2021. június 14. hétfõVazul
EUR = 4.9188 RON
USD = 4.0604 RON
HUF = 1.4097 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,572.60(0.45%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Mennyivel nőtt a kötelező magánnyugdíjunk az elmúlt egy évben? Könnyű kideríteni

szerk. utolsó frissítés: 14:57 GMT +2, 2021. június 11.

Lehet, hogy neked is Louis Vuitton vagy Dior részvényekben őrzik a kötelező magánnyugdíjadat, és még csak nem is tudsz róla?


Az elmúlt egy évben átlagosan 12,5%-os hozamot ért el az a hét romániai kötelező magánnyugdíjalap (a nyugdíjrendszer második pillére), amely több mint 7 millió romániai nyugdíj-megtakarításait kezeli. Miközben az elmúlt időszakban felélénkült az állami nyugdíjak (első pillér) fenntarthatósága körüli vita, a kötelező magánnyugdíjalapok köszönik szépen, jól vannak, és az elmúlt 12 hónapban annyira jól teljesítettek, hogy egy egyszerű bankbetéthez képest nagyjából négyszer akkora hozamot tudnak felmutatni. 

A nyilvánosan elérhető adatok alapján a Wall-Street.ro készített arról összeállítást, hogy a legjobban teljesítő kötelező magánnyugdíjalap a szokásos állampapírok mellett olyan részvényekbe is fektette a romániaiak pénzét, mint a Louis Vuitton vagy Dior luxusmárkákat birtokló LVMH óriásvállalat.

Ki örülhet a kötelező magánnyugdíjalapok jó teljesítményének?

Emlékeztetőül érdemes kitérni arra, hogy Romániában a nyugdíjrendszer három fő pillérből tevődik össze, amelyben: 

  • az első pillért a kötelező állami nyugdíj, 
  • a másodikat a kötelező magánnyugdíj,
  • a harmadikat pedig a választható magánnyugdíj képezi. 

A második pillért képező kötelező magánnyugdíjat 2008-ban hozták létre a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatósága érdekében, minden 35 év alatti munkavállaló számára kötelező a hozzájárulás, a 35 és 45 év közöttiek számára opcionális. A járulékok befizetését automatikusan a munkáltatók végzik. Kötelező magánnyugdíj-megtakarítása tehát azoknak a munkavállalóknak biztosan van, akik 2008-ban 35 év alattiak voltak, és jó eséllyel van azon személyeknek is, akik jelenleg 57 év alattiak.

Arra is érdemes kitérni, hogy egy érintett személy havi fizetésének hány százalékát fizeti be ezekbe az alapokba. Romániában a munkáltatók az alkalmazottak bruttó fizetésének 25%-át tartják vissza hozzájárulásként a társadalombiztosítási költségvetés javára. Ebből a 25%-ból 21,25 százalékpontot tesz ki a társadalombiztosítási hozzájárulás (állami nyugdíj, egészségügyi, valamint munkanélküliségi hozzájárulás), és a fennmaradó 3,75 százalékpontot a kötelező magánnyugdíjalapok kapják meg, akik a pénzügyi piacokon fektetik be a pénzt, és próbálják növelni annak értékét.

Romániában 7 kötelező magánnyugdíjalap működik, amelyek összesen 7,63 millió állampolgár járulékbefizetéseit kezelik. A legtöbb ügyfele a holland kötődésű NN alapkezelőnek van (több mint 2 millió ügyfél), amelyet az Allianz Țiriac által működtetett AZT Viitorul Tău alap követ 1,6 millió ügyféllel, míg a harmadik helyen a Metropolitan Life áll körülbelül 1 millió hozzájárulóval.

Forrás: Nattanan Kanchanaprat/Pixabay

Miért figyelemreméltó ezeknek az alapoknak az elmúlt éves teljesítménye?

A Wall-Street.ro elemzésében például arra mutat rá, hogy miközben a hazai bankok által a standard bankbetétekre kínált éves kamat 2 és 3,5% körül mozgott az elmúlt évben, addig ezek az alapok átlagosan 12,5%-os éves gyarapodást értek el 2020 júniusa óta. A hivatalos, decemberre szóló adatok alapján azt is tudjuk, hogy az alábbi táblázatban is feltüntetett alapkezelők a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulások 65%-át állampapírokba, míg körülbelül 20%-át tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeibe fektették.

A legjobb teljesítményt a vizsgált időszakban a Generali által kezelt Aripi alap érte el 15,2%-os éves hozammal, míg a hét társaság közül "legrosszabbul" a Metropolitan Life teljesített 11,1%-kal. 

Az Aripi alap jobb teljesítményét elsősorban az magyarázhatja, hogy a kissé kockázatosabb utat választva nagyobb arányban fektették részvényekbe. A tavalyi év végére vonatkozó adatok szerint (a társaságoknak a jogszabályok alapján év végén kell közölni a kitettségre vonatkozó információkat) az Aripi befektetési portfóliójában 27% volt a részvények aránya, és a legnagyobb kitettségeik olyan hazai részvények felé voltak, mint a Banca Transilvania (a nettó aktívák 4,19%-a), a Fondul Proprietatea (3,51%) és az OMV Petrom (2,93%). De tartottak olyan neves márkákhoz köthető papírokat is, mint az Adidas (0,45%), a Louis Vuitton vagy LVMH (0,90%), illetve a Mercedes-Benzt is tulajdonló Daimler (0,27%).

A fenti táblázat alján szereplő Metropolitan Life a jelek szerint inkább a visszafogottságot választotta a kockázatok terén, a portfóliójának ugyanis csak 20,54%-át tették ki részvények, míg a befektetéseik 66,85%-a volt állampapírokba téve. A társaság portfóliójáról szóló év végi kimutatást egyébként itt lehet böngészni, a többi második pilléres nyugdíjakat kezelő alap tevékenységéről pedig ide kattintva lehet tájékozódni.

Nem tudod, melyik alaphoz kerül a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulásod?

Mivel a tapasztalatok szerint az érintett állampolgárok nagyon alacsony hányada tudja biztosan, hogy melyik társaság kezeli a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulását, ezért az alapkezelők egyesülete (APAPR) tavaly információs kampányt indított. A kampány részeként elérhetővé tettek egy oldalt is, ahol néhány alapinformáció megadására (név, személyi szám, telefonszám vagy e-mail) van szükség csupán ahhoz, hogy az alapkezelőnk felkeressen minket. Érdemes itt kezdeni, mert megtudhatjuk a magánnyugdíjunkkal kapcsolatos legfontosabb információkat: melyik társasághoz kerül a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulásunk, mekkora összeg szerepel a számlánkon, havonta mekkora volt a hozzájárulásunk a nyugdíjrendszer második pilléréhez (ahogy arra kitértünk, a bruttó fizetés 3,75%-a kell átutalásra kerüljön a munkáltató által), hány befektetési jegyet birtoklunk az alapkezelőnél, és mekkora volt ezeknek az értéke az előző év végén. Végezetül az sem mellékes, hogy információkat kapunk annak az alapkezelőnek a pénzügyi helyzetéről is, amely a nyugdíj hozzájárulásunkat kezeli.

Érdemes arra is kitérni, hogy mivel csak a bruttó fizetésünk nagyon alacsony hányada (jelenleg 3,75%) kerül befizetésre a nyugdíjrendszer második pillérébe, ezért nem kizárt, hogy az alapkezelőnk által közölt összeg elsőre csalódást fog okozni. Ennek ellenére érdemes minél hamarabb szembesülni az idősebb korunkra vonatkozó anyagi kilátásainkkal, mert lehet, hogy ez indít el a személyes pénzügyeink tudatosabb tervezése felé vezető úton.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális