2021. november 28. vasárnapStefánia
EUR = 4.9491 RON
USD = 4.3869 RON
HUF = 1.3444 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,177.22(-3.41%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

Miért térnek el ennyire a nyilatkozatok a Kovászna megyei minimálbérrel alkalmazottak arányáról?

Kérdezett: Kádár Kata utolsó frissítés: 18:28 GMT +2, 2021. augusztus 06.

75 százalék vagy 37 százalék? Nem mindegy!


Kisebb csetepaté kavarta fel a kedélyeket Kovászna megyében. A megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetőjének még múlt héten tett nyilatkozatát nagyon keményen bírálta Miklós Zoltán képviselő a Facebookon, állítva, hogy Kelemen Tibor elferdíti a valóságot.

Kelemen a Sláger Rádió beszámolója szerint azt mondta, hogy az Országos Pénzügyi Hatósághoz (ANAF) benyújtott jelentések szerint Kovászna megyében közel 40 000 munkakönyves alkalmazottat tartanak számon és közel 75 százalékuk minimálbérért dolgozik. Miklós ezzel szemben azt állítja, hogy a megyében az alkalmazottak 28,19 százaléka (tehát épp az ellenkező aránya) keres minimálbért, sőt, ilyen tekintetben nem is áll olyan rossz helyen a megye az országos átlaghoz képest.

A két fél egyértelműen más szűrés és logika mentén vonta le a következtetéseit. Mivel nem minden adat nyilvános, amelyek segítségével ebben az ügyben igazságot szolgáltathatnánk, így jobbnak láttuk, ha mindkét félt külön felkeressük és megkérjük, fejtsék ki az érveiket a témával kapcsolatban.

Kelemen Tibor: a diákmunkából indultunk ki, a kijelentéseim pedig kimondottan a magánszférára vonatkoznak

"Az egész ügy ott kezdődött, hogy a múlt héten sajtótájékoztatót tartottam az aznap megjelent határozatról, melyek a munkanélküli és egyben a szociális segélyek kiszámítását befolyásoló indikátort illetik. 2022 március elsejétől ugyanis változni fog az úgynevezett "indicator social de referinţă", ami már több mint 10 éve tartja ugyanazt a szintet. Hogy pontosan mennyivel, azt még egyelőre nem tudjuk" - kezdte a Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetője a vita előzményeit. 

Mint mondta, ezek után a diákok alkalmazására terelődött a téma, itt pedig egyértelművé tette, hogy ezt a szegmenst ugyanúgy a munkanélküli segélyre vonatkozó törvény szabályozza, tehát a nem végzős tanulók és egyetemisták legfeljebb 60 napig vállalhatnak munkát a nyári vakációban.

Kelemen magyarázata szerint ezek a fiatalok ennek az indikátornak a függvényében kapnak 250 lejes támogatást az államtól, ugyanakkor a jogszabály értelmében az alkalmazó cégek kötelesek a minimálbérrel alkalmazni őket egy meghatározott ideig.

Kelemen Tibor. Forrás: Facebook. 

Na és itt jött szóba a minimálbér,

ahol Kelemen a saját adataikból kiolvasva kifejtette, hogy a PRIVÁT szektorban kifejezetten magas a minimálbérrel alkalmazottak száma, de ilyen tekintetben is csupán a REVISAL-ból származó besorolási fizetésekről beszélt, nem az alkalmazottak JÖVEDELMÉRŐL.

"Követem az emberek visszajelzéseit, és bizony sokan elmondják, hogy minimálbérrel vannak alkalmazva, viszont jóval többet keresnek, mert túlóráztatják őket. Lásd, ott vannak a textilipari gyáraink, ahol általánosan bevett szokásról van szó, de például az is bonyolítja az összképet, hogy az építőiparban dolgozók nyáron sokkal többet dolgoznak, mint télen. Ezekre a tényezőkre a statisztikák nem térnek ki" - hívta fel a figyelmet Kelemen.

"Ugyanakkor a minimálbérre tett kijelentés nem vonatkozik sem a tanintézmények, sem az egyházak alkalmazottjaira, csak kimondottan azokról beszéltem, ahol a tőke az egyéné és semmilyen érdekeltsége nincs az államnak. Szintén kiesnek a mintából olyan személyek is, akik nem közalkalmazottak és nem is köztisztviselők" - pontosított a AJOFM igazgatója.

Mint kifejtette, Kovászna megyében körülbelül 80 ezer személy van, aki munkaképes. Ebbe a kategóriába esik minden 16 és 64 év (65 év a férfiaknál a nyugdíjkorhatár és 63 a nőknél, ennek pedig a közös átlaga 64) közötti személy. A 16 és 64 évesek között sok a diák, az egyetemista, vannak, akik még tapasztalatot gyűjtenek, és vannak, akik gyermeknevelés miatt nincsenek jelen a munkaerőpiacon. De ugyanúgy ide sorolhatjuk a napszámosokat, meg a mezőgazdasági dolgozókat. Kelemen elmondása szerint az ő szempontjait az úgynevezett 112-es nyilatkozatokra alapozta, ezek átvizsgálása után pedig elmondható, hogy a megyében körülbelül 4 ezer cég tett le hivatalos jelentést, köztük van olyan, ahol jelenleg egy munkavállaló sincs (de pár hónappal ezelőtt volt), természetesen olyan is van, ahol több alkalmazottat jelentettek le, mint a korábbi időszakban.

"Ha ezeket végignézzük, láthatjuk, hogy a megyében körülbelül 39 ezren dolgoznak jelenleg, és nem annyian, ahány személy szerepel más statisztikákban. Hogy hol a különbség? A diákoknál és a napszámosoknál, nem is beszélve a más megyékbe ingázókról, vagy az olyan személyekről, akik más megyében tartózkodnak és ott is munkaviszonyban állnak egy más vállalkozással" - fejtette ki Kelemen, majd hozzátette: előfordul több esetben is, hogy ugyanazok a személyek például több részmunkaidős munkát vállalnak, ami szintén árnyalja az összképet.

Akárhogy is nézzük, a számok sosem fognak találni...

Mert azok folyamatosan, hónapról hónapra változnak. A 112-es nyilatkozat leadási határideje minden hónap 25. napján van, de ez nem jelenti, hogy addig mindenki be is nyújtja. Sokan 28-án, vagy 30-án teszik le a hatóságnál, de olyan is akad, aki két év múlva - mutatott rá.

"Az igaz, hogy a késés a pénzügyi törvény értelmében büntetendő, de ez minket már kevésbé érdekel. Utólag úgyis módosulnak az adatbázisok. Nyilván, ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs reális alapunk, vannak lezárt hónapok, de ettől függetlenül számos esetben történik kiigazítás, mert utólag kiderül, hogy emberi mulasztás miatt hiba csúszott be, ami nem sérti a törvényt, hanem egyszerűen javításról van szó, hogy a helyes információ kerüljön az adatbázisba" - véli Kelemen.

Tehát számos olyan szűrő van, ami egészen leszűkíti a számokat és a statisztikákat, de Kelemen ígérete szerint a jövő héten várhatóan átfogó kimutatást fognak készíteni, és akkor majd betekintést adnak a konkrét számadatokra.

Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta: mindezekkel nem az a célja, hogy lealacsonyítóan beszéljen a Kovászna megyei munkaerőpiacról, hanem csak fel akarta hívni a figyelmet, hogy a magánszférában milyen tendenciákat látnak a nyilvántartásaikban.

"Miklós Zoltán nagyon érdekesen fogalmaz: arról ír, hogy ha igazam lenne, akkor a fennmaradó munkavállalók fizetése nettó 6802 lej fölött kell legyen. Igen, Kovászna megyében is vannak 6000 lej feletti fizetések, sőt, a legmagasabb 150 ezer lej abban a hónapban, amelyben mi ezt a szűrést elvégeztük" - részletezte Kelemen.

Hozzátette, hogy ez az utóbbi jövedelem csak egy ember esetében fordul elő, de ettől függetlenül ne feledjük, hogy Kovászna megyében is vannak magas fizetések. Rengeteg esetben fordul elő ugyanakkor, hogy a munkaszerződés szerint az alapfizetés 2500 lej, de valójában 10 ezer feletti keresete van az adott személyeknek" - fejtette ki Kelemen. 

Miklós Zoltán: Kelemen Tibornak semmilyen szempontból nincs igaza

Természetesen a másik fél álláspontjára is kíváncsiak voltunk, annak tükrében, hogy milyen érveket sorolt fel az AJOFM igazagtója.

"Kelemen úr nyilatkozata arra vonatkozott, hogy a megyei alkalmazottak 75 százalékának minimálbéres szerződése van. Utólag pontosított, és elfogadom, hogy ő csak a magánszféráról beszélt, de igazából mindegy, hogy mit emelt ki, mert akárhogy forgatjuk ezeket a számokat, nem lehet igaza.

Én kikértem a hivatalos adatokat egyrészt a pénzügyi hivataltól, másrészt a munkaügytől (ITM), és ott egyértelműen az látszik, hogy a Kovászna megyeiek 28 százaléka rendelkezik minimálbéres munkaviszonnyal. Ha csak a magánszférára vetítjük, akkor körülbelül 37%-ról beszélünk. Tehát semmilyen formában sem állja meg a helyét az a kijelentés, még akkor sem, ha a pontosításait belekalkuláljuk" - hangsúlyozta a képviselő.

"Félreértés ne essék, én is az alapfizetéseket, "a salariu de încadrare"-ket elemeztem, azaz, hogy a szerződésbe milyen összegek vannak beírva. Egyértelmű, hogy a valóság teljesen más, számos bónusz, ételjegy nem számít bele ezekbe a számításokba" - tette hozzá, mikor Kelemen nyilatkozatával kapcsolatban kérdeztük.

Szerinte, ha a szakhatóságok nyilvántartásából kiszedjük a minimálbéres alapfizetéseket, akkor mindenképpen az általa közzétett adatsorokat kapjuk meg.

"Itt nincs olyan, hogy én így gondoltam, én úgy gondoltam, itt az adatok beszélnek. Én a sajátjaimat bemutattam, hivatalosan kikértem az adóhatóságtól és az ITM-től, e-mailes formában megkaptam a választ. Ha Kelemen úr továbbra is tartja az igazát, akkor mutassa be az adatait, a forrásait és bizonyítsa az igazát" - üzente a képviselő.

"Mi több, az is beszédes, hogy a Kovászna megyei Munkaügyi Hivatal igazgatója, Ördög Lajos a We Radio-nak visszaigazolta az én állításaimat, sőt, még kisebb százalékot mondott, mint amit én leírtam a Facebookra" - emelte ki Miklós.

Hozzátette: semmilyen személyes konfliktusa nincs Kelemen Tiborral, de gazdasági szakemberként kötelességének érezte, hogy felhívja a figyelmet erre a téves információra. Mint mondja, nem akarta, hogy az a közvélemény alakuljon ki a Kovászna megyei vállalkozókról, hogy éhbérért dolgoztatják az embereket

minimálbérKovászna megye
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális