2021. május 10. hétfõÁrmin, Pálma
EUR = 4.9262 RON
USD = 4.0800 RON
HUF = 1.3738 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,591.48(0.75%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

A bosszús közalkalmazottakat is bevállalja a kormány, hogy megoldja az ország két nagy problémáját

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:35 GMT +2, 2021. március 19.

Eddig a közalkalmazottak voltak a bérverseny egyik nyertesei. Most úgy tűnik, új helyzet alakul ki, de csak lassan: ábrákon mutatjuk a lényeget.


A közalkalmazottak fizetésére Románia nemrég elfogadott 2021-es költségvetése összesen 109,5 milliárd lejt, vagyis a bruttó hazai össztermék (GDP) 9,8%-át irányozza elő. A világjárvány kitörésének évében, 2020-ban majdnem ugyanennyit, 110 milliárd lejt költött az állam a közszférában dolgozók béreire, ami akkor a GDP 10,6%-ának felelt meg. 

Ugyan a közalkalmazotti fizetésekre fordított abszolút összeg idén gyakorlatilag nem változik, a gazdaság várható növekedése miatt GDP-arányosan Románia mégis kevesebbet fordít 2021-ben erre a célra - mutat rá elemzésében a Ziarul Financiar. A gazdasági lap az alábbi adatsorral mutatja be, miként változott Romániában az elmúlt években a közalkalmazottak fizetésével kapcsolatos kiadási tétel a gazdaság méretéhez viszonyítva:

Az ábra azért is érdekes, mert az elmúlt hónapokban újabb fejezetéhez érkezett a közalkalmazottak juttatásaival kapcsolatos vita. A tavalyi év végén hivatalba lépő Cîțu-kabinet úgy döntött ugyanis, hogy a 2020 decemberi szinten fagyasztja be a fizetéseket a közszférában, és azt is bejelentette, új közalkalmazotti bértörvényt dolgoznak ki annak érdekében, hogy rendezzék a korábbi jogszabály által megteremtett visszásságokat. Sőt, a miniszterelnök egyre gyakrabban ad hangot azon véleményének is, hogy a kormány által elképzelt reformok egyik első lépése az állami alkalmazottak juttatásainak kordában tartása. Ez azt jelentené, hogy a fenti ábra következő, képzeletbeli oszlopa még alacsonyabb lesz a 2021-esnél. 

A kormány eddigi konkrét lépései ugyan köszönő viszonyban sincsenek a 2010-es válságkezelés részeként meghozott döntések keménységével, amikor 25%-kal vágták meg a közszolgák fizetését, mégis komoly elégedetlenségi hullámokhoz vezetett. Tüntettek az egészségügyi-, a tanügyi- és a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek is, amelyek rendre méltánytalansággal vádolták a kormányt a szerintük megszorító intézkedések miatt, és nem mellékesen azt is felrótták, hogy több miniszter is a nyilatkozatai által a közalkalmazottak ellen hangolja a közvéleményt.

Az egészségügyi dolgozók szakszervezete szerint a "reformok" időzítése sem a legszerencsésebb, a kormány éppen akkor nem hajlandó tiszteletben tartani a korábban jogszabályok által garantált béremeléseket, amikor az orvosok és ápolók nagy áldozatok árán küzdenek a járványhelyzet kezeléséért. A tanügyi szakszervezetek képviselői pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a társadalom szolidaritást vár el tőlük, az oktatók is komoly erőfeszítések árán alkalmazkodtak a válsághelyzethez, miközben szinte semmilyen segítséget nem kaptak az államtól, és még “egy biztonsági őr vagy sofőr” is jobban keres egy tanügyi alkalmazottnál. 

Florin Cîțu kormányfő a vádakkal szemben azzal védekezett - vagy talán inkább azzal támadott vissza -, hogy a közszférából érkező elégedetlenkedések érthetetlenek, hiszen a koronavírus-járvány eddig szinte semmilyen mértékben nem érintette negatívan a közalkalmazottak jövedelmét, sőt, tavaly 7,5%-kal, abszolút értékben 7 milliárd lejjel nőttek az állam személyi jellegű kiadásai, miközben a magánszférában a járvány első hullámának legrosszabb pillanatában 1,4 millió alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra a munkaadók.

Nem csak a kormány lát problémát közalkalmazotti fizetéseknél  

Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ez a vita messze nem csak a miniszterelnök és a szakszervezetek csörtéjéről szól. Korábban Klaus Johannis államfő is kijelentette, a romániai közalkalmazottak fizetése egészen addig nem fog emelkedni, amíg az ország maga mögött nem hagyja a mostani egészségügyi és gazdasági válságot. A hatalmon levő pártok és politikusok mellett fontos az is, hogy a vállalkozói szféra és makrogazdasági elemzők jó része is már a korábbi, szociáldemokrata kormányok idején elkezdte kongatni a vészharangot amiatt, mert a közszolgák fizetésének folyamatos emelkedése komoly egyensúlytalanságokhoz vezetett.

1. A vállalati szféra képviselői jellemzően azért elégedetlenkednek, hogy a versenyszféra képtelen lépést tartani a közszférában elmúlt években tapasztalt erőteljes béremelkedésekkel, így pedig a feszített munkaerőpiacon a tehetséges szakemberek a vállalatok helyett óhatatlanul a közintézményeknél fognak dolgozni. Arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a közszférában a világ legegyszerűbb dolga egyetlen tollvonással fizetést emelni, addig a magánvállalkozásoknál a pénzek forrását jelentősen meghatározza a gazdaság állapota és a cégek pénzügyi helyzete, ami most nagyon sok iparágban kritikussá vált. 

Ha a statisztikákhoz nyúlunk, nehéz vitába szállni azzal a kijelentéssel, hogy az elmúlt évek "bérversenyének" nagy nyertesei a közalkalmazottak voltak. Az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb elérhető adatai szerint 2019-ben a közalkalmazottak nettó, adózás utáni átlagbére 3835 lej volt Romániában, miközben egy versenyszférában dolgozó személy átlagosan nettó 2711 lejt vihetett haza. Hogy a különböző területeken miként alakultak a bérek a közszférában és a magánszférában, arról itt írtunk részletes cikket, de elég annyit kiemelni belőle, hogy az elmúlt években nehéz a közigazgatásban dolgozóknál nagyobb nyerteseket találni.

Az alábbi ábrán azt mutatjuk, hogy 2019-ben átlagosan 41%-kal volt magasabb a közalkalmazottak fizetése, miközben ez az arány 2016-ban még 20,7% volt. Egy másik időtávon számolva pedig az tűnik ki, hogy a megszorítások bevezetését követő 2011-es év óta a közalkalmazottak fizetése 2,42-szeresére, míg a versenyszférában dolgozók bére 1,95-szeresére emelkedett.

2. A második érvet, amely óvatosságra int a közszolgák bérterheivel kapcsolatban, jellemzően a gazdasági elemzők, makroközgazdászok hozták eddig fel, amikor arra mutattak rá, hogy az állami kiadások struktúrájában túl nagyok a merev, fix költségek. Kissé egyszerűbben fogalmazva, a közalkalmazottak bére és a nyugdíjakat is magukba foglaló szociális juttatások akkora részét teszik ki az állami kiadásoknak (43% körül), hogy ezeknek a fix költségeknek a rendezése után nagyon szűk marad a kormány mozgástere az egyéb költekezések terén.

A problémára rámutató szakértők szerint az államnak tulajdonképpen nem kellene mást tennie, csak fenntartható pályára kell állítania a közalkalmazottak bérterheivel kapcsolatos kiadásokat, és a jobb adóbehajtás, illetve a gazdaság felpörgetése révén (ha jól megy a gazdaság, több adót fizetnek be) növelnie kell a bevételeit. 

Hiszen arra is fontos kitérni a fenti ábrával kapcsolatban, hogy önmagában nem feltétlenül állja meg a helyét az a vélekedés, miszerint más országokhoz képest messze többet költünk a közszolgákra: az EU-tagállamok harmadában a GDP nagyobb arányát fordítják erre a célra (igaz, elég nagy a szórás, Németországban 8, Dániában 16% körül alakul ez a mutató), ráadásul a közalkalmazottak arányát illetően sem vagyunk az élmezőnyben.

A probléma fő forrására a Költségvetési Tanács egyik korábbi jelentése mutat rá, amely kiemelte, hogy míg Románia bevételei alig haladják meg a GDP 31%-át, addig ez a mutató az EU-s tagállamokban átlagosan 13,4 százalékponttal volt magasabb. Röviden: úgy költünk a gazdaságunk méretéhez képest nagyjából ugyanannyit a közalkalmazottakra, hogy sokkal kevesebb bevételből gazdálkodik az ország.

Bérpótlék-rendszer megváltoztatása is borzolja a kedélyeket, és nagyokat is spórolhat a kormány vele

A teljesen átláthatatlan bérpótlék-rendszer reformja is komoly megtakarításokhoz vezethet. Ezzel kapcsolatban nagy jelentősége van Raluca Turcan munkaügyi miniszter múltheti bejelentésének, amely szerint az idén kidolgozásra váró új közalkalmazotti bértörvényben felső korlátot fognak szabni a közalkalmazottak által kapott bérpótlékokra vonatkozóan is. A tervek szerint az alapfizetés legfennebb 20%-át érhetné el a közalkalmazottak által kapható bérpótlékok értéke. A szaktárcánál emellett jelentősen visszavágnák a lehetséges bérpótlékok számát: lenne egy típus, amely az otthonuktól távol vagy veszélyes munkakörülmények között dolgozó közalkalmazottaknak járna, míg egy másik típus inkább motiváló jellegű lenne, a jól teljesítő közalkalmazottak kapnák.

Ugyan a kormány részéről többször is elhangzott, hogy a bérpótlék-rendszer átalakításától elsősorban nem megtakarításokat, hanem inkább átláthatóságot, illetve a hatékonyság növelését várják, a közpolitikákra szakosodott Curs de Guvernare szerint a közalkalmazottaknak adott bérpótlékok összértéke legkevesebb 33%-kal csökkenhet a módosítások miatt.

Számításaik során abból a már több éve érvényben levő jogszabályból indulnak ki, ami szerint az intézmények által fizetett bérpótlékok összértéke nem haladhatja meg a béralap 30%-át. Amennyiben itt valóban elfogadásra kerül egy 20%-os felső korlát, akkor a Curs de Guvernare becslése nagyjából megállja a helyét, igaz, a számításokat bonyolítja, hogy a bérpótlékokról legtöbb esetben az intézmények - sokszor politikai alapon kinevezett - vezetői döntenek, így nem ritka az a helyzet sem, amikor egyes közalkalmazottak a fizetésük 50%-át meghaladó bérpótlékban részesülnek, mások pedig alig kapnak.

Új helyzet alakul ki, de csak lassan

Miért fontosak ezek a történések? Azért, mert minden bizonnyal paradigmaváltást fog levezényelni a közalkalmazottak juttatásaival kapcsolatban a kormánykoalíció, és az körvonalazódik, hogy az intézkedések többsége a most felvázolt problémákra akar majd választ nyújtani. Az eredmény pedig minden bizonnyal az lesz, hogy a közalkalmazotti bérek növekedési üteme a következő években jelentősen elmarad a korábban megszokott számoktól. Hogy mennyivel, arról persze csak találgatni lehet.

Az viszont hihető forgatókönyv, hogy a korrekciók nem lesznek sem drasztikusak, sem gyorsak. Az egyik indok emellett tisztán gazdasági: a kormány a válságból való kilábalást veszélyeztetné azzal, ha 1,2 millió közalkalmazott jövedelmét vágná meg jelentősen és hirtelen. A másik ok pedig tisztán politikai: ennek az 1,2 millió közalkalmazottnak szép emlékei lehetnek a szociáldemokrata kormányok idejéből, ha a kormánypártok most különösen népszerűtlen döntéseket hoznának meg, az hosszú évekig komoly fegyvertényt jelenthetnek az ellenzékbe szoruló PSD-nek.

Címoldali fotó: Sanatatea TV

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális