Felszámolja a kormány a közpénzek elköltésének átláthatóságát?
Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Egy elfogadott törvény szerint az állami vállalatok szabadon vásárolhatnak, közbeszerzési eljárás nélkül, azonban vita van arról, hogy ez kikre vonatkozik. Az értékhatárt biztosan emelték.
Teljes mértékben mentesítettek egyes állami vállalatokat a licitációk szervezésének kötelezettségétől, és megemelték a közbeszerzés nélkül vásárolható termékek és szolgáltatások értékhatárát. A parlament június 5-én módosította, az államelnök kihirdette, június 28-án pedig megjelent a Hivatalos Közlönyben a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó törvény módosítása.
A határozat szerint a közbeszerzések értékhatárát a javak és szolgáltatok esetén 15 ezer euróról 30 ezer euróra, a munkálatok esetén 50 ezer euróról 100 ezer euróra emelik. Ennek fő haszonélvezői a Hotnews szerint a kisebb, vagy közepes méretű önkormányzatok lesznek, akik de facto teljesen megszabadulnak a közbeszerzési eljárások kiírásától.
A kormány a 34/2006-os sürgősségi kormányrendelet módosította, és eszerint az állami vállalatoknak és az önálló ügyvitelű vállalat (regii autonome) nem kell már közbeszerzési eljárásokat folytatniuk, ha termékeket, szolgáltatásokat, vagy munkálatokat akarnak igényelni. Az azonban nem egyértelmű, hogy mely vállalatokra vonatkozik a szabályozás.
Sok pénzről van szó
A közpolitikai intézet szerint 2012-ben a közbeszerzések értéke elérte a 17 milliárd eurót és több mint húszezer szerződést kötöttek meg magáncégekkel. A Ziarul Financiar becslése szerint a közbeszerzések a bruttó hazai össztermék 15%-át teszik ki, és az állam a legnagyobb vásárló az országban.
A Hotnews portál cikke szerint a 34-es számú kormányrendelet az elmúlt időszakban többször is „reflektorfénybe” került, ezt tartották a közbeszerzési eljárásokat megakadályozó szabályozásnak, a törvényt az Európai Bizottság nyomására fogadták el. Az új szabályok miatt azonban teljesen megszűnik az állami vállalatok és önálló ügyvitelű vállalat (regii autonome) átláthatósága, és a Tarom, Hidroelectrica, Romgaz, Transgaz, Nuclearelectrica, CFR SA, Román Posta, Regia Autonoma de Transport Bucuresti vállalatokra is vonatkozik a „tehermentesítés”, amelyeknek semmilyen szabálynak nem kell majd megfelelniük a beszerzésekkor.
A Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság, az ANRMAP a Mediafax hírügynökségnek eljuttatott közleménye szerint azonban csak bizonyos állami cégekre lesz érvényes az új szabály, ami nem is új, hanem a régi, ugyanis csak 2013. január 1-től volt érvényes rájuk a 34/2006-os számú kormányrendelet, a módosítás csak az eddigi gyakorlatot állítja vissza. Lucian Vlădescu, az ANRMAP vezetője azt nyilatkozta, hogy csak olyan cégekre lesz érvényes a közbeszerzési eljárás alóli mentesség, melyek a versenyszférában működnek, és az Állami Tartalékok Országos Hivatala (AAAS) fennhatósága alá tartoznak, például a Plafar gyógyszeripari és Romaero repülőgépgyártó vállalatra.
Illusztráció: Shutterstock via oldbunyip
Korlátozott hatáskörök
A közbeszerzések ellenőrzésének szerepét Romániában több intézmény végzi: a pénzügyminisztérium keretében működő Közbeszerzések Ellenőrzése és Koordonálása Egység (UCVAP), az Állami Számvevőszék (Curtea de Conturi), a Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság (ANRMAP) és az Óvások Elbírálásának Országos Tanácsa (CNSC). A mostani döntés nyomán az ANRMAP elvesztette a jogát, hogy bíróságon támadja meg a licitációkat.
A kormány már többször beszélt róla korábban, hogy megszünteti a CNSC-t. Most erre nem lesz szükség: ha nem lesznek licitek olyan cégeknél, melyek a versenyszférában dolgoznak, a hatóságnak sem kell majd az elégedetlenek óvásaival foglalkoznia – írja a Hotnews, amely szerint Victor Ponta támadásai ellenére a hatóság által hozott döntések 98%-át jóváhagyták. A portál úgy tudja, azért nem lehetett megszüntetni a hatóságot, mert annak létrehozását Brüsszel kérte.
Eltérően látják
Violeta Alexandru, a Közpolitikai Intézet igazgatója szerint részben megalapozatlan a közvélemény fenntartása az értékhatár megemelése miatt, ugyanis eddig is, és ezután is, minden közbeszerzést, összegtől függetlenül, fel kell tüntetni a Közbeszerzési Elektronikus Portál (SEAP) adatbázisában. Az igazgató hozzátette: inkább ahhoz kell további lépéseket tenni, hogy az önkormányzatok ne próbálják kikerülni a közbeszerzési licitet azáltal, hogy több részben vitelezik ki a beszerzéseket, így azok értéke feldarabolva az értékhatár alá kerül.
Sorin Ionita, az ExpertForum vezetője szerint a módosítások egy választási év előkészítésének tudhatóak be, a szakértő politikai alapú beszerzési kritériumoktól tart. „Ha az Európai Bizottság nyomására vissza is vonják a módosításokat, addigra már bőven elég ellenőrzés nélkül megkötött szerződés lesz.”
A Kínában tartózkodó Victor Ponta miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy nem tud a parlament által elfogadott módosításokról, de „informálódni fog”, amint visszaérkezik Bukarestbe. „Ha a kormány által elfogadott formáról van szó, garantálom, hogy nem lesz probléma az Európai Bizottsággal. Sosem fogunk hezitálni, hogy olyan intézkedéseket fogadjunk el, melyek kevésbé bürokratikussá teszik például az európai alapok lehívását.”
A parlament ipari bizottságának az alelnöke Eduard Martin (PSD) szerint azért fogadták el a modósításokat, hogy ne akadályozzák tovább egyes állami vállalatok működését. Az ellenzéki PDL képviselője, Mircea Toader szerint azonban „csak az asztal alatti egyezkedések” útját nyitják meg. „A probléma a magán-menedzsmenttel rendelkező cégek esetén merült fel, de ezek többsége monopolhelyzetben van a piacon, mint a Transgaz, Romgaz, Tarom, CFR, tehát nem a versenyszféra szabályai vonatkoznak rá. Innentől kezdve a teljes érvelés egy aberráció” – véli a politikus, aki szerint az állami vállalatok élére a kormány közeli embereket nevezte ki, akiknek a feladatuk a politikai ügyfélkör kiszolgálása lesz.