2021. június 17. csütörtökLaura, Alida
EUR = 4.9241 RON
USD = 4.0620 RON
HUF = 1.4009 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,596.38(-0.16%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Az informatikusok az új rocksztárok, de miért nincs belőlük soha sem elég?

Simon Mária Tímea utolsó frissítés: 13:50 GMT +2, 2015. szeptember 16.

A cégek sok esetben az egyetemi képzést okolják, de valóban a felsőoktatás hibája a szakemberhiány a hazai IT-szektorban?


„Az informatikusok az új rocksztárok” – hangzott el nem olyan rég egy vezető romániai kereskedelmi rádió műsorában – hiszen az országban a legjobban kereső és legkeresettebb szakemberek közé tartoznak. Ugyanakkor egyre többször hallhatunk a romániai, ezen belül a kolozsvári IT szektor kiemelkedő eredményeiről is. Kolozsvárt már nemcsak az erdélyi vagy romániai, hanem már egyenesen az európai Szilícium-völgyként emlegetik. A Forbes Románia „informatikus paradicsomnak” nevezte a várost az idei év Best Cities rangsorában. A Ziarul Financiar pedig az idén hirdette meg az „Egymillió informatikust az országnak!” programját, azt állítva, hogy az IT-szektor lehet Románia megmentője.  

A „kolozsvári Szilícium-völgy” jelenséget feldolgozó írások között ugyanakkor megjelentek kritikusabb vélemények is, amelyek sokszor tartalmaznak vitatható és részinformációkon alapuló kijelentéseket. Így sokszor hangzik el, hogy a kolozsvári informatikaoktatás nem felel meg a szektor által megfogalmazott elvárásoknak, és emiatt a szakma munkaerőhiányban szenved, a végzősök a gyenge felkészülés következtében nem tudnak elhelyezkedni. Szintén ebben az összefüggésben hangzik el, hogy az informatikát oktató tanárok nem naprakészek a jelenlegi technológiákkal, az egyetemeken nincs megfelelő utánpótlás, és a tantervek sincsenek összhangban az ipar és a cégek által diktált elvárásokkal (hasonló vélemény jelent meg például ebben az írásban).

A kolozsvári informatikaoktatás minőségét megkérdőjelező kijelentések mellett szintén elmarasztaló tényként emlegetik, hogy a kolozsvári IT-cégek elsősorban kivitelező szerepet látnak el, kizárólag outsourcingban gondolkodnak, és nincsenek innovatív projektek, startup vállalkozások, így bármikor megjelenhet egy másik régió, amely elviheti a nyugati megrendeléseket. 

Forrás: ziardecluj,ro

A romániai és kolozsvári IT-szektor néhány számadatban

2014-ben a romániai IT-szektor 15,3%-os éves növekedést jelentett és 5,2%-kal járult hozzá a hazai GDP-hez, míg a hazai gazdasági növekedéshez - amely 2,9%-os volt -, 0,6 százalékponttal járult hozzá. A Ziarul Financiar adatai szerint Románia 2013-ban 10,3 milliárd euró értékben exportált, amelyből az IT-export összértéke 1,4 milliárd euró volt.

Kolozsvár első helyen áll a hazai IT-szektor által generált exportot illetően. A városban több mint háromszáz számítástechnikai cég működik, amelyből körülbelül kétszáz szoftverfejlesztéssel foglalkozik. A cégeknek összesen több mint tizenegyezer alkalmazottjuk van. Az Országos Statisztikai Hivatal közelmúltban megjelent adatai szerint 2008 és 2013 között több mint tízezerrel nőtt a hazai IT-szektorban dolgozók száma, amelyből 6 200 Kolozsvár és a környékén tevékenykedő cégek alkalmazottja lett. A cégeknél folyamatos a munkaerőhiány, a nagy álláshirdető portálokon gyakorlatilag kétféle embert keresnek: informatikust vagy humánerőforrás menedzsert az informatikusoknak. A szektorban 900 euró körülire becsülik az átlagfizetést, amely több mint a duplája a romániai átlagnak, de nem ritkák a jóval nagyobb nyugat-európai szintet megközelítő fizetések sem.

A szektor növekedésének fontosságát a politikai szereplők is érzékelik, Victor Ponta az év elején egy kormányülésen szólította fel az oktatási minisztert, hogy a rektorokkal közösen találjanak egy áthidaló megoldást a számítástechnikai ipar munkaerőhiányára. De valóban az egyetemi oktatás minősége okozza ezt a munkaerőhiányt?

Szakembereket kérdeztünk

A felvetett kérdésekkel kapcsolatban megkérdeztük dr. Robu Judit docenst, a BBTE Matematika és Informatika Karának dékánhelyettesét, aki évtizedek óta a kolozsvári magyar informatika felsőoktatás meghatározó alakja, dr. Csató Lehel professzort, a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézetének egyetemi tanárát, dr. Simon Károly projektmenedzsert és egyetemi oktatót, aki cégek képzési programjait is irányítja, Szélyes Leventét, aki a Codespring vezérigazgatójaként a legnagyobb helyi tulajdonban lévő magyar szoftvercég vezetője, valamint Láng Mátét, aki 2013-ban fejezte be az alapképzést informatika szakon, és már az egyik legnagyobb kolozsvári cégnél dolgozik vezető beosztásban.

El tudnak helyezkedni a végzősök a szakmában?

Sokszor hangzik el az az állítás, hogy az egyetemi oktatás hiányosságai miatt a végzős diákok nem tudnak elhelyezkedni az iparban. Ezzel kapcsolatban Robu Judit teljesen eltérő véleményt fogalmazott meg: „Én nem tudok olyan diákról, aki el akart volna helyezkedni, és nem tudott.” A dékánhelyettes elmondta, hogy nagyon sokan már másodéves korukban elkezdenek dolgozni a szakmában, a mesterisek közül majdnem mindenki számítástechnikai cégek alkalmazottja. Nagyon sokan azért nem mennek mesterire, mert munkába állnak. „Ha egyszer minden diákunk munkában van, akkor a munkaerőhiány nem azért van, mert gyenge a felhozatal, hanem mert nincsen annyi diák, hogy győzni tudjuk azt az elvárást, ami a cégek részéről jön.”

„Ha olyan gyenge lenne az informatika oktatás, mint ahogyan azt néhányan állítják, akkor vajon honnan lenne a több mint tízezer kolozsvári szakember, aki kilencven százalékban exportra dolgozik, és minőségi szoftvereket szállít a Nyugatnak?” – kérdezett vissza Simon Károly. Hozzátette, hogy az informatika szakot nagyon nehéz elvégezni, komoly elvárások vannak. „Például melyik másik helyi egyetemi szak mondhatja el magáról, hogy az államvizsga dolgozatokat, szakmai konferenciákhoz hasonlóan, a bizottságon kívül szakreferensek is értékelik?” – tette fel a kérdést. Szintén a végzősök szakmai felkészültségével kapcsolatban jelentette ki, hogy már rég nem igaz az állítás, hogy a romániai programozókat csak a kisebb bérek miatt keresik a nyugati cégek. Az IT szektorban a helyi árak és fizetések már nemzetközi szinten sem számítanak annyira kicsinek, viszont a szakmai tudás és megbízhatóság még mindig szállítja a megrendeléseket.

Láng Máté szerint még túl sokan is el tudnak helyezkedni a szakmában. „Én őszintén nem ismerek senkit, akikkel együtt jártam egyetemre, hogy ne informatikusként dolgozna.” De ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez a nagy piaci igénynek is köszönhető, és a cégeknek sokszor kompromisszumokat kell hozniuk, így előfordul, hogy gyengébb képességű embereket is felvesznek, mert szükség van a munkaerőre.

  Csató Lehel, Simon Károly, Lang Máté és Szélyes Levente

Céges elvárások vs. egyetemi tanterv

A másik, sokak által emlegetett állítás, hogy az egyetemi curricula nincs összhangban a cégek elvárásaival, ezért is nehéz a munkaerő utánpótlás.

Az egyetemnek nem az a feladata, hogy azt tanítsa, amire a cégeknek szüksége van, mert minden cégnek másra van szüksége – mondta Robu Judit a témával kapcsolatban. „Taníthat az ember intenzíven Javát, és akkor azok a cégek, akik Javában dolgoznak, roppant boldogok lesznek, de a C, C++-ban dolgozók mindjárt sírni fognak. Minden cégnek megvan a maga specifikus igénye, és három év alatt száz különböző igénynek nincs, ahogy eleget tenni.” Az oktató szerint úgy kell megtanítani az alapokat, hogy ezután bármelyik cégnél egy-két hónap alatt meg lehessen tanítani a specifikus technológiákat. „Ha egy informatikustól megkérdik azt, hogy ezt a programozási nyelvet ismered-e, dolgoztál-e benne, a válasz nem az kell legyen, hogy nem, hanem, hogy van-e hozzá dokumentáció?” – jelentette ki a tanárnő.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Csató Lehel is, aki szerint az egyetemi képzés célja az alapképzés kell, hogy legyen, és nem adott technológiai tudást kell biztosítania. Nem a pillanatnyi igénynek kell megfelelni, hiszen öt, tíz év múlva másak lesznek a technológiák, és másak lesznek az igények.

Ugyanakkor az oktatók azt is elmondták, hogy próbálják követni az aktuális technológiai trendeket, és céges szakemberekkel is együttműködnek a curricula alakításában. Már az alapképzésen is vannak tárgyak, amelyeket szoftverfejlesztési tapasztalatokkal rendelkező szakemberek oktatnak, és jó példa az ilyen jellegű együttműködésre a Vállalati szoftverrendszerek tervezése és fejlesztése nevet viselő magyar nyelvű magiszteri szak is, amelyet cégekkel közösen működtet az egyetem.

Láng Máté úgy látja, hogy az informatika szakon az anyag jól össze van rakva, habár a sok matematika tantárgy helyett szívesebben tanult volna több informatika tárgyat. De volt diákként és most fejlesztőként is az a véleménye, hogy az egyetemnek a célja elsősorban, hogy egy olyan gondolkodásmódot alakítson ki a hallgatókban, amivel az elkövetkező negyven évben tudnak majd alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Ha ez megtörténik, akkor az emberek saját önszorgalmukból, az addigi ismereteik alapján meg tudják oldani a problémákat.

Szélyes Levente szerint valóban előfordul, hogy van egy kis „delay” az oktatásban, nincs mindig teljesen szinkronban az aktuális ipari elvárásokkal. A végzősök esetében általában megvannak az alapok, de időbe telik, ameddig a cégeknél megtanulnak bizonyos módszereket és technológiákat. Persze, ha az emberekben megvan az akarat erre, akkor ez nem fog problémát jelenteni.

Forrás: wall-street.ro



Felkészültek az oktatók?

Többször felvetődik, hogy az egyetemen maradó oktatók szakmailag nem elég felkészültek, és az utánpótlást is nehéz megoldani az egyetemi oktatásban. Ezzel kapcsolatban Robu Judit azt válaszolta, hogy ha valóban gond lenne az oktatók szakmai felkészültségével és az oktatás minőségével, akkor nem tudnának ilyen jól érvényesülni a diákok a szakmában. Az oktatók viszont elismerték, hogy valóban nehéz a fiatalokat az akadémiai szférában tartani, mivel a rendszer nem teremt megfelelő kontextust ehhez. „Az oktatás erkölcsi elértéktelenedése sajnos hangsúlyosan látszik az informatikusoknál. Az elégedetlen tanárokat hamar beszippantja az ipar, ahol anyagi és erkölcsi elégtételt kapnak” – fogalmazott Csató a kérdéssel kapcsolatban.

Szélyes Levente szerint vannak jó képességű fiatalok, akik által friss erőt lehetne bevinni az oktatásba, csak nem biztos, hogy ők hosszútávon ott maradnak az egyetemen, mivel nincsenek kellőképpen motiválva.

Outsourcing és innováció

A kolozsvári IT-szektorral kapcsolatban az is gyakran elhangzik, hogy a cégek kizárólag outsourcing tevékenységet folytatnak, kivitelező szerepet látnak el, hiányoznak az innovatív projektek, saját termékek. Ebben a kontextusban az is felvetődik, hogy ez az állapot nem stabil, és hosszú távon nem fenntartható.

A városban működő nagy cégek munkái elsősorban külföldi megrendelések, és az ilyen típusú munkák „rögzített keretek közötti kreativitást” igényelnek – mondta el erről véleményét Csató Lehel. Szerinte azonban ez nem jelenti azt, hogy jó szakemberekre nincs szükség, vagy hogy a jó szakemberek nem érzik jól magukat ebben a környezetben.

Nem látja borúsnak a helyzetet Szélyes Levente sem, annak ellenére, hogy tíz évvel ezelőtt hasonlóan vélekedett ő is. Hiszen az, hogy a megrendelő nem az a cég, ahol dolgozik a programozó, az technikailag már nem változtat semmit, attól a projekt lehet ugyanolyan szép, lehet ugyanolyan lelkesedéssel dolgozni rajta. Az pedig, hogy nem saját termékkel rendelkező cégek vannak többségben Kolozsváron, azért is alakult ki, mert egy saját termék kifejlesztéséhez óriási tőkebefektetésre lenne szükség, de ezt a jelenlegi kontextus még nem teszi lehetővé. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy valószínű ez változni fog, hiszen vannak jó ötletek, de a következő periódusban még az outsourcing lesz a meghatározó. 

Forrás: scuther5 via Shutterstock.com



Simon Károly markáns véleményt fogalmazott meg a témában: „Engem személyesen kissé felháborít, hogy ezt folyamatosan a szemére vetik a kolozsvári IT-közösségnek. Az, hogy erősek vagyunk outsourcingban, egy nagyon jó dolog, mert ezáltal alakult ki az a környezet, amelyről jelenleg beszélünk. És ez az a környezet, amely most már alapot jelenthet számunkra ahhoz is, hogy elkezdjünk gondolkodni saját termékekben, innovációban. És ezt nagyon sok cég meg is teszi, egyre több a jó ötlet Kolozsváron, és jól szerepelünk startup konferenciákon is. Csak egy-két példa, ami hirtelen eszembe jut: a TinTag, a MimeChat, de hosszan sorolhatnám.” Simon Károly szerint a befektetői környezet is kezd alakulni, és ez csak jobb lesz, ha valamelyik terméknek vagy kezdeményezésnek sikerül világszinten ismertté válni.

Továbbá azt is elmondta, hogy sokan abba a hibába esnek, hogy az outsourcingot teljesen azonosítják a „body leasinggel”: „Kolozsváron már rég nemcsak arról szól a történet, hogy programozókat adunk ki bérbe nyugati cégeknek, hanem nagyon sok projektnek itt történik meg a tervezése és menedzsmentje is, ami innovatív munkát jelent.”

A projektmenedzser azt is hozzátette, hogy ha kevés is még a saját termék, ez nemcsak az informatikusoknak, programozóknak a hibája, hiszen egy termék elkészítéséhez nemcsak fejlesztőkre van szükség. Sajnos tényleg hiánycikknek számít nálunk néhány szakember, kevés például a jó user experience designer, business analyst stb., mert megfelelő oktatás sincs ezeken a területeken; ez viszont nem az informatika oktatás hatáskörébe tartozik, más szakoknak is lépést kellene tartaniuk a technológiai fejlődés során jelentkező igényekkel – véli.

Láng Máté szerint valóban vannak olyan cégek, akik csak outsourcinggal foglalkoznak, de itt is van több modell, az a kérdés, hogy a felelősség milyen szinten van nálad, mint outsourcing partner, és milyen szinten a kliensnél. Az outsourcing cégeknek meg kell próbálniuk minél jobbaknak lenni, minél több technológiát, vállalati munkakultúrát elsajátítani, és az egész ipart elvinni egy olyan irányba, hogy a felelősség minél nagyobb arányban átkerüljön hozzájuk, és így innovációra is több lehetőségük lesz.

Kolozsvárinformatika
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális