2021. szeptember 23. csütörtökTekla
EUR = 4.9495 RON
USD = 4.2188 RON
HUF = 1.3946 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 12,301.14(-0.45%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

A csapon is a PNRR folyik, de más izgalmakat is tartogat a következő EU-s pályázati ciklus

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 11:50 GMT +2, 2021. június 10.

Kétszer több EU-s forrás áll rendelkezésre, mint amennyihez hozzászokhattunk. De tanult-e Románia a korábbi hibáiból?


Az Európai Unió új pályázási ciklusában (2021-2027) Románia körülbelül 80 milliárd eurót hívhat le. Ehhez hozzá kell számítani a korábbi ciklus operatív programjainak a jelenleg még aktuális kifutási periódusát is, amely az N+3-as szabály értelmében a kötelezettségvállalást követő harmadik év végén jár le. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időszakban túlzás nélkül megduplázódik az a forrás, amelyhez eddig hozzászokhattunk, csakhogy ezeknek a forrásoknak a megszerzése kétszer annyi munkával is jár – nagyrészt ez volt a fő üzenete a még hétfő este zajló, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által szervezett beszélgetésnek, ahol Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő és Olti Ágoston, az OTP Consulting vezetője próbáltak gyakorlatias betekintést nyújtani az előttünk álló évtized támogatási irányvonalaira és lehetőségeire.

Bár a közelmúlt politikai kommunikációja főként az országos helyreállítási tervre (PNRR) összpontosított, ne feledjük el, hogy a támogatási lehetőségek nagy részét még mindig a hagyományos alapok adják. Ez nagyjából úgy fest, hogy a 80 milliárd eurós alapból körülbelül 50 milliárd eurót lehet pályázni a már korábban is alkalmazott operatív programok révén, ehhez tevődik a PNRR által pályázható, közel 30 milliárd euró. Mivel a korábbi támogatási ciklusban (7 év alatt) a Kohéziós Alap 23 milliárd eurós tételéből eddig körülbelül 10 milliárdot sikerült lehívni, az N+3-as szabálynak köszönhetően van még 3 évünk arra, hogy további 13 milliárd euróval gazdálkodjunk, így elméletileg 2021 és 2027 között 80+13 milliárd euró áll a rendelkezésünkre. Nyilvánvalóan ekkora kihasználatlan támogatási alapot már nehéz lenne ilyen rövid idő alatt kimeríteni – magyarázta Winkler Gyula képviselő.

Az Európai Unió alapjáraton a cégek működését stimulálja

Érdekes megfigyelni, hogy a már kirajzolódott nemzetközi viszonyrendszerben (értsük úgy, hogy az Egyesült Államok – EU – Oroszország – Kína kereskedelmi és politikai konfliktushelyzeteit tekintve) hogyan rendezkednek be a nagy gazdaságok. A koronavírus-járvány után Amerika például úgy döntött, hogy nem a vállalatokat, hanem az állampolgárait támogatja közvetlen módon. Ezzel gyakorlatilag kényszerhelyzet elé állította a cégeket, hogy azok az innovációik révén vészeljék túl a kiesést. Az Európai Unió támogatási rendszere ezzel szemben a vállalatokat stimulálja, hogy megmaradjanak a munkahelyek – magyarázta Winkler.

A helyreállítási alapok lényegében „ellenállóképességet” hivatottak segíteni, hogy a következő évtized gazdasági kihívásaira jobban fel tudjunk készülni. Ezért van az, hogy elsődleges prioritást szereznek a beruházások és a reformprogramok. Az már más kérdés, hogy Románia még olyan beruházásokat kellene eszközöljön, amely más országokban már rég nem téma (lásd, az autópályák és öntözőrendszerek esete).

„Valljuk be őszintén, hogy szükség van a reformokra, hisz rengeteg megoldatlan kérdést görgetett maga előtt az elmúlt 30 év kormányzása. Már elég, ha azt mondom, hogy Románia vasúti teherszállításának átlagsebessége mindössze 17 km/h. Ilyen problémákkal nézünk még mindig szembe” – mondta a képviselő.

Forrás: Pixabay

Románia helyreállítási terve az olasz mintához hasonlít

Készült egy felmérés, amelyben összehasonlították az EU vezető gazdaságainak a helyreállítási terveit és a fő tételeket. Érdekes, hogy milyen prioritások rajzolódtak ki a különböző nemzetek szintjén: Németország teljes mértékben rááll a digitalizációra, Franciaország a tervnek több mint felét a fenntarthatóság támogatására szánja, a spanyolok az ipar fejlesztését célozták meg, Olaszország pedig minden területhez hozzárendel egy bizonyos támogatási keretet. A romániai helyreállítási terv is ehhez a modellhez hasonlítható.

„A helyreállítási terv segítségével most számos olyan területen fejlődhetünk, amire amúgy nem került volna sor” – vélte Olti Ágoston. A szakértő olyan tételeket emelt ki, mint az adóhivatal digitalizációs folyamatai, a megújuló energia szegmensének a támogatása, a hidrogén-technológiák támogatása, a bukaresti értéktőzsde megerősítése (új vállalatok bevezetésével növelnék a hazai részvénypiac likviditását), de a KKV-k digitalizációs innovációjára való törekvés is nagyon fontos szempont. Olti szerint eddig csak termelési eszközökre lehetett támogatást kérni, úgyhogy ilyen tekintetben ez nagy mérföldkőnek számíthat.

A pályázati tanácsadó ugyanakkor rávilágított: nagyon tart attól, hogy ebben az évtizedben is ugyanazokat a hibákat követjük el, mint a korábbi ciklusban. „A rendelkezésre álló pénzek főleg azért maradtak kihasználatlanul, mert a hangzatos tervek mögött a közigazgatási kapacitás egyszerűen nem képes operatívan működni. A támogatási procedúrák nem a KKV-k vagy a helyi önkormányzatok szintjén ragadtak le, hanem pont az országos szintű, látványos tételek esetében. A jelenlegi tervnek is vannak olyan pontjai, amelyek azért eléggé elrugaszkodtak a valóságtól” – mutatott rá Olti.

Példaként említette a hatalmas volumenű erdősítést (+45 ezer hektár), ami szerinte elég valószínűtlen célkitűzés. „Nem hiszem, hogy a terv elkészítésekor kijelöltek volna 45 ezer hektárnyi szabad területet, ahová majd erdősíteni lehet. Mindezzel olyan jogi konfliktusokat teremthetnek, ami ellehetetleníti a pályázást. Tehát most is láthatjuk, hogy egyes pontok mögött nincs előretervezés, ami általában káoszhoz vezet” – magyarázta.

A PNRR összetételéről bővebben ITT lehet olvasni.

Még mindig tart a vita a PNRR körül

Románia ugyan benyújtotta a dokumentumokat az Európai Bizottsághoz, azonban még mindig nem lehet teljes konszenzusról beszélni a kormánykoalíció szintjén. Többek között arról folyik a vita, hogy a 2,1 milliárd eurós önkormányzati támogatási keretet milyen módon tegyék elérhetővé. Az USR például azt szeretné, hogy ezeket az összegeket kimondottan pályázatalapú rendszer szerint osszák szét, az RMDSZ meg azt próbálja elérni, hogy minden önkormányzatnak alanyi jogon kijárjon egy bizonyos összeg, amely mellett természetesen még lehet pályázni – mutatott rá Winkler.

Dan Barna és Kelemen Hunor.

Mint kifejtette, mindez azért kiemelt téma, hiszen Romániában a kohéziós törekvéseket nem nevezhetjük sikertörténetnek: egyre nagyobb a szakadék a fejlett és kevésbé fejlett vidékek között, már a fejlesztési régiókon belül is teljesen más gazdasági prioritással működnek a megyék.

Mit lehet tudni a klasszikus operatív programokról?

A legújabb ciklusban új partnerségi megállapodást kell kötnie minden tagállamnak az Európai Unióval, ezek tartalmazzák majd azokat a kötelezettségeket, amelyeket a támogatásért cserébe vállalnia kell az országoknak.

A 2021-2027-es periódusban Románia körülbelül 28 milliárd eurót igényelhet a Kohéziós Alapokból, 19 milliárd eurót a közös agrárpolitika révén, végül pedig 1,95 milliárdot a Méltányos Átállást Támogató Alapból – mondta Winkler Gyula.

A legfontosabb területek itt is a már ismerősen csengő kulcsszavak: digitalizáció, fenntarthatóság, szállítás, humán erőforrás, szegénység megelőzése, egészségügy, regionális fejlesztés, méltányos átállás, plusz minden tagállam létre kell hozzon egy külön koordinációs intézményt, mely ezeket a pályázási és támogatási folyamatokat működteti. Külön kategóriának tekinthető ugyanakkor a vidékfejlesztés, mert más mechanizmuson keresztül történik ennek a támogatása.

„Most még nincs jóváhagyott vidékfejlesztési politika, mert az egyik legtöbb forrással rendelkező, és az egyik legnagyobb politikai érdeket megmozgató területről van szó. Éppen ezért most létrehoztak egy átmeneti időszakot (2 év), amely során a már meglévő vidékfejlesztési programot folytatják minden tagállamban. Ezért van például az, hogy Uniós szinten ez a terület áll a legrosszabb helyzetben, de a pályázók itt láthatják a legnagyobb mértékű haladást. Technikailag a régi rendszer alapján új kiírásokat tettek lehetővé” – mutatott rá Olti Ágoston.

„Románia azért sokat tanult a korábbi hibáiból. Mondhatjuk úgy is, hogy külön kritériumrendszert alakítottak ki a kicsi és nagy pályázatok esetén. A 40-60 ezer eurós pályázatoknál tehát más feltételek vannak, mint az 1 milliós kiírásoknál. De ugyanúgy különválasztották a mezőgazdasági termelésre szánt támogatásokat és a feldolgozást is” – avatott be a részletekbe a pályázati tanácsadó.

A beszélgetés későbbi szakaszában az is kiderült, hogy Brüsszelben nem csak a vidékfejlesztési támogatások, de a közös agrárpolitika meghatározásában sem tudnak kiegyezni a tagállamok. A szakértők ezt azzal magyarázták, hogy az egyre nagyobb teret kapó zöldek sokszor olyan túlzott követelményekkel állnak elő, amelyet egyszerűen nem tudnak vállalni az országok, nem is beszélve arról, hogy a tagállamokon belül sincs egységes érdek a támogatáspolitika terén.

Mint kifejtették, teljesen normális, hogy a havasalföldi gazdának más szempontjai vannak, mint az erdélyi hegyvidéken gazdálkodóknak. Felmerült a kérdés, hogy egyáltalán mit jelent a kisgazda fogalma, hogyan tudják ezt egész Európa-szerte meghatározni a támogatások tekintetében, s mint ilyen, egyáltalán mennyire hatékony, ha a kisgazdákat épp annyiban segítik, hogy túléljenek, de gyarapodni már nem tudnak. Éppen ezért nagyon fontos lenne a szakmai szervezetek megerősödése és a gazdák szövetkezetekbe való csoportosulása is – állítják a beszélgetés meghívottjai.

Még egy újdonság: nem „Bukarest dönt mindenben”

Winkler Gyula EP-képviselő elmondta: „a Regionális Fejlesztési Ügynökségek tavaly megkapták a regionális operatív program keretén belül az irányító hatósági kompetenciákat”, magyarán ezek az intézmények birtokolhatják és kezelik azokat a forrásokat, amelyeket az új kohéziós politika elindításakor (valamikor 2021 végén, vagy jövő év elején) szétoszthatnak a pályázók körében.

„Ez pedig igazi próbatétel számunkra, hiszen most fog kiderülni, hogy mennyire voltak hasznosak a decentralizációs törekvések” – árulta el Winkler Gyula. 

pályázatfenntartható fejlődésdigitalizációgazdaEurópai BizottságEurópai UnióPNRR
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális