2020. december 4. péntekBorbála, Barbara
EUR = 4.8736 RON
USD = 4.0226 RON
HUF = 1.3594 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 9,486.10(1.18%)
Infláció = 2,24%
Alapkamat = 1,50%

A román gazdaság 2022 derekán érheti el a járvány előtti szintet - interjú Szász Leventével

Kérdezett: Kicsid Attila utolsó frissítés: 19:41 GMT +2, 2020. november 19.

A sima V-alakú kilábalásról szóló becsléseknél nem azzal kalkuláltak, hogy már novemberben elérjük a napi 10 ezres esetszámot - mondta el a koronavírus gazdasági hatásait vizsgáló kutatócsapat vezetője.


Románia gazdasága valamikor 2022 derekán lehet képes arra, hogy elérje a járvány előtti szintet. A sima V-alakú kilábalásról szóló becslések viszont nem azzal kalkuláltak, hogy már novemberben elérjük a napi 10 ezres esetszámot, így a negyedik negyedévben inkább egy W-formájú kilábalás irányába kezdünk elmozdulni - mondta el a Pénzcsinálóknak dr. Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar magyar tagozatért felelős dékánhelyettese, a COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt vezetője.

A kutatási projektről korábban itt is írtunk. A kutatócsapat tagjai Bálint Csaba (a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (a BBTE doktori hallgatója), Nagy Bálint Zsolt (a BBTE docense), valamint Rácz Béla-Gergely (a BBTE adjunktusa). 

Mennyire lehet erőteljes gazdasági hatása az újonnan bejelentett intézkedéseknek?

Dr. Szász Levente: - A kutatócsapatunk arra számít, hogy negatív hatása lesz a gazdaságra az újonnan bejelentett intézkedéseknek is. De a várakozásaink jobb értelmezése érdekében talán érdemes visszaemlékezni arra, hogy ez az év gazdasági szempontból még jól kezdődött, így a márciusban bejelentett korlátozások ellenére az első negyedévben (január-február-március) a gazdaság stagnált az előző negyedévhez viszonyítva. A második negyedévben jött az egészségügyi és gazdasági válság mélypontja, amikor a rendszerváltás óta nem látott 12,2%-os rekordméretű visszaesés következett be. A történelmi visszaesés után a harmadik negyedévre (július-augusztus-szeptember) 8%-os növekedésre számítottunk. Ehhez képest a statisztikai hivatal nemrég csak 5,6%-os negyedéves növekedést jelentett be a nem végleges adatai szerint. Mi jobbra számítottunk, de azért fontos azt is megjegyezni, hogy ebben benne van a mezőgazdaság vártnál rosszabb teljesítménye is, ami azért a válsággal nem teljesen összefüggő fejlemény.

Visszatérve a kérdésre, most, hogy úgy tűnik a hatóságok nehezen tudják kontroll alatt tartani a járvány terjedését, mi egy 2-3%-os visszaesésre számítunk a negyedik negyedévben (október-november-december). Természetesen minden attól függ, hogy mi lesz a járványszámokkal, illetve milyen intézkedéseket lesznek kénytelenek bevezetni a hatóságok. Eredetileg azzal számoltunk, hogy lehetséges lesz egy V-alakú gazdasági visszaállás, most viszont úgy tűnik, hogy az első szára ennek a V-nek nagyon mélyen van, a második szára pedig túl kicsire sikerült, és a növekedés nem folytatódik. A negyedik negyedévben egy W irányába kezdünk elmenni.

Dr. Szász Levente.

Bár senki nem jósolt szívesen a második hullám és annak gazdasági következményeivel kapcsolatban, azért születtek alapforgatókönyvek erre az időszakra vonatkozóan is. Súlyosabb helyzetben vagyunk annál, mint amire számítani lehetett?

- Mi nem vagyunk járványügyi vagy egészségügyi szakemberek, de ha ránézünk a február óta eltelt időszakot mutató adatokra, akkor látható, hogy jelenleg teljesen más dimenziókról beszélünk, mint április-májusban, amikor 200 és 400 közötti napi új esetszámokat regisztráltak, vagy amikor lazultak a korlátozások nyár elején, és utána pár hónapig 1000-1500 közötti napi esetszámot jegyeztek. Most ott tartunk, hogy napi 8-10 ezer körüli új megbetegedésről érkeznek hivatalos adatok. Nyilván voltak olyan vélemények is, amelyek számítottak erre, de azért a legtöbben nem ezt a helyzetet vetítették előre. A gazdasági előrejelzéseinkbe mi sem ezt építettük be, a sima V-alakú kilábalásról szóló forgatókönyvben az nem volt benne, hogy a 10 ezres napi számokat már a novemberi hónapban meghaladjuk.

A kormányzati intézkedések mélységével, szigorúságával, illetve a lakosság ezekre adott reakciójával is foglalkoztatok mobilitási adatok révén. Romániában alapvetően mennyire voltak szigorúak a hatóságok más országokhoz viszonyítva? Mennyire voltak eredményesek?

- Tulajdonképpen két mutatócsoporttal vizsgáltuk a helyzetet. Egyrészt van az Oxfordi Egyetemnek egy kormányzati intézkedések szigorát mérő mutatószáma, amelynek használatával azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hazai hatóságok által hozott intézkedések semmilyen irányba nem tekinthetőek kiugrónak. Talán a nyári és az őszi időszakban kissé lazábbak voltak a romániai rendelkezések mint például Németországban vagy Olaszországban, de mondjuk Franciaországhoz viszonyítva már nem. Másrészt azt is vizsgáltuk a Google mobilitási adatainak használatával, hogy az intézkedésekre miként reagál a lakosság, milyen mértékben tartják be az előírásokat. Tulajdonképpen megnéztük, hogy százalékosan mennyit csökkent a lakosság mozgása a járványt megelőző időszakhoz képest, és már a március-április-májusi időszakban azt a következtetést tudtuk levonni, hogy a megyék között erőteljes eltérések voltak ebben a tekintetben. Ha nagyvonalakban kellene összefoglalni, akkor azt mondhatom, hogy az erdélyi és moldvai megyék, valamint Bukarest adatai alapján erőteljesen látszott, hogy az intézkedéseket betartja a lakosság, vagy legalábbis van hatása a mozgásukra. Egyes déli megyéknél viszont látható volt, hogy az intézkedések kisebb mobilitáscsökkenést okoztak, vagy legalábbis később jelent meg az intézkedések hatása a lakosság mobilitásában.

A kormányzati intézkedések szigora és a lakossági mobilitás csökkenése a napi új esetek mellett. Forrás: COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt. 

Nagyon egyértelműen kirajzolódott még, hogy a tengerparti megyékben a korlátozások lazítása után erőteljesen megnövekedett a mobilitás. Konstanca megyében például több mint megduplázódott a járvány előtti időszakhoz képest, amikor ugyan nem volt turistaszezon, de a járvány miatt meghozott szigorú intézkedések sem voltak érvényben. Az a néhány kósza hír, ami a sajtóban is megjelent arról, hogy a tengerparti településeken az emberek intenzíven kihasználták a szabadidejüket, az a mobilitási adatokban is látványosan tetten érhető volt.

Milyen gazdasági szempontból jelentős következtetéseket lehet levonni még ebből a viszonylag újszerű megközelítésből, a mobilitási adatok vizsgálatából? Azokban a megyékben, ahol nagyobb volt a mobilitás, ott nem csökkent annyira a gazdaság teljesítménye?

- Ezt azért nehéz megállapítani, mert egyrészt a GDP-ről friss havi statisztikák nem állnak rendelkezésre, másrészt a legfrissebb adatok országosak, és még nem érhetőek el megyei bontásban. Tehát erre a kérdésre nem tudunk pontos és megbízható adatok alapján válasszal szolgálni, azt viszont elárulhatom, hogy a saját GDP-előrejelzéseinkhez, vagy legalábbis a kilátások becsléséhez használtuk ezeket a mobilitási adatokat. Megnéztük, hogy a lakosság ténylegesen hogyan viselkedik a járványhelyzetben. A mobilitási adatok viszonylag részletesek, külön kategóriában mutatják az otthon töltött időt, a szabadtéri tevékenységeket, illetve vannak adatok az élelmiszerüzletekre, gyógyszertárakra, kereskedelmi egységekre, közszállításra és a munkahelyekre vonatkozóan is. Tehát meglehetősen jól lehet becsléseket készíteni a segítségükkel, nem adnak pontos információkat a gazdaságról, viszont jó úgynevezett proxy változók, segítenek megbecsülni legalább azt, hogy milyen irányba fog mozdulni a gazdasági aktivitás.

A mobilitás változása aktivitási területek szerint. Forrás: COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt. 

Mit látunk a Google mobilitási adataiból a frissen bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban?

- Egyelőre nem tudjuk a statisztikákból ezt kimutatni, hiszen a Google bizonyos késéssel közli ezeket az adatokat. Másrészt, most azért is nehéz kiszűrni maguknak az intézkedéseknek a hatását, mert egyébként is jön az őszi hideg, a téli szezon, és ez alapvetően visszafogja a lakosság mozgását. A szabadidős tevékenységekben viszont már látszik november elejétől egy csökkenés, és ha ezt a szintén hideg februári hónaphoz viszonyítjuk, akkor talán kijelenthető, hogy a lakosság szabadidős tevékenységeiben egyértelműen azonosítható egy visszaesés.

Országos mobilitás alakulása. A sötétebb sárga a mobilitás nagyobb visszaesését mutatja. Forrás: COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt.  

Sokat lehetett arról olvasni, hogy a HoReCa szörnyű időszakon van túl, és talán az építkezési szektor meglepően jó teljesítményéről is. Milyen egyéb érdekes trendek látszanak kirajzolódni még a különböző iparágakban a járvány kontextusában?   

- Valóban sok szó esett a vendéglátóiparról és az építőiparról, viszont érdemes látni azt is, hogy amennyiben a nagy gazdasági szektorokat nézzük (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások), akkor ezek közül az ipar az, amely jelentősen lehúzza az ország gazdasági teljesítményét. A legutóbbi statisztikai adatok szerint augusztusban - amikor a vállalatokra vonatkozó korlátozások már jelentősen lazultak - az ipari termelés még mindig 7%-kal volt a februári szint alatt. A vendéglátóipart is magába foglaló szolgáltatások esetén csak 3-4% volt a csökkenés ugyanebben a periódusban.

Az ipar visszaesése azért is fájdalmas, mert a könnyű- és nehézipar Románia gazdaságának ötödét adja. A visszaesésében nyilván nagy szerepe van a tavasszal bevezetett korlátozásoknak, ugyanakkor jelentősen megcsappant a kereslet is azokon a piacokon, amelyekre a hazai autóipari vállalatok, vagy textilipari, divatipari, bőripari szereplők gyártanak. Tulajdonképpen egy kínálati és egy keresleti sokk is kialakult. A kínálati sokkot az okozta, hogy ezek a vállalatok leálltak, és csak lassan tudták újraindítani a tevékenységüket. A keresleti sokk oka pedig az, hogy a járvány idején visszaesett a kereslet ezeknek az ipari szereplőknek a termékei iránt. Gondoljunk csak arra, hogy egy bizonytalanabb időszakban a normál fogyasztó inkább későbbre halasztja az autóvásárlással, vagy akár a divattermékek vásárlásával kapcsolatos döntéseit is.

A szolgáltatásoknál azt is érdemes megfigyelni, hogy egy teljesen színes kép alakult ki a különböző területek teljesítményét illetően. Egyik oldalon ott van a vendéglátóipar, amelynél mi a második negyedévre egy 67%-os csökkenést becsültünk, tehát kétharmada az iparág teljesítményének tulajdonképpen eltűnt abban az időszakban. Viszont ott van az IT és telekommunikációs iparág, amelynek a teljesítménye még a legnehezebbnek számító második negyedévben sem csökkent, sőt, ha 2020 második negyedévét az előző év azonos időszakához mérjük, akkor 10-11%-os növekedés látható. Az építőipar is meglepően jól teljesített, ahol az éves növekedés 9,3%-os volt ugyanebben az időszakban.

A probléma viszont az, hogy az ipari ágazatokban még nem látszik az erőteljes visszaállás, pedig ezeknek az iparágaknak a teljesítményétől nagyban függ az, hogy milyen hamar sikerül talpra állni. A saját becsléseink alapján azt vetítettük előre, hogy a válság előtti gazdasági teljesítményt 2,5 év alatt, valamikor 2022 derekán tudjuk újra elérni. Ez a 2,5 év ugyan soknak tűnhet, de összehasonlításképp érdemes arra is emlékezni, hogy a 2008-as gazdasági és pénzügyi válságot követően 6 évre volt szüksége a román gazdaságnak ahhoz, hogy újra elérje a válság előtti szintet. Most erre 2,5 év elég lehet, nagyon fontos viszont, hogy csak abban az esetben, ha a járvány ezt lehetővé teszi, illetve az oltóanyagok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket.

Az építőipar mellett érdekes, hogy az ingatlanpiac is jól teljesít.

- A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a négyzetméterenkénti ingatlanárak nemhogy csökkentek, hanem enyhén növekedtek is az utóbbi hónapokban. A tranzakciók száma is erőteljesen növekedett az utóbbi egy hónapban. Ebben véleményünk szerint azok a várakozások játszanak szerepet, amelyek szerint a járványhelyzet rendeződése után lakhatásra ugyanúgy szükség lesz, sőt, ha a home office még jobban elterjed, akkor elképzelhető, hogy az irodaterületek egy része úgymond átvándorol az otthoni lakóterületekhez.

Négyzetméterenkénti átlagos lakásár (euróban) 2020-ban. Forrás: COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt.

Felkészültebbek most a vállalatok? A tavaszi lezárások alatt egy látványos összefoglaló táblázatban követte a kutatócsapat, hogy a román gazdaság szempontjából jelentős vállalatoknál milyen intézkedéseket hoztak meg. Jól gondolom, hogy azért olyan drasztikus leállásokra már nem kell számítani?

- A vállalatoknak azért is nehéz a dolguk, mert alapvetően a járvány terjedésétől, illetve a hatósági intézkedésektől függnek ezek a döntések. Annyit viszont már most kijelenthetünk, hogy a román gazdaság nem bírna meg még egy teljes leállást. Ha a gazdaságot szeretnénk olyan szinten tartani, amiből még mindig megvalósítható egy viszonylag gyors kilábalás, akkor a jövőbeni szcenáriókba már nem fér bele még egy olyan szükségállapot bevezetése, mint amilyenről idén tavasszal döntés született. Jelenleg az a nagy kihívás, különösen a hatóságok, semmint a vállalatok számára, hogy miként lehet korlátozó intézkedésekkel úgy megállítani a járvány terjedését, hogy közben a vállalatok működni tudjanak, és ahol nem szükséges, ott ne kelljen teljes leállás mellett dönteni.

A vállalatok ugyanakkor a lehetőségeikhez mérten megpróbálnak adaptálódni: rengeteg jó példát látunk a házhozszállítástól az online színházi előadásokig. A túlélést segítik a kormányzati intézkedések is: a kényszermunkanélküliség, az állami hitelgaranciák, a hitelmoratórium vagy a Román Nemzeti Bank intézkedései. A nagy kérdés a vállalatok szempontjából viszont inkább az, hogy amikor megszűnnek ezek az átmeneti intézkedések, akkor újra tudnak-e indulni ezek a cégek, illetve milyen helyzetből tudják ezt megtenni. Minden bizonnyal lesznek olyan vállalatok, amelyek csak addig tudnak túlélni, ameddig ezek a támogatások érvényben lesznek. A kutatócsoportunkkal figyeljük a tevékenységüket megszüntető vagy felfüggesztő vállalatok számát is, és ezekből a statisztikákból az látszik, hogy a járvány ellenére 2020-ban jóval kevesebb vállalat szűnt meg, mint 2019 azonos időszakában. A kormányzati intézkedések tehát segítettek, viszont ezeknél a statisztikáknál azt is figyelembe kell venni, hogy a legnehezebbnek számító tavaszi hónapokban maga a tevékenység beszüntetésével kapcsolatos ügyintézés is korlátozott volt,, hiszen a hatóságok más prioritásokkal voltak elfoglalva. Az tehát továbbra is lényeges kérdés, hogy az új normalitásban való újraindulás melyik vállalatnak hogyan fog sikerülni, ez azonban teljesen iparág, illetve vállalatfüggő.

koronavírusjárványválság
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális