikor elképzelte?

- Az Outward Bound az egyike a legelső és legnagyobb outdoor tréninggel (élménypedagógiai, kalandpedagógiai nevelés természetben) foglalkozó szervezeteknek. Maga a kifejezés az angol kereskedelmi-tengerészeti szaknyelvből származik, és azt jelenti, hogy a hajó készen áll a kifutásra.

Az első Outward Bound „iskolát” 1941-ben hozta létre Aberdovey-ban, Wales-ben Kurt Hahn, egy zsidó származású, Németországból Nagy-Britanniába menekült reformpedagógus Laurence Holttal együtt, aki egy kereskedelmi hajóflotta tulajdonosa volt. Azóta az Outward Bound mozgalommá változott, és ma több mint 30 országban tartanak programokat az Outward Bound égisze alatt, Kanadától Japánig és Dél Afrikától Finnországig.


Hogyan terjedt át a mozgalom Romániába?

- A mozgalom a Kelet-Európai forradalmi változások után begyürüzött a volt kommunista országokba is. Romániában Fodor Imrének, Marosvásárhely későbbi polgármesterének az indítványozására alakult meg az a kezdeményező csoport, amely felvállalta az Outward Bound program honosítását. Én középiskolai tanárként kerültem a képbe, aki tudott németül (németet tanítottam a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban), és természetjárásra vitte a tanulóit. Amikor elkezdtük a munkát, a nagy lelkesedésen kívül nem állott más rendelkezésünkre, mint néhány német nyelvű szórólap a németországi programról. Az első komolyabb képet akkor kaptam erről a módszerről, amikor 1992-ben a németországi Outward Bound meghívott a Berchtesgadeni központjukba, és ott 26-on részt vettünk (a német Outward Bound és a Soros Alapítvány támogatásával) egy 10 napos tréningen.

Sajnos ebben az időszakban az Angliában székelő nemzetközi titkárság csak névileg létezett, úgyhogy a német társszervezet támogatásán kívül semmilyen más segítséget sem kaptunk. Nagyrészt magunkra hagyatkozhattunk, és mindent lépésről-lépésre, az általunk is hirdetett „learning by doing” módszerével dolgoztunk ki. Ilyen értelemben semmilyen hasonlóság nincs az Outward Bound Románia és egy bármilyen más, Romániába telepített, előzetes know how-val rendelkező nemzetközi cég vagy szervezet között. Ami a célcsoportokat illeti, annak idején kizárólag fiatalokban gondolkodtunk, jelen pillanatban a tanárok, trénerek nevelésével és céges tréningek tartásával is foglalkozunk.

Itt a természet az osztálytermed. A sziklák, patakok, erdők segédeszközök az erőd fejlesztésére és növelésére. Szembe kell nézned különböző fizikai kihívásokkal, mint pl. a sziklamászás vagy a kajakozás, de találkozhatsz más jellegű, szellemi és szociális kihívásokkal is, mint például a gondolatok és érzelmek megosztása a többiekkel, vagy megtanulni, hogy hogyan válhatsz egy csapat hatékony és együttműködő tagjává. A kihívások legyőzéséért a jutalom nem más, mint a saját személyünkről és lehetőségeinkről szóló felfedezés. (www.outwardbound.ro)

Mikor, és hogyan érte el a szervezet a jelenlegi arculatát, felépítését?

- Az első úgymond komolyabb Outward Bound programot 1994-ben Gyilkostón tartottuk. Gyakorlatilag ettől jegyezzük az Outward Bound működését. Ebben az évben megkaptuk Németországból az ott bezárt Berchtesgadeni központ felszerelésének nagy részét, ami technikailag nagyot dobott a programjaink minőségén. A programok levezetésében mérföldkőnek számított a németországi társszervezettel közösen írt Phare pályázat. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy 1998-2000 között több héten keresztül romániai és németországi trénerek együtt dolgozhattak 16, segítő szakmában tevékenykedő oktatóval. Mivel tevékenységünk rohamosan fejlődni kezdett, 1997-ben úgy döntöttem, hogy otthagyom a tanári állásomat és kizárólag az Outward Bound-nak szentelem időmet. Ekkor jutottunk el egy olyan fázishoz, hogy úgymond intézményesíteni kellett a szervezetet, és ez a munka teljes embert kívánt, nem lehetett félgőzzel csinálni.

Az OB iskolák, cégek és egyéni jelentkezők számára is kínál programokat. Gyerekek részére például az Iskola másként, német, vagy angol nyelvű táborok, illetve egyéb élménytáborokat szerveznek, a legkisebbek pedig kézműves táborban is részt vehetnek. Az Élményakadémia pedagógusoknak szól, célja a tanárok módszertani palettájának bővítése, a játék pótolhatatlan fejlesztő hatásának tudatosítása, az ebben rejlő oktatási és fejlesztési lehetőségek kiaknázása.

A céges, vagy non-profit közegből származó ügyfelek például csapatépítő, vezetőképző, konferenciát megelőző és partnerkapcsolatokat fejlesztő tréningek közül választhatnak, de a szovátai kötélkertben, vagy a parajdi sóbányában is részt vehetnek oktatáson, tréningen. Az egyéni jelentkezők személyiségfejlesztő képzések, illetve trénerképzők közül választhatnak. Emellett a csapat akár teljesen testre szabott tréniget is megalkot a jelentkezők számára.

A szervezet arculatához hozzátartozik a szovátai Outward Bound központ is, amelynek a fenntartása költségekkel jár ugyan, de biztonságot, folyamatos helyszínt biztosít a programjaink számára, még akkor is, ha nem mindent tartunk itt. A központ nagyon népszerű helyszínné változott, ahová nem csak a fiatalok, hanem cégek, szervezetek is szívesen jönnek. Ugyanakkor, ha összehasonlítjuk a romániai és a környező országok Outward Bound szervezeteinek működését, látszik, hogy nehéz helyzetbe kerültek azok, akik nem rendelkeznek saját bázissal. A Nemzetközi Titkárság statisztikái szerint a programok számát tekintve a világ első 10 országa között vagyunk.

Pontosan milyen épületek tartoznak a szovátai bázishoz és hogyan sikerült mindezt felépíteni?

- A szovátai bázisnak érdekes története van. Miután eldöntöttük, hogy Szovátán fogjuk kialakítani a főhadiszállásunkat, 1996-ban sikerült megvásárolnunk (sajnos már magánkézből) a volt termelőszövetkezet egy részét. Ez egy másfél hektáros területet ölel fel, amelyen volt két istálló, egy adminisztratív házacska és egy szénatartó. Ezt a beruházást körülbelül négy év alatt tudtuk kifizetni, közben önkéntes munkával, javításokkal próbáltuk fejleszteni. Végül holland alapítványi, valamint európai programon belül, de hazai kormányzati támogatással sikerült az egyik istállót átalakítani, és itt szálláshelyeket, különböző termeket, étkezdét és konyhát hoztunk létre, amelyet tíz éve üzemeltetünk. Közben a szénatartó alá egy kötélpályát alakítottunk ki, még építettünk egy 5x5-ös filagóriát, amelyet szemináriumi teremnek, a másik istállót pedig tároló helynek használjuk.


Milyen tevékenységi területeket fed le az OB?

- Szervezetünk fő célja a fiatalok neveléséhez való hozzájárulás az élménypedagógia módszerével. Ezek között van a csapatmunka, a vezetői készségek fejlesztése, általános személyiségfejlesztés és csapatépítés. Miközben a fiatalok esetében a fő hangsúly a személyiség kibontakoztatására tevődik, cégek, intézmények esetében inkább a csapatépítésre, ezen belül a kommunikáció fejlesztésére, a stratégiai gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt.

Egyik különleges élményem egy 10 napos nemzetközi trénerképzőhöz kapcsolódik. Az egyik portugáliai résztvevő a háromnapos expedíció második napjára annyira kimerült, hogy már felállni és járni sem tudott. Egy közös csapatmegbeszélés után viszont hirtelen annyira megváltozott, egy résztvevőt idézve „Isteni érintésre”, hogy utána ő vezette a csoportot és 10 órán keresztül panasz nélkül gyalogolt. Számomra ez is azt bizonyítja, hogy nincsenek határok. A határok bennünk vannak, és ha akarunk, és ehhez támogatást kérünk és kapunk, akkor bármit el tudunk érni, bármin túl tudunk lépni. (H.Á.)

Hogyan tudják felmérni, hogy egy csapatnak éppen mire van szüksége?

- A képzések során mind az egyéni fejlődést, mind a csapat kohézióját szem előtt tartjuk. Ugyanakkor nem feledkezünk meg a célkitűzések eléréséről sem. E három tényezőnek összhangban kell lennie, ha valamelyik sérül, vagy valamelyik részen nagyobb mulasztás történik, az kihat az egész csapat vagy szervezet működésére. Van olyan megrendelő, aki tudja, hogy mit szeretne elérni egy tréning alkalmával, azonban a legtöbb esetben csak azt tudják, hogy valami nem működik rendesen, ilyenkor nekünk kell rájönnünk, hogy mi az.

Általában az első elvégzett közös tevékenységek után kiderül, hogy mi a gond a csapatban, ezt igyekszünk láthatóvá tenni, de úgy, hogy a résztvevők maguk fogalmazzák meg a hiányosságaikat és ők maguk próbáljanak megoldásokat keresni és találni rájuk. Nem vagyunk hívei a fentről ráerőltetett megoldásnak, mert úgy gondoljuk, hogy az egyén akkor tud valamin változtatni, ha a változtatás igénye és útvonala belülről jön.

Természetesen mindig vannak megadott célkitűzések, de egy outdoor tréning során sokszor el kell felejteni az előre készített témát és teljesen másra kell koncentrálni, mert a csoportdinamika mást kíván. Szerintem egy jó tréner olyan, mint egy művész. Ráérez arra, hogy pont ott és pont abban a pillanatban mire van szüksége egy csoportnak, felismeri a csoport által generált témákat, problémákat, hozzásegíti a csoport tagjait ennek felismeréséhez, megoldásokat kerestet velük, rávilágít a tréningen történtek és a mindennapi, vagy üzleti élet közötti hasonlóságokra. Egy tréning akkor sikeres, amikor a résztvevők úgy mennek haza, hogy tudatosították magukban az erősségeiket és gyengeségeiket, elkötelezik magukat a pozitív irányú cselekvések irányába.


Miért van ehhez szükség a természetre?

- A természettel való kapcsolatot még annak idején Kurt Hahn fogalmazta meg. Az expedíció, a természetes sportok adják az alapvonalát az Outward Bound programoknak. Ebben mi ma is hiszünk, és fontosnak tartjuk azt, hogy a természetben és a természet által tanuljunk.


Honnan érkeznek az oktatók? Milyen képzést kell kijárjanak, hogy az OB-nél dolgozhassanak?

- Oktatóink, trénereink általában valamilyen a pedagógiával kapcsolatos főiskolát végeztek. Ahhoz, hogy valaki Outward Bound trénerré váljon, részt kell vennie egy tíznapos alapfokú trénerképzőn, asszisztenskednie kell 15-30 napot egy másik tréner mellett, technikai vizsgát kell letennie, elsősegély tanfolyamot végeznie, utána pedig egy csoportnak tartott háromnapos program keretében felügyelet alatt levizsgázik, ugyanakkor vizsgadolgozatot is kell leadnia.


Az oktatók alkalmazva vannak az OB-nél, fizetésért dolgoznak, vagy teljesen önkéntes alapon?

- Az utánpótlás biztosítása érdekében állandó jelleggel toborzunk önkénteseket, akik besegítenek a tréningek szervezésébe, főleg logisztikai szempontból, de akár kisebb pedagógiai célzatú tevékenységeket is levezethetnek. A programért azonban kizárólag okleveles trénerek felelnek, akik ezért honoráriumot kapnak. Egy ilyen típusú, és magas színvonalú tevékenységet nem lehet önkéntes alapon működtetni.

Mennyire üzleti alapon szerveződik az OB?

- Tevékenységünket három pillérre alapozzuk. Bevételünk egyharmadát az ifjúság fejlesztése érdekében kifejtett munkánk részvételi díjai alkotják, egyharmadát pályázatok fedezik, egyharmada a gazdasági tevékenységből adódó jövedelem. Ez a háromlábúság azért jó, mert ha egyik csökken is, a másik kettő fenntartja a szervezetet. Ha mind a három láb egyformán jó áll, akkor nemcsak a központ fenntartására, de fejlesztésekre is lehetőség van. Így a központunkban az utóbbi öt évben nagyon sok mindent már saját bevételeinkből tudtunk beruházni.


Miért mondható, és miért nem mondható vállalkozásnak az OB?

- Az Outward Bound akár vállalkozásnak is mondható lenne, mert önellátó, rendelkezik egy cég minden jellemzőjével, ami a munkaviszonyokat, bizonyos szerkezeti felépítést illeti, és van gazdasági tevékenysége is. Nem mondható vállalkozásnak, elsősorban mert az alapcélja nem profitszerzés, mint egy vállalkozás esetében. A tulajdonosok egy csapat olyan önkéntes személy, akik semmilyen nyereséget nem kapnak a szervezettől, a nyereség, ha van, visszakerül további fejlesztésre. Elsődleges szempontunk sohasem az, hogy mennyit fizetnek azért, hogy megtudjunk tartani egy programot, hanem az, hogy hogyan tudunk minél több személyhez eljutni úgy, hogy közben mi se jussunk csődbe. Ugyanakkor az Outward Bound alapcélja hozzájárulni az emberek fejlődéséhez, ösztönzi az önkéntes munkát, úgy a szervezeten belül, mint azon kívül és azon a hiten alapszik, hogy az ember a természettől tanulva képes segíteni önmagán.

Ön személy szerint mit nevezne a szakmájának?

- Ezzel a kérdéssel egy kicsit gondban vagyok. Nyelvtanárit (francia-német) végeztem, fordítással is foglalkozom, időm nagy részében menedzseri munkát végzek, de igazán elememben trénerként érzem magam. Ha létezne ilyen szakma, akkor magamat inkább „élménypedagógus”-nak hívnám. Az utóbbi öt évben civil aktivistaként a nyelvi jogok területén önkénteskedem.


Hány csapat fordult már meg a szovátai házban?

- Programjaink, csapataink száma 100-120 között mozog évente. Egy program állhat 10 főből, de felmehet akár 250 főig is, például egy egynapos céges tréning esetében. A programok kb. 85%-a zajlik a szovátai Outward Bound központban. Idén április elsejétől megnyitottunk egy második bázist is Felsőtömösön, partnerségben az American Hotel Academy főiskolával.

vállalkozás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

marketing