2021. október 25. hétfõBlanka, Bianka
EUR = 4.9467 RON
USD = 4.2501 RON
HUF = 1.3601 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,812.97(0.48%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Vincze: a mostani közbeszerzési törvénnyel lehetetlen, hogy Románia időben el tudja költeni a lehívható pénzeket

kérdezett: Kulcsár Árpád utolsó frissítés: 11:54 GMT +2, 2021. július 09.

Startoljunk rá! címmel az EU pályázati lehetőségeit bemutató tájékoztató körutat tart Vincze Loránt. Buktatókról és pozitívumokról is kérdeztük az EP-képviselőt.


Startoljunk rá! címmel tájékoztató körutat tart Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, melynek során vállalkozóknak, önkormányzatoknak és civil szervezeteknek mutatja be az EU pályázati lehetőségeit. Az eddigi tapasztalatokról, a hazai bürokrácia hátrányairól és az erdélyi önkormányzatok EU-s pályázatokban való jártasságáról is beszélgettünk.

Miért szervezett tájékoztató körutat, miért vélte úgy, hogy nem elég az online tájékoztató?

Vincze Loránt: - Mindig jó személyesen találkozni az emberekkel és így adni lehetőséget a párbeszédre a téma kapcsán. Ugyanakkor ezelőtt hat évvel is szerveztem hasonlót, akkor Fedezzük fel! volt a neve. A Kós Károly Akadémia partnerségben a Martens Központtal, az Európai Néppárt háttérintézményével közösen szervezte. Ezúttal európai parlamenti képviselőként szerveztem meg. A cél, hogy az emberek közvetlen tájékoztatást kapjanak az uniós pénzalapokról, és minél jobban megismerjék a rendszert. Most van az ideje ennek, hiszen nemrég jelentették be a pályázatok keretét, keretszámait és a nagyobb célokat. Majd a következő lépésekben a konkrét kiírásokról is kell tájékoztatni az embereket, jelenleg azonban még csak azt kell tudni, hogy hova lehet becsatlakozni, és nagy tételekben mire lehet kérni az Unió pénzalapjaiból illetve az új, helyreállítási keretösszegből.

Vincze Loránt a körút egyik eseményén. Forrás: Vincze Loránt Facebook oldala.

A turné felén már túl vannak, mik az eddigi tapasztalatai?

- Három célcsoportot különítettünk el, a vállalkozók az első. Nekik számos lehetőségük lesz pályázni. Ők több finanszírozási lehetőség közül mérlegelhetnek: felvehetnek egyszerűen hitelt a banktól, jöhet befektetési csoport, amely invesztálhat a vállalatba, van ugye a magyarországi gazdaságfejlesztési program, és vannak az uniós alapok is. Számukra tehát csak egy a sok közül ez a lehetőség. Persze vannak, akik már pályáztak, vannak, akik most gondolkodnak rajta, számukra a lényeges az volt, hogy lássák, körülbelül milyen típusú támogatások lesznek. Van három varázsszó: az egyik a klímasemlegesség, ami azt jelenti, hogy környezetvédelmi szempontból olyan berendezéseket, elemeket tartalmazzon egy projekt, amely megfelel az elvárásoknak. A másik kulcsszó a digitalizáció: minden projektnek lehetőleg digitális előrelépést kell jelentenie, a harmadik pedig az innováció, azaz hogy a győztes projektek segítsék elő Európa versenyképességét. Ha Erdélyt nézzük, akkor is érdekes a helyzet, hiszen ha felmerül egy innovatív ötlet, az nem biztos, hogy csak a vállalkozóé kell legyen: részt vállalhat ebből egy önkormányzat, egy kutatóközpont és egy egyetem is.

Másrészt a civil szervezetek is pályázhatnak, ők nagyon széles merítést jelentenek: a szociális szolgáltató szervezetektől kezdve a kulturális projektekben gondolkodó szervezeteken át az egyházakig. Számukra is fontos információ, hogy körülbelül mikorra várhatnak pályázatokat, és milyen értékben.

A harmadik célcsoportot az önkormányzatok jelentik. Ők nem mérlegelhetik, hogy akarnak-e pályázni, számukra kutyakötelesség minden lehetőséget megragadni. Erdélyben sok jól pályázó település van. Számukra is fontos tudni, hogy például ezentúl sokkal kevesebb pénz lesz utak építésére és felújítására. A nagy infrastrukturális beruházásoknál is látjuk, hogy van ugyan autópályaépítésre is pénz, de ezek most az utolsó lehetőséget jelentik. Ha Románia most sem használja ki, akkor hét év múlva ezekre már nem lesz újabb pénz. Az önkormányzatoknak is azzal kell most számolniuk, hogy mások a prioritások, más típusú projektek szükségesek: például iskolafelújítás, egészségügyi intézmények építése, klímasemleges megoldások bevezetése.

Románia nem arról híres, hogy jó arányokban hívná le az EU-s pénzeket. Hogyan látja, javulhatott a mutató például a magyar vezetésű önkormányzatoknál a múlt pályázati ciklushoz mérve?

- A probléma többkomponensű: a legkézenfekvőbb a pályázati bürokrácia. Túlburjánzó a pályáztatás, nagyon sok iratot kérnek be, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy minél egyszerűbb legyen a pályázati rendszer. Persze követhetőnek és elszámoltathatónak kell maradnia, de a pályázásnak minél egyszerűbbnek kell lennie. Romániának lehetősége van sokat egyszerűsíteni a rendszeren, és remélem, hogy meg is teszi. Örülök, hogy az RMDSZ kormányon van, mert észszerűséget biztosan tudnak hozni, és jó javaslatokat is tudnak e tekintetben tenni. Ott van másrészt a közbeszerzési törvény, amely minden beruházónak megnehezíti a dolgát. Az, hogy ennyire hosszú a fellebbezési időszak egy-egy közbeszerzésnél, gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a helyreállítási költségvetésből rendelkezésre álló közel harminc milliárd eurót Románia el tudja költeni úgy, hogy azok a beruházások el is készüljenek. A mostani közbeszerzési törvénnyel ez lehetetlen.

Másrészt az önkormányzatok saját kapacitása is kérdéses. Nagyon sok panasz elhangzott a településvezetők részéről, hogy nagyon kevés az uniós projektekben jártas szakember. A hivatalon belül kell legyenek ilyenek, még akkor is, ha van egy pályázatíró cég, aki besegít. Aztán a beruházás megvalósításánál is vannak súlyos kihívások, például nincs elég építkezési vállalat és szakember, sokan dolgoznak külföldön. Elképzelhetjük, hogy a mostani finanszírozásoknak köszönhetően számos beruházás kezdődhet el, megnyílik sok építőtelep, de hol van a sok munkás, aki dolgozni fog ezeken? Nem könnyű a beruházók dolga mostanában sem.

Vannak azért pozitívumok is?

- Történt pozitívum is, például sok pályázat esetében a fejlesztési régiók irányító hatóságokká alakulnak át. Eddig az operatív programok kizárólag Bukaresten keresztül futottak, ott kellett aláírni a szerződéseket, ezek most lekerülnek a fejlesztési ügynökségek szintjére. Egyrészt könnyebb lesz odajutni, másrészt az ügynökségeknek is könnyebb hat megyével dolgozni, mint a minisztériumban egyszerre negyvenkét megye ügyeit követni. 

Az első fázist újabbak fogják követni. Lesznek tájékoztató akciók például konkrét pályázati kiírásokról is?

- Most létrehoztunk egy kiadványt Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek címmel, ez az első, amely magyar nyelven összefoglalja ezt az egész pályázati rendszert. Ezek persze mind nyilvános információk, csak több helyen voltak szétszórva eddig. Ez az anyag mindenképpen hasznos lesz a későbbiekben is.

A következő időszakban azonban nincs olyan pont, amikor azt mondhatjuk, hogy megjelent minden pályázati kiírás, akkor ezeket ismertessük. A kiírások ugyanis folyamatosan fognak megjelenni: legelőször a helyreállítási költségvetésből, mert ez a legsürgősebb, de bízom benne, hogy év végén a hétéves pénzügyi időszak operatív programjainak kiírásai is elkezdenek megjelenni. Nyilván elmúlt már az az időszak, amikor egy pályázó leül egy könyvelővel, és megírnak egy pályázatot. Most már szakemberek segítenek mindenkinek. Ha van egy elképzelés, akkor azt formába önti a pályázatíró cég, és gondoskodik arról, hogy a pályázat bekerüljön a rendszerbe és nyerjen. Ez állandó kapcsolatot jelent a jogosultak és a pályázatíró cég között, tehát fontos összetevő. Én most már nagyon sok emberrel kapcsolatba kerültem, de volt már sok megkeresésem korábban is uniós pályázatok kapcsán. Mindenkinek sikerült eddig választ adni, ez folytatódni fog a jövőben is, és azt sem tartom kizártnak, hogy lesznek specifikus témák, amelyekre visszatérünk. A mostani úton például még nem tudunk a mezőgazdasági pályázatokról beszélni, hiszen a közös agrárpolitikáról még nem született meg a megállapodás a Parlament, a Tanács és a Bizottság között. Ez a reform 2023-tól indul, addig biztos lesz megállapodás is, de ez azt jelenti, hogy külön kiadvány kell majd és külön rendezvény a gazdáknak. 

Mi alapján lettek kiválasztva a helyszínek? Figyeltek-e arra, hogy falvakról is minél többen részt vehessenek a beszélgetéseken?

- A nagy magyar közösségeket céloztuk meg. Hargita megye önmagában is egy színes régió, külön-külön mentünk Udvarhely, Csík és Gyergyó térségébe. A járványügyi korlátozások miatt egyelőre sajnos ötvennél többen nem vehetnek részt a rendezvényeken, ezért aki regisztrált, az online is követhette. A három térség három önkormányzati csapata hallgathatta meg az előadásokat. Udvarhelyen elsősorban a vállalkozókat szólítottuk meg, hiszen ott nagyon erős ez a csoport, Csíkszeredában főleg a civil szervezeteket, Gyergyóban pedig ismét a vállalkozókat. Gyakorlatilag mindenhol teltház fogadott eddig minket, Háromszéken is. Eddig több mint ötszázhatvan emberhez jutottunk el. Még hátravan Partium, majd Kolozs és Maros megyébe megyünk július közepén. Mindenhol hirdetjük a helyi sajtóban és weboldalakon, bízom benne, hogy eljut az üzenet az érintettekhez a következő helyszíneken is. 

Visszacsatolnék oda, ahol azt mondja, Romániának komoly reformokat kell elvégezni a törvénykezésben ahhoz, hogy esély legyen hatékonnyá válni. Szoktak erről kommunikálni a kormánytagokkal?

- Eddig is rendszeres kapcsolatban voltam az itthoni politikusokkal, de most, hogy vannak minisztereink és államtitkáraink, szinte napi szintű tárgyalások folynak. Tánczos Barna miniszterrel volt olyan hét, hogy kétszer-háromszor is egyeztettem a medvekérdésről, amelyet Brüsszelben is napirenden tartunk, de a többi kollégával is hasonló a helyzet. Senki nem tudja csak a maga helyén végezni a munkáját. Én itt Brüsszelben nem tehetem meg, hogy ne az legyen a legfontosabb a munkámban, hogy figyelembe vegyem, Bukarestből, a megyékből vagy a helyi szervezetekből milyen témában van szükség brüsszeli becsatolásra. Úgyhogy igen, intenzíven konzultálunk egymással.

Csíkszereda város, és vezetője, Korodi Attila például partnerséget ajánlott, hogy hozzunk létre egy platformot, amely lehetőséget ad az új pályázatok folyamatos megjelenítésére és frissítésére. Még nem látjuk a projekt pontos felépítését, határidejét, de egészen biztosan meg fogjuk csinálni, hiszen nagyon hasznos lenne.

Az interjú elkészültét az Európai Néppárt támogatta.

támogatásEurópai Unió
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális