2021. december 5. vasárnapVilma
EUR = 4.9487 RON
USD = 4.3767 RON
HUF = 1.3605 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,379.50(1.41%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

Egy súlyos koronavírus-fertőzött kezelése átlagosan 10 ezer eurójába kerül az államnak

Kérdezett: Kádár Kata utolsó frissítés: 09:23 GMT +2, 2021. október 23.

Nagyon ráfizetünk arra, hogy a költséghatékonyabb oltás helyett a kórházak túlterhelésével kezeljük a járványhelyzetet: mígnem két Pfizer védőoltás 40 euróba kerül, a kórházi ellátás és a gyógyszerek tétele ennek többszörösére rúg.


Korábban több sajtóorgánum is érintette a témát, miszerint egy intenzív terápiás kezelésre szoruló, koronavírussal fertőződött beteg napi ellátásására közel ezer eurót fizet az állam. Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy ezek a költségek konkrétan miért ilyen magasak, mit fedez az egészségügyi pénztár, illetve mi az, ami már nem fér bele. Vass Leventét, az egészségügyi minisztérium államtitkárát kérdeztük.

Nincs egyensúly az egészségügyi költségvetés forgásában

A romániai egészségügi összköltségvetés körülbelül 50%-a a kórházi ellátására megy el. Ennek a keretnek a legnagyobb része (70-80%) pedig - teljesen természetellenes módon, bérekre megy el. Egy egészségesen működő rendszerben a kórházak fenntartására legfeljebb az összköltségvetés 35-40%-át kellene ráfordítani, a kórházaknak szánt keret pedig legfeljebb 50%-át kellene az alkalmazottak fizetésére költeni - kezdte magyarázatát a szakpolitikus.

Vass Levente. Facebook

Mint kifejtette, Romániának relatív nagy kapacitású ellátási rendszere van, az országban összesen 119 ezer kórházi ágy áll rendelkezésére a lakosságnak, ami az EU-s országok átlagánál magasabb.

"Elképzelhetjük tehát, hogy egy ekkora rendszer fenntartása és működtetése milyen sok ráfordítást igényel, tekintettel arra, hogy nagyon sok a fix költség, amit akkor is ki kell fizetni ha nincsenek betegek" - mondta Vass.

És ilyen körülmények között tartunk a negyedik hullámnál, amikor az egészségügyi minisztérium költségvetését a "fenntarthatósági keretek" között kell tartani: az államtitkár beszámolója szerint a 119 ezer ágyból csaknem 19 ezer foglalt, az intenzív terápiás ágyak több mint 80%-a van használatban, így csak a sürgősségi ellátásra maradt kapacitás.

"Amikor átvettük szeptember 8-án a minisztériumot, akkor az volt a stratégiánk, hogy csak fokozatosan, ütemesen csökkentsük a nem covidos betegek ellátását, annak függvényében, hogy miként robban be az új járványhullám. A meglévő költségvetési keretek nem teszik lehetővé, hogy a járványhelyzet kezelésén és a sürgősségi ellátáson túl a krónikus bántalmakkal küszködőket is megfelelően tudjuk kezelni. A negyedik hullám annyira felemészti a tartalékokat, hogy most már ott tartunk, csak a sürgős ellátásokat: autóbalesetek sérültjeit, szívinfarktust átélt pácienseket tudunk ellátni, illetve nagyon sürgős sebészi beavatkozásokat" - részletezte az egészségügy finanszírozási kereteket a szakember.

A negyedik hullám alatt a minisztérium rengeteg pénzt különít el a fertőzöttek kezelésére

Ami a súlyos, intubálásra szoruló koronavírus-fertőzöttek kezelési költségeit illeti, Vass Levente megerősítette: átlagosan 10 ezer euróba kerül egy ilyen páciens ellátása, tehát nagyjából stimmel a napi közel ezer eurós költségvetés, lévén, hogy körülbelül 10 napos intenzív kezelésre szorulnak ezek a betegek . Természetesen sok befolyásoló tényező van. Ilyen például, hogy milyen kórházba van beutalva a páciens, vagy mennyi ideig szükséges az oxigénellátás, stb.

"Egy ideje egészen nagy a körforgás, hiszen az 1800 páciensből naponta 400-500-an halnak meg" - tette hozzá.

Kiderült az is, hogy a 10 ezer euró csak az alapköltség, ehhez hozzá kell még számítani olyan kiadásokat, amelyeket nem az egészségügyi pénztár fizet: ilyenek a csúcsteljesítményű gépek amortizációs költségei, vagy egyáltalán a kórházi ellátórendszer amortizációs költségei - hangsúlyozta Vass Levente.

1. A legkisebb költségtétel egy beteg esetében is 500-600 lej lehet, azoknál a fertőzötteknél, akik a legegyszerűbb gyógyszeres kezelést kapják: ilyenkor Favipiravirt írnak fel az orvosok, amelyet az enyhe lefolyású betegség esetén ajánlott szedni és amely most speciális piacra helyezési engedélyezést kapott, tehát a kórházból haza lehet vinni.

"Itt fontos kiemelni, a gyógyszernek lehetnek rossz mellékhatásai a magzatra illetve a májra, ezért kimondottan orvosi ajánlásra kezdheti el az ezzel való kezelést a beteg" - emelte ki az államtitkár, majd hozzátette: a gyógyszeres kezelés előtt rendkívül fontos az illető személy állapotának felmérése, nehogy súlyosabb formát öltsön a betegség.

2. "Ha egy fokkal súlyosabb fertőzött beteg megy be a kórházba, annak már nem szabad Favipiravirt adni és hazaengedni. Ekkor érdemesebb inkább a Rendesivirt használni , de csak akkor, ha úgy határozza meg az orvos, hogy a páciens állapota nem fog rosszabbra fordulni. Ebből a típusú gyógyszerből a minisztérium hetente (vagy hetente akár többször) több mint 200 ezer flakont vásárol, amelyeket majd szétszórnak a kórházak között. Ez a gyógyszer már több mint 10 ezer lej fölötti költségterhet jelent" - avatott be az államtitkár.

3. Ahogy megtudtuk továbbá: szintén 10 ezer lej fölötti ára van annak a gyógyszernek, amelyet a súlyos állapotba tartó betegeknek ajánlott beadni. Csakhogy a Tocilizumabból nagy hiány van az egész európai piacon, mert korábban nagy tételben vásároltak belőle a nyugat-európai országok (igen, ők megtehették), azóta azonban nem tartanak nagyon rá igényt és csökkentették a termelést.

Mint Vass Levente kifejtette, a monoklonális antitest alapú gyógyszereknek vannak olyan variánsaik, melyeket kórházi alkalmazottak és más veszélyeztetett személyek (akinél magas vérnyomás, magas vércukorszint áll fenn, tüdőbetegek, daganatos betegek) kaphatnak a betegség első stádiumában szájon keresztül szedhető (vagy perfúzió formájában) gyógyszert, hogy nehogy súlyosabb lefolyású fertőzésen essenek át. Ennek költsége 700 dollár, illetve 2000 euró között mozog betegenként.

Ehhez képest a Pfizer két védőoltása személyenként 40 eurós költségterhet von maga után, ami körülbelül más oltóanyagok árazását is fedi. Persze, az oltási kampánynak egyéb költségei is vannak: fent kell tartani a központokat, fizetést kell biztosítani az alkalmazottaknak - mondja az államtitkár.

"Tehát itt igazából nem az a kérdés, hogy mennyi pénzt költünk egy súlyos kovidos betegre, hanem hogy az így elköltött pénzösszeget, nem-e lehetett volna a sokkal költséghatékonyabb oltás mellett más tételekre költeni? Mondjuk olyan területekre csoportosítani, amiből hiány van az egészségügyben: például ingyenes tomográfiás (CT) vizsgálatokra, vagy hogy ne kelljen a járóbetegeknek heteket/hónapokat várniuk ritka betegség ellátásért és sorolhatnánk". Ez az, amin nem csak a szakpolitikusok, de a betegek is elgondolkodhatnak, hogy melyik utat választjuk: oltáskampánnyal, vagy túlfűtött kórházi működéssel próbáljuk legyűrni a járványt.

koronavíruskórház
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális