2021. június 18. péntekArnold, Levente
EUR = 4.9242 RON
USD = 4.1226 RON
HUF = 1.3918 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,657.26(0.52%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Így változik a nettó átlagbér megyénként 2024-ig

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 11:30 GMT +2, 2021. május 07.

Nem a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék lesznek a következő évek nyertesei. Legalábbis a kormány háttérintézményének prognózisai szerint.


Hogyan alakul Románia megyéinek gazdasági teljesítménye a következő években? Miben változik a megyék közötti jóléti rangsor? Hol növekednek a legnagyobb mértékben a nettó átlagbérek? Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) egyik friss jelentése nagyon sok érdekes előrejelzést tartalmaz az ország, de külön a régiók és megyék gazdasági kilátásairól 2021 és 2024 között.

A jelentés érdekes képet ad arról, hogy melyik megyét hogyan érintette a koronavírus-járvány, de azt is ábrázolják, hogy ezek külön milyen ritmusban fognak fejlődni az elkövetkezendő időszakban, az átlagos életszínvonalat, a "jólétet" pedig az egy főre jutó GDP becslésével mutatják ki. Az elemzésben külön tárgyalják azt is, hogy várhatóan hogyan fog változni az átlagjövedelem a különböző megyékben és régiókban. Ezeket a fejlődési folyamatokat foglaltuk röviden össze a CNSP legfrissebb becsléseire alapozva.

Argeş és Szatmár megyékben volt a legnagyobb gazdasági visszaesés a járvány alatt

A koronavírus-járvány gazdasági szempontból egészen egyenlőtlenül érintette a megyéket.
A bruttó hazai termék (GDP) 2020-ban csaknem 3,9%-kal csökkent a 2019-es évhez képest, a CNSP korábban 4,4%-ra becsülte a várható visszaesést, és ehhez viszonyították a különböző megyék teljesítményét is.

Érdekesség, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági csökkenést nem lehet régiós szinten tárgyalni, például Buzău megyében 0,2%-kal esett a GDP, a szomszédos Brăilă megyében már 7,5%-kal (2019-hez képest).

A legnagyobb gazdasági visszaesést Argeș (-9,3%), Dâmbovița, Szatmár és Teleorman (8%) megyékben regisztrálták. Kolozs megye egészen jól megúszta, csupán 1,1%-ot csökkent a megye GDP-je, míg a "hasonló kapacitású" megyékben sokkal nagyobb a csökkenés mértéke: Temes megyében -5,6%, Konstanca megyében -7%.

Az Economedia román nyelvű gazdasági portál által megszólaltatott elemzők magyarázata szerint a megyék gazdasági teljesítményének visszaesése a helyi gazdasági tényezőkhöz kapcsolódnak. Nem csoda tehát, hogy Konstanca megyében ilyen nagy a kiesés, hiszen a koronavírus-járvány nagy mértékben érintette a turizmust és a külkereskedelmet, amelyek egyben a megye gazdasági húzóerejét jelentik. Ugyanez a helyzet Argeș megyében, ahol az autóipar kap fontos szerepet, és ezt az ágazatot szintén súlyosan érintette a pandémia.

A másik oldalon áll Kolozs megye, ahol tavaly zavartalanul dübörgött tovább az IT&C és az építkezési szektor, a megye két fontos gazdasági ágazata. Mi több, az elemzők szerint ha a GDP-növekedését nem igazítjuk ki az inflációval, Kolozs megyében enyhe növekedés volt tapasztalható, mindannak ellenére, hogy a HoReCa és az egyetemisták hiánya igen jelentős bevételkiesést jelentett.

A magyarlakta megyék közül tehát Szatmár megyét érintette a leginkább a 2020-as év gazdasági visszaesése (-8%), de nagyon jelentős a GDP visszaesése Bihar megyében is (-7,7%). Sorban következik Kovászna megye (-4,8%), Szilágy megye (-4,5%), Hargita (-4,1%) és végül Maros megye (-1,8%).

A módosabb megyék lassabb ütemben fejlődnek tovább

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP/fő) az egyik legfontosabb jóléti mutató, segít képet adni arról, hogy melyek a leggazdagabb és legszegényebb régiók, valamint megyék.

Ha a régiókat vesszük figyelembe, a 2021-ben a legnagyobb gazdasági fellendülés a Dél-Munténia régióban lesz, ez összességében 8,6%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Jelentős mértékű fellendülés várható a dél-keleti (+7,5%), a dél-nyugati (+7,6%) és az észak-keleti régióban (+6,9%). Bukarest/Ilfov körzetében viszont a növekedés csupán 3,7%-os lesz idén az előrejelzések szerint.

Ha a 2024-es távlatokat nézzük, a GDP/fő mutatóinak alakulása szerint a régiók gazdasági növekedése így alakul 2021 után (ekkorát nőhet a romániai régiók gazdasága 2021 és 2024 között):

  • Észak-Kelet: +20,1%;
  • Dél-Kelet: + 22,3%;
  • Dél: +20,76%;
  • Dél-Nyugat: +21,5%;
  • Nyugat: +18%;
  • Észak-Nyugat: +18,9%;
  • Közép: +20,4%;
  • Bukarest/Ilfov: +17,7%.

Nem meglepetés, hogy a megyék szintjén a fővárosban és környékén 2021-ben is a legmagasabb az egy főre eső GDP értéke: 29 562 euró/fő. A második helyen Kolozs megye áll: 16 883 euró/fő, a harmadik helyen pedig Temes megye: 14 519 euró/fő.

A sorrend így folytatódik: Brassó, Konstanca, Ilfov, Szeben, Prahova, Fehér, Gorj, Arad, Argeş megyék. A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül Maros megye a 15., Szilágy megye a 17., Bihar megye a 20., Hargita megye a 22., Kovászna a 24., míg Szatmár megye a 27. az országos rangsorolásban. Az összesítésben Vaslui megye áll az utolsó helyen.

Bukarest, Kolozsvár és Temesvár. Forrás: a municípiumok Facebook-oldalai

A CNP becslései szerint a megyék ilyenszerű sorrendje a GDP/fő alakulása szerint enyhén változni fog 2024-re, Temes és Ilfov megyék visszacsúsznak, de ugyanúgy a magyarlakta megyék is hátrébb sodródhatnak.

A 2024-es állás szerint a rangsor így alakul: Bukarest, Kolozs, Konstanca, Brassó, Temes, Prahova, Fehér, Szeben, Gorj, Ilfov, Arad, Argeş megyék.

A magyarlakta megyék sorrendje a becslések szerint így változik majd: Maros 15., Szilágy 19., Bihar 20., Hargita 25., Kovászna 26., Szatmár a 33. A 2024-es összesítésben szintén Vaslui megye számít majd legszegényebb megyének az országban.

Na de hogyan fog alakulni a nettó átlagbér megyénként?

Nettó átlagbér 2019-2024
Infogram

A nettó átlagbér alakulását is megjósolta az előrejelzési bizottság. 

Szintén nem meglepetés, hogy 2021-ben a fővárosban lesznek a legmagasabb nettó átlagbérek, a CNSP becslése szerint ez eléri a nettó 4446 lejt. Második helyen áll Kolozs megye (3929 lej), a harmadik pedig Temes megye (3647 lej). 

A nettó átlegbérek magassága szerint a megyék sorrendje így folytatódik: Iaşi megye (3562 lej), Ilfov (3379 lej), Szeben (3328 lej), Argeș (3207 lej), Brassó (3193 lej), Prahova (3148 lej), Dolj (3091 lej), Olt (3071 lej), és Maros megye (3030 lej). 

A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben továbbá így néz ki a sorrend: Bihar a 38. helyen (2660 lejjel), Szilágy a 20. helyen (2870 lejjel),  Szatmár megye 21. (2866 lejjel), Hargita a 39. helyen (2657 lejjel), és Kovászna megye az utolsó a rangsorolásban (átlag 2556 lejjel). 

A 2024-es becslések szerint a nettó átlagbér Bukarestben eléri majd az átlag 5329 lejt, Kolozs megyében a 4851 lejt, és Temes megyében a 4476 lejt. 

A CNSP becslése szerint a megyék rangsora ezt mutatja majd 2024-ben a nettó átlagbérek szerint: Iaşi megye (4353 lej), Szeben (4135 lej), Brassó (3889 lej), Olt megye (3884 lej), Ilfov megye (3852 lej), Argeş megye (3817 lej), Dolj megye (3778 lej), Fehér megye (3712 lej) és Maros megye (3706 lej). 

Egészen meglepő, hogy a CNSP becslései szerint a magyarlakta megyék közül Bihar a 39. helyre esik vissza (3213 lej), Szilágy megye a 16. helyre ugrik (3546 lejjel), Szatmár megye a 22. helyen (3475 lejjel), Hargita a 30. helyre jön fel (3345 lejjel), Kovászna megye utolsó előtti lesz ( átlag 3086 lejjel), lekörözve Hunyad megyét (3013 lej). 

megyeGDPátlagbérHargita megyeKovászna megyeTemesvárKolozsvárBukarest
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális