2021. október 25. hétfõBlanka, Bianka
EUR = 4.9467 RON
USD = 4.2501 RON
HUF = 1.3601 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,812.97(0.48%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Segít-e a székelyföldi medveturizmus a vadkárok megelőzésében vagy sem?

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 12:13 GMT +2, 2021. május 24.

Ezt a tevékenységet etetéssel oldják meg, amivel, a medvelesek tulajdonosai szerint, elejét veszik a medvék rongálásának. A civilek szerint azonban ez a módszer csak időszakosan, bizonyos egyedek esetében hozhat valós eredményt.


A medvék ügye azért folyamatos téma, mert nagyon sok a tisztázatlan körülmény: nem tudjuk, hogy milyen mértékű az orvvadászat, nem tudjuk, hogy miért lett ekkora a medvepopuláció, amelyről egyébként azt sem tudjuk, hogy akár hozzávetőlegesen hány egyedet számlál. Nincsenek kutatások arról, hogy milyen kölcsönhatások eredménye a folyamatos „medvegarázdálkodás”, de nincsenek felmérések arra vonatkozóan sem, hogy jót teszünk-e a "medveügynek" az etetéssel, vagy sem. 

Romániában és Európa több országában (például Szlovénia, Horvátország) a vadgazdálkodóknak etetniük kell a hatáskörük alá tartozó területen élő vadakat. És bár ezekben az országokban is rendszerszintű az etetés, voltak erre irányuló kutatások, de ettől függetlenül az ottani hatóságok sem tudják, hogy a vadállatok táplálásának gyakorlatilag milyen hatása lehet. Az etetés problematikája tehát nem csak Románia nyavalyája – meséli Domokos Csaba, a Milvus Csoport medvékért felelős program koordinátora, akit azért kerestünk fel, hogy a medveturizmusról és annak a vadkárokra gyakorolt pozitív, esetleg negatív hatásairól kérdezzük.

Mert hogy a medveturizmus alapját az etetés képezi, ezzel gyakorlatilag a legtöbb egyedet az etetőhelyek közelében tartanak és elejét veszik a medvék rongálásának – legalábbis erről beszélnek azok, akik a medveleseket üzemeltetik.

Medvelestől a turisztikai szolgáltatásokig

Igaz, még kezdetleges formájában, de konkrétan létezik a medveturizmus Romániában, melynek több képviselője épp Székelyföldön található meg. Tőlük tudtam meg, hogy az országban 4 vagy 5 olyan medveles is van, ami szervezetten, cégszerűen, mint turisztikai vállalkozás működik. Persze vannak ennél sokkal kisebbek is, ahová többnyire vadőrök visznek turistákat, nem hivatalosan.

"Én kényszerből kezdtem el etetni a medvéket, mert mindent tönkre tettek a környéken, a szomszéd jószágait is háborgatták"

-meséli Egyed Zsolt, aki Gyergyószentmiklóstól 17 kilométerre, Borzonthoz közel, saját területére költözött ki a családjával. Mint elmesélte, a medvék napi rendszerességgel bejártak a házaikhoz, összetörték a terepjárót, leszakították az ajtóit, bementek a házba, de volt olyan eset is, hogy a feleségéhez és a fiához is nagyon közel jutott az állat. És bár többször kértek segítséget az ügyben, senki nem segített nekik, hogy ezt a veszélyes helyzetet megoldják. Ekkor döntött úgy, hogy az erdőben intenzíven etetni fogja kukoricával a medvéket, hogy azokat ott tartsák az erdőben és ne garázdálkodjanak a család és a szomszédok birtokain.

"Az etetés költségeit pedig valamiből meg kellett térítenem, hiszen nem csak a medvék, más állatok is bejárnak, így rengeteg élelmet kell nekik biztosítani. Szóval én nem jövedelemforrás reményében kezdtem el turistákat vinni a leshez, nekem ez az egész csak melléktevékenység" – mondja Egyed Zsolt.

A medveles belülről. Forrás: Facebook.

"Ha lehetne, nagyon szívesen lemondanék a medvelesről, mert nekünk nincs se vasárnap, se újév, sem semmi nyaralás. Az állatokat folyamatosan etetni kell, mert így nem háborgatnak senkit, azóta nem okoznak károkat, még a közelben levő juh- és marhanyáj is sértetlen". 

Egyed Zsolt elmagyarázta, hogy az állatoknak főleg a turistaszezonon kívül van szüksége etetésre, hiszen ha ez nem így történik, a vadak bejárnak az emberi településekre. Nem is beszélve arról, hogy nyáron rengeteg erdei gyümölcsöt, gombát szednek le az emberek, az állatoknak nem marad táplálék a természetes életterükben. 

Szerinte minden medveles üzemeltetőt rendszeres etetésre kellene kötelezni, hiszen pont ősztől tavaszig van a legnagyobb szükségük a kiegészítő táplálékra. 

"Véleményem szerint a medvelesek működését komolyabban kellene ellenőrizni, megnézni, hogy mivel etetnek, hogy minden nap biztosítva legyen a táplálék, a lesek legyenek hang- és hőszigeteltek, az ember pedig ne kerüljön közvetlen kapcsolatba velük!" - hangsúlyozta.

Forrás: medveles.eu

A látogatókkal kapcsolatosan elmondta, hogy eleinte rengetegen keresték fel az általuk működtetett medvelest - köztük miniszterelnök és államfő is-, de az elmúlt időszakban teljesen elmaradtak a turisták. 

A borzonti medvelesnél vannak felszerelve egyébként azok a kamerák, amelyek éjjel-nappal, élőben közvetítenek a szabadból. Ezek azok a felvételek, amelyeket rengetegen megosztottak a Facebookon, mintegy hatalmas, nemzetközi népszerűséget hozva a borzonti medvelesnek, ezt igazolja, hogy például a New York Times is járt náluk. Egyed Zsolt elmondása szerint a kamerákat környezetvédő egyesületek támogatásával tudták megvásárolni, amelyek segítségével megpróbálják feltérképezni a környék vadvilágát.

Nem lehet általános viselkedésformákat ráhúzni a medvékre

Domokos Csaba:Vannak olyan tudományos cikkek, amelyeknek arra a konklúzióra jutottak, hogy a rendszeres etetés valóban csökkentheti a károkat, illetve olyanok is, amelyek szerint az etetés nem befolyásolta a károk mértékét. Vannak azonban olyan felmérések is, ahol a következtetés szerint ezzel az eljárással gyakorlatilag megtanítjuk a medvéket arra, hogy mi biztosítjuk számukra a táplálékot, így legalábbis bizonyos egyedek kevésbé fognak tartani az emberektől. 

Az etetéssel azonban más viselkedésbeli változásokat is előidézhetünk a medvéknél: például lerövidül a téli álom, csökken a medvék által használt otthonterületek nagysága, illetve nő az állomány sűrűsége. Másrészt, az állandóan elérhető, biztosan hozzáférhető táplálék javíthatja az etetőkre járó állatok fizikai kondícióját, növelheti szaporodási sikerességüket és a bocsok túlélési arányát, végső soron hozzájárulva az állomány növekedéséhez is. Továbbá, az állatok kis helyen való koncentrálása révén megnő a különböző betegségek átadásának a lehetősége is. Sajnos azt kell mondanom, hogy nincs erre a kérdésre egy olyan fekete-fehér válasz, amit sokan elvárnak tőlünk, egyszerűen nem tudjuk, hogy milyen hatást váltunk ki az etetéssel.

Most már lassan 10 éve követünk GPS-nyakörvvel ellátott állatokat. Azt figyeltük meg náluk, hogy az intenzív etetőhelyeket a legtöbb medve csak periodikusan használja. Annak ellenére, hogy minden egyes nap automata adagolókból kapják a kukoricát bizonyos helyeken, ők csak az év adott periódusaiban, néhány hónap erejéig használják ki intenzíven ezt a lehetőséget. Szóval egyre több vita van a medvék etetéséről, de ez nagyon kényes és összetett kérdés. Sokan érzelmi alapon, saját meggyőződésük alapján döntenek avagy nyilatkoznak, konkrét felmérések és adatok hiányában – árulta el a szakértő.

Személyes véleményem szerint az etetések szezonálisan működnek, tehát valóban van egy időszak, amikor csökkentik ezáltal a vadkárok mértékét. Azonban mindez csak bizonyos egyedek esetében működik, mert volt például egy olyan medvénk is, amelyik több mint 6 megyén keresztül barangolt egy év alatt, és az etetőhelyek egyáltalán nem érdekelték .

Nem tudjuk azt, hogy az etetőkre járó medvék mit csinálnak akkor, amikor éppen nem tartózkodnak az etetőhelyeken, és ez jelenthet órákat, napokat, avagy hónapokat is. Nem is beszélve arról, hogy az év folytán a medvék hihetetlenül gyorsan változnak (fogynak, híznak, nőnek, vedlenek, téli bundát növesztenek), tehát kérdéses, hogy hosszú távon is fel tudjuk ismerni ugyanazokat az állatokat. Ha nem lenne rajtuk nyakörv, néhány hónap elteltével még az általunk nyomon követett egyedeket sem ismernénk fel.

De ugyanakkor az is kérdés, hogy az etetéssel mennyire változtatjuk meg a viselkedésüket. Ha valahol megszokják, hogy az ember biztosítja a táplálékukat, akkor ez nem ellenőrzött körülmények között akár balul is elsülhet. 

Nincs törvényes szabályozás

–Ez úgy működik, hogy az egész ország fel van osztva átlagosan 10000 hektáros nagyságú vadászterületekre. A nemzeti parkok is ide számítanak, de azok elméletileg "nem produktív területek".  Minden egyes ilyen vadászterületnek van egy szerződtetett kezelője, ez a vadgazdálkodó. Romániában alapvetően két típusú vadgazdálkodó létezik: vadászegyesületek vagy az erdészetek, ezek lehetnek államiak, vagy magánvállalkozások. Ezek az intézmények egy meghatározott ideig szerződéses alapon gazdálkodnak az adott vadászterületeken: őrzik, etetik, illetve hasznosítják az ott fellelhető vadállományt (vadásznak, vadásztatnak).

A törvény értelmében pedig ezek a vadgazdálkodók etethetnek. Úgy gondolom, a medveturizmust folytató jogi személyek egy megállapodás révén vették át a vadgazdálkodóktól az állatok etetését bizonyos helyeken, és mivel ez igen újkeletű dolog,  úgy tudom, semmilyen törvényes szabályozás nem vonatkozik erre a tevékenységre.

"Ha pedig a turizmust nem kötnék össze az etetéssel, akkor nem biztos hogy működne"…

–Ha ökoturizmusban gondolkodnánk, akkor az úgy történne, hogy az illető személy kiviszi a turistákat bizonyos domboldalra, vagy a hegyekbe, hogy a medvéket természetes közegükben figyeljék, távolabbról-közelebbről, gyakorlatilag mindennemű emberi beavatkozás nélkül. Így viszont jó esély van arra, hogy esetleg nem látnak medvét, főleg ha csak egy-két, pár órás kiszállásra hajlandók áldozni. Csakhogy ide általában olyan turisták jönnek, akik garantáltan medvét szeretnének látni, néhány óra leforgása alatt, ezt pedig etetőhelyeken lehet a leginkább biztosítani.

Székelyföldmedveturizmus
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális