2021. október 28. csütörtökSimon, Szimonetta
EUR = 4.9490 RON
USD = 4.2715 RON
HUF = 1.3601 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,795.26(0.36%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Elemző: bár kihívások elé állít bennünket, csak átmeneti az építkezési anyagok masszív drágulása

Kérdezett: Kádár Kata utolsó frissítés: 11:01 GMT +2, 2021. július 08.

A fa, a fémek, a polisztirol és még legalább 10 típusú alapanyag drágult jelentősen az elmúlt időszakban. Mi ennek az oka? Szakértő magyarázza el.


Valószínűleg már több olvasónk tapasztalta, hogy hirtelen nagyon megdrágultak az építkezéseknél nélkülözhetetlennek számító alapanyagok.

A Ziarul Financiar gazdasági lap például több építkezési vállalkozót is megszólaltatott, akik arról beszéltek, hogy a kialakult helyzet kezelhetetlenné vált, vannak olyan termékek, amelyek ára egyik pillanatról a másikra emelkedik jelentősen.

„A vas ára általában 15-20%-kal nő egyik hétről a másikra, már követni sem tudjuk, így a négyzetméterenkénti építkezési költség legalább 20-25%-kal emelkedett" - mondta Răzvan Drăghici, egy építkezési cég ügyvezető igazgatója.

„Az alapanyagok a ház teljes költségének körülbelül csak a 30-40%-át teszik ki, ehhez további elemek is hozzájönnek. Egyébként minden drágább lett, és így, a járvány után nagy valószínűséggel további növekedésre számíthatunk. Elképzelésem sincs, hogy a jelenlegi helyzetben mi lesz az ingatlanárakkal" – mondta egy másik építőipari vállalat munkatársa.  

„A baj az, hogy az építőanyagok áremelkedése várhatóan az év végéig folytatódik. Már 2020 decemberétől 2021 márciusáig átlagosan csaknem 50%-kal drágultak az alapanyagok, például a polisztirol ára márciusban 90 lejről dobozonként 121 lejre emelkedett, most pedig 140-160 lej egyetlen csomag" - panaszkodott egy fővárosi lakos, aki épp házat építtet.  

A piaci szereplők részéről tehát nagyon sok a negatív visszajelzés, és rég nem látott kritikus hangulat uralkodik az építkezési szektorban, ezért felkértük Buzás Ernőt, a Millennium Emerging Europe piac- és országkockázattal foglalkozó vállalat elemzőjét, hogy értékelje a helyzetet.

Valóban olyan krízishelyzet áll fenn, mint ahogy a lapokban olvassuk? Hogyan látja?

Buzás Ernő: – Előfordul, hogy bizonyos médiaorgánumok vagy inkább az építkezési szektor szereplői enyhén túlzásba esnek, ami érthető is, hiszen ez a drágulási hullám meglehetősen rosszul érinti főként azokat a szereplőket, akik már előre megkötött szerződésekkel rendelkeznek. Ez azt is jelenti, hogy lényegében minden áremelkedést ők kell elviseljenek, ami nyilvánvalóan kellemetlen.

Az építkezési vállalkozók sem úgy fejezik ki magukat, hogy krízis van, inkább egy átmeneti periódusról beszélnek. A Bank of England (az angol központi bank) részéről például azt nyilatkozták, hogy az ilyen típusú nyomások átmenetiek lesznek, szóval nem tart ez így a végtelenségig.

Év végéig várhatóan még nem fog ez a hullám lecsengeni, úgyhogy valóban nagy kihívásról van szó. Az EU-ban arról beszéltek a szektor vezetői, hogy a 800 milliárd eurós stimulusprogramot ez nagyon rosszul érintheti, mivel a legtöbb országban ezek főként az infrastrukturális beruházásokra koncentrálnak, így ezek hatását jelentősen le tudja csökkenteni, ha a támogatások nagy része az alapanyagárakra megy el.

Ahogy látom, globális szintű jelenségről van szó. Milyen tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy ez az áremelkedés a koronavírus-járvány után elkezdődjön?

1. Szerintem a legfontosabb tényező a kereslet robbanásszerű emelkedése. Persze sok faktor van, de ez a legerősebb és a legátfogóbb. A pandémia alatt ugyebár a gyártókapacitás nagy része leállt, vagy nehezen fért hozzá a nyersanyagokhoz, majd amikor hirtelen megugrott a kereslet, a piac ezt egész egyszerűen nem tudta fedezni.  

2. Ezen túl az is fontos szempont, hogy drágul az energia, a kőolaj ára is, ami viszi magával az üzemanyagárakat is, nagy kereslet esetén pedig nagyon sokat kell szállítani, aminek nagy impaktja lehet.  

3. És ha már szállítás: a hajózásban is fennakadások vannak, hiszen a pandémia idején leállítottak nagyon sok egységet, de most már akkora a kereslet, hogy egyszerűen nem tudnak annyit mozgósítani, amennyit kellene.

4. Természetesen az időjárással kapcsolatos tényezők is közrejátszanak, mint például a fa esetében az amerikai tűzvész és a cserebogarak inváziója.

Kép forrása: HS Timber Group

Ezek mind nagyon távoli jelenségeknek tűnhetnek, de annyira össze vannak kötve a piacok, hogy minket is érintenek ezek a problémák. Azt látjuk, hogy világszerte megnőtt az építkezési kedv és igény, részben azért is, mert a gazdaságot stimuláló programokkal ezt akarták elérni: hogy legyenek munkahelyek, megmozduljon az építkezés. Az amerikai, 1,22 milliárd dolláros infrastrukturális program is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a világ minden pontján drágulnak az építkezési alapanyagok. Egy ilyen nagyszabású program esetén az amerikaiak nagyon sok anyagot kell felvásároljanak, mert a hazai piacról nem tudják biztosítani a program lefutását.

Ha már a helyreállító programok szóba kerültek, Románia esetében ez a drágulási hullám mennyire jelent veszélyt? Mivel védekezhet a kormány, hogy zavartalanul működhessenek a stimuláló programok?

– Románia és más országok is a gazdasági fellendülés idején főleg az infrastrukturális fejlesztésekre figyelnek, ez például Olaszországban is nagyon látványos, jelenleg talán ott a leghangosabb a szektor most, hogy ilyen drágulás áll fenn. A kormányzat nem mondhatja, hogy ne vegyék meg a gazdasági szereplők a drága alapanyagot. Elméleti szinten csinálhatják azt, hogy bizonyos mértékben átkategorizálnak forrásokat más területekre, de azért azt is szem előtt kell tartani, hogy az infrastrukturális fejlesztésekre nagy szükség van, és további késlekedéseket már nem nagyon engedhetnek meg maguknak.  

Amit reális megoldásnak tartok, az bizonyos reformok bevezetése, például a közbeszerzési folyamatok könnyítésével kapcsolatban: meg kéne határozni például, hogy milyen szerződések születnek ezentúl, ha további áremelkedésre lehet számítani. Alapvetően az szokott történni, hogy a közbeszerzésen elnyeri a kivitelező a projektet, de ha közben növekednek az árak, akkor az már a kivitelező céget terheli úgy, hogy nem szabad késlekedjen, mert büntetést kap érte. Romániában ez picit bonyolultabb, mivel a hatóságok szoktak késlekedni, és még kárpótlást is kell fizessenek a kivitelezőnek. Szóval nálunk ezt a rendszert érdemes lenne picit újragondolni, az építkezési alapanyagoktól függetlenül.  

Elöljáróban pedig azt is elmondhatom, hogy nem kell aggódni, ez a drágulás nem fogja tönkretenni a helyreállítási csomagokat, azoknak ugyanis így is lesz hatásuk, csak valamivel kisebb, mint amire korábban számítottunk.

A szektor képviselői is elmondták, nem tudják meddig tudnak növekedni az ingatlanárak. Számíthatunk arra, hogy kipukkad ez a nagy lufi? Meddig bírja a piac ezt a helyzetet?

– A nagyvárosok, de főleg a kolozsvári ingatlanpiac mindig is látványosan drága volt. Már több mint egy évtizede fennáll ez a buborékhangulat, amit eddig semmi nem tudott megrengetni. Egyelőre azt látjuk, hogy még mindig magas a lakásvásárlási szándék, amire szintén rátett a világjárvány: az emberek most már sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy hol laknak, és a jövőben hol szeretnének élni.

Az új lakások építésének ritmusa lelassulhat. 

Nyilván, az anyagárak nem tudnak csak úgy eltűnni, a kivitelezők általában elnyelik. Románia esetében azonban nem biztos, hogy ugyanúgy tud működni, mint más országokban, így ha a kivitelezőnek nem lesz elég forrása, hamarabb eladja az ingatlant a vásárlónak, így gyorsabb ütemben drágulhatnak az ingatlanok.  

Ami szinte biztos, hogy az új kivitelezések picit meg fognak torpanni, mivel az ilyen mértékű drágulások elég komoly anyagi korlátokat helyeznek az építők elé. Ettől függetlenül, nem biztos, hogy a kereslet csökkenni fog, még akkor sem, ha a papírforma ezt diktálja. Azért gondolok erre, mert eddig is borzasztóan magasak voltak az árak, és az emberek ugyanúgy vásároltak.

Nyitókép: Pixabay

drágulásépítőipar
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális