2020. aug. 6. csütörtökBerta
EUR = 4.8336 RON
USD = 4.0757 RON
HUF = 1.4013 RON
GDP-növekedés = 2,4%
Átlagbér = 3189 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,568.90(0.11%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 1,50%

Mivel import vetőmagon él a mezőgazdaság, komoly gondok lehetnek az idei vetéssel is

Babos Krisztina utolsó frissítés: 15:24 GMT +2, 2020. március 23.

Az agroökológia szószólói szerint a járvány miatt kialakult helyzet jól példázza, hogy miért végzetes hiba az élelmiszerellátást világszinten néhány cégtől tenni függővé.


Bajba kerülhetnek a nagybani mezőgazdasági termelők, a koronavírus-járvány miatt, ugyanis lehetséges, hogy nem jutnak időben hozzá a vetőmagokhoz.

A revista-ferma.ro számításai szerint a kukorica- illetve a napraforgó esetén a vetőmag 90%-át importáljuk Olaszországból, Spanyolországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból. Mivel a járvány miatt egyes szállítmányokat már visszamondtak, illetve másoknál késésre lehet számítani, valószínűleg 140 ezer hektárnyi kukoricát nem sikerül elvetni időben, ami 1,2 millió tonna terméskiesést jelent, a napraforgónál pedig 230 ezer hektáron késhet vagy maradhat el a vetés, 700 ezer tonnás kiesést okozva. Mint írják, megtörténhet, hogy az idén kukoricatermesztésre szánt területek 25%-a, illetve a napraforgó-termesztésre szánt területek 30%-a marad parlagon. A zöldségek terén sem állunk jobban, ezek esetén a vetőmag 80%-a érkezik külföldről és a legnagyobb beszállító, Hollandia is tett már olyan bejelentéseket, miszerint lesznek szállítmányok, amelyeket visszamondanak.

„llyenkor jövünk rá, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva a nagy cégeknek. Úgy is mondhatnám, hogy most látszik, hol van a kialakult rendszernek az Achilles-sarka. Mi régóta mondjuk, hogy veszélyes dolog az, ha olyan helyzetbe hozzuk magunkat, hogy ne legyünk képesek garantálni a saját élelmiszer-ellátásunkat. Jelenleg a romániai termelők a vetőmagok és a vegyszerek jelentős részét külföldről importálják, például az USA-ból és Kínából” – mondta a Transindex érdeklődésére Szőcs Boruss Miklós Attila, az Eco Ruralis parasztérdek-védő egyesület elnöke.

A fiatal gazdálkodó szerint az utóbbi években oly mértékben koncentrálódtak a földterületek és a feldolgozóipar, hogy nem állunk messze attól, hogy a világ élelmiszerpiacát mindössze három cég uralja. Hozzátette: azokat a gazdálkodók, akik háztájiban ökotermelést folytatnak, lényegében nem érinti a külkereskedelem akadozása, mivel sokkal nagyobb az autonómiájuk.

Amint arról már írtunk, az Eco Ruralis a Via Campesina nemzetközi érdekvédő szervezet tagjaként évek óta harcol a kis területen, ökológiai módszerekkel gazdálkodók érdekeiért. Állításuk szerint nem igaz az, hogy csakis a hatalmas monokultúrákat megdolgozó nagyvállalatok képesek ellátni élelmiszerrel az embereket illetve az állattartókat. Mint mondják, erre képesek a kisebb farmok is, melyek ráadásul egészségesebb élelmiszert állítanak elő és a termőföldet sem teszik tönkre, sőt, az élőhelyeket sem rombolják olyan mértékben, mint a multik. EU-s szinten is terjesztettek már elő olyan határozati javaslatokat, melyek a kis gazdaságokat segítenék, nemrég pedig sikerült elérniük, hogy az ENSZ határozatban állt a kistermelők mellé. Ezek célja az úgynevezett élelmiszer-szuverenitás (újbóli) megteremtése, hogy elismerjék az embereknek azon jogát, hogy meghatározzák saját élelmiszer-ellátási és mezőgazdasági rendszerüket, és befolyásolni tudják az azzal kapcsolatos politikákat.

Az Eco Ruralis igyekszik befolyásolni a politikai döntéseket a gazdálkodók érdekében. Forrás: Eco Ruralis Facebook.

„Romániának korábban megvolt a szuverenitása az élelmiszer-ellátás terén. Az 1940-es évekig lényegében önellátóak voltak a háztáji gazdaságok. A kommunizmus sokat ártott ennek a rendszernek, az 1990-es években azonban volt egy ruralizációs folyamat, sokan kapták vissza a földjeiket, és sokan költöztek ki falura gazdálkodni, újból elővéve a nagyszüleink által használt fajtákat” – magyarázta Szőcs Boruss Miklós Attila.

Hozzátette: az elmúlt körülbelül 20 évben azonban, a mezőgazdaság iparosodásával egyre több külföldi vetőmagot kezdtek el használni a falun gazdálkodók is, és mivel ezek a fajták kényesek, egyre több – főleg külföldi - vegyszert is. Hangsúlyozta, az élelmiszer-önrendelkezés terén nagyon fontos a tájfajták megőrzése és fenntartása. Ezek olyan zöldség- és gabona- és gyümölcsfajtákat jelentenek, melyeket hosszú ideje termesztenek egyazon területen, így jól alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz. Emiatt messze nem olyan vegyszer-igényesek, mint külföldi, sokszor hibrid fajták, és stabil termést adnak kedvezőtlen időjárási viszonyok között is. Mivel ellenállóbbak, a belőlük készülő élelmiszerek is egészségesebbek, hisz nem, vagy alig igényelnek vegyszeres kezelést. További előnye a háztáji gazdaságoknak, hogy sokkal többféle haszonnövényt termesztenek, a biodiverzitás miatt pedig kevésbé sérülékenyek. Például, ha egy betegség kipusztítja az egyik kultúrát, a többi képes pótolni a kiesést.

Szőcs Boruss rámutatott még egy komoly hibájára a mezőgazdaságot is behálózó multunacionalista rendszernek. Mivel a termény jelentős részét tőzsdéken értékesítik, az itthon megtermesztett élelmiszer külföldre kerül, a hazai szükségletet pedig importból fedezik. A nagybani termelők már vetés előtt szerződnek a terményre a kereskedőkkel, így kisebb rizikóval kell számolniuk. Ez főleg a gabona esetén érvényes: a hazai termés jelentős részét Irakban és Egyiptomban adják el, az itthoni szükségletet pedig többnyire orosz importból fedezik. Elmondta: a zöldségek piaca is átalakulóban van, a paradicsomnak és az uborkának is egyre nagyobb hányadával kereskednek a tőzsdei spekulánsok, ami még inkább kiszolgáltatottá teszi az élelmiszer-ellátó rendszerünket.

Az Eco Ruralis elnöke szerint a szervezetük által nyújtott szolgáltatások iránt egyre nő az igény: úgy számol, hogy tagságuk a tavalyi 12 ezerről idén 15 ezerre nő. Ebben jelentős szerepe van egyebek mellett az ingyenes vetőmag-osztási programjuknak, melynek keretében tájfajták szaporítóanyagával látják el az érdeklődőket. Mint megtudtuk, idén 3 ezer igénylőre készültek, és lényegében két nap alatt 3200-an igényeltek tőlük tájfajta magokat. Az elnök szerint aki lemaradt, pénzért még vásárolhat jófajta szaporítóanyagot a termelőktől.

Mint megtudtuk, jelenleg 30 gazdálkodó ajánlja fel a vetőmagjai egy részét az ingyenes programjuk számára, melyet a Buzó megyei „paraszti génbankjukban” gyűjtenek össze, ebből kapnak az érdeklődők egy-egy kisebb mennyiséget.

Az Eco Ruralis ingyenesen oszt tájfajta vetőmagokat és információkkal segíti az ökogazdálkodást folytatókat. Forrás: Eco Ruralis Facebook.

Szőcs Boruss hozzátette: politikai konszenzusra lenne szükség ezen a téren, mert jelenleg a nagyipari mezőgazdaságot támogatják a kisebb gazdálkodókkal szemben. Holott nagyon fontos lenne, hogy a háztáji gazdaságok által képviselt értékek ne vesszenek el. Elmondta, reméli, a döntéshozók most jobb belátásra térnek, nem úgy, mint a 2008-as gazdasági válságot követően. Akkor nem változtattak a támogatáspolitikán, holott világosan látszott, mennyire sokat jelent, hogy az ökogazdálkodók és az általuk fenntartott biodiverzitás jóvoltából volt mihez visszatérni. Úgy vélte, jó lenne végre belátni, hogy a paraszti gazdaságok és a tájfajták jelentik az élelmiszer-önrendelkezés kulcsát, és emiatt ajánlott támogatni őket, mivel sokan kerültek nehéz helyzetbe és sokan hagynak fel a gazdálkodással.

Nyitóképünk illusztráció, Jerry Zhang/unsplash.com

mezőgazdasággabonaimportexport
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális