2021. június 17. csütörtökLaura, Alida
EUR = 4.9241 RON
USD = 4.0620 RON
HUF = 1.4009 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,596.38(-0.16%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Már most túlélő üzemmódban a nyugdíjrendszer. Mi lehet a megoldás?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Összeomlás fele tart a nyugdíjrendszer, 2050-re 100 munkaképes személyre 50 nyugdíjas fog jutni.


Az elmúlt 26 év demográfiai csökkenése, a feketegazdaság mérete, a munkaerő nyugati országokba való vándorlása, és a várható élettartam növekedése csak néhány olyan tényező, amelyek belátható időn belül térdre kényszeríthetik a nyugdíjrendszert, amelyről régóta nyilvánvaló, hogy az a jelenlegi formájában nem fenntartható.

Az Adevărul napilap szerint míg 2015-ben Románia lakosságát tekintve 100 munkaképes felnőttre 25 olyan személy jut, aki már a 65-dik életévét betöltötte, 2050-re ez az arány akár meg is duplázódhat: akkor várhatóan 100 munkaképes személy 50 nyugdíjast fog "eltartani". Ezzel kapcsolatban Costin Dumitru, az Országos Szakszervezetek Szövetségének elnöke nemrégiben úgy nyilatkozott: "a nyugdíjrendszer túlélő üzemmódban működik:

az államháztartástól kölcsönöz olyan összegeket, amelyeket innovációra és fejlesztésekre kellene fordítani".

Az EFOR (Expert Forum) Tinerețe fără bătrânețe. Pensiile românilor în 2040 című tanulmánya szerint a problémák mindenkit érintenek, de a nyugdíjuk miatt leginkább az 1968 után született személyeknek kell aggódniuk. A fiatalabb generációt pedig az foglalkoztathatja, hogy a jelenlegi rendszer fenntartását ne túlzott adóteher formájában varrják a nyakukba.

A Világbank elemzése szerint a legtöbb országban, így Romániában is a nyugdíjrendszerre három tényező jelent óriási nyomást:

1.) A lakosság elöregedőben van: a korpiramis alsó része egyre inkább elvékonyodik, az egészségügyi rendszernek is köszönhetően jelentősen megnő a várható életkor.
2.) A nyugdíjrendszer egyre több embert foglal magába, viszonylag kedvező feltételekkel akár korábban is nyugdíjba lehet menni.
3.) Az adóterhek magas szintje a munkavállalók számának csökkenéséhez, valamint a feketegazdaság méretének növekedéséhez vezet. A munkanélküliek és az adóelkerülők hozzájárulása viszont jól jönne a nyugdíjrendszer működtetésénél.

A lakosság elöregedését bizonyítja az alábbi két ábra is, amelyből kitűnik, hogy Romániában a teljes lakosság, illetve az aktív lakosság esetében készített korpiramis alsó része egyre inkább elvékonyodik, fokozatosan egy fejre állított háromszögre kezd hasonlítani. 

Forrás: Tinerețe fără bătrânețe. Pensiile românilor în 2040

A felső két ábra a korpiramis alakulását mutatja 2020, illetve 2030-ban (ezer főben), az alsó két ábra pedig az aktív lakosság korosztályonkénti megoszlásának arányát mutatja.

Az EFOR szakértői szerint ezt a tendenciát figyelembe véve egyre fontosabbá válik, hogy a klasszikus állami nyugdíjrendszert az úgynevezett tőke alapú nyugdíjrendszer (a nyugdíjrendszer II. és III. pillérei) nagyobb arányban egészítse ki. A magánnyugdíjrendszerben történő megtakarítások ugyanis mérsékelnék a demográfiai csökkenés negatív hatásait, emellett növelnék a lakosság belső megtakarításának mértékét is, ami a rendszerváltás óta a folyamatosan magas infláció és a kommunizmus emlékeinek hatására is hagyományosan alacsony Romániában.

A romániai nyugdíjrendszer felépítése

A román nyugdíjrendszer 3 pillérből áll: az I. pillért az állami nyugdíj, a II. pillért a kötelező magánnyugdíj, a III. pillért pedig az önkéntes magánnyugdíj jelenti. A társadalombiztosítási ellátásokat, mint például a nyugdíj, járulékokból és az állami költségvetésből finanszírozzák. A munkavállalók jövedelmük után 10,5% nyugdíjjárulékot fizetnek, a kötelező magánnyugdíjba való befizetések jelenleg ebből 4,5%-ot tesznek ki. A jogszabályok szerint a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulások mértéke 2008 óta minden évben 0,5 százalékponttal nő, így 2016-ra el kellett volna érje a célként meghatározott 6%-ot, a gazdasági válság ideje alatt azonban a kormány sürgősségi rendelettel halasztotta az emelkedést.

Elindult valami: egyre nagyobb megtakarítások a magánnyugdíjaknál, de ez még mindig kevés.

Romániában a magánkézben levő nyugdíjalapok eszközértéke 2013-ban elérte a 14,7 milliárd lejt (több mint 3 milliárd euró), ami a bruttó hazai össztermék 2,35%-ának felel meg. Annak ellenére, hogy ebben a tekintetben jóval elmaradunk a nyugati országoktól, mára a magánnyugdíj-pénztárak 16-szor magasabb eszközértéket menedzselnek, mint 2008-ban. Ez a szint mégis jóval alacsonyabb, mint a nyugati országokban, ahol gyakori, hogy a magánnyugdíj-alapok értéke az éves GDP többszörösére is tehető. 

Forrás:  Tinerețe fără bătrânețe. Pensiile românilor în 2040

A magánnyugdíjpénztárak ugyanakkor nem csak a nyugdíjkérdésre jelenthetnek megoldást, hiszen az alapok eszközértékük növelésével részben - akárcsak a nyugati országokban - átvehetik a drágább banki vagy külső finanszírozás szerepét is. A szakértők szerint téves az a feltételezés is, hogy a magánnyugdíjpénztárak által létrehozott alapok jóval érzékenyebbek a gazdasági válságokra: egy OECD tanulmányból kiderül, hogy 1995 és 2012 között a vizsgált országok esetében átlagosan megháromszorozódott az alapok eszközértéke, annak ellenére is, hogy a 2007-2009-es időszakban stagnált.

Még Moldovában is hatékonyabb az adóbegyűjtés

Az elemzés szerint az állami nyugdíjrendszer törékenységét a hazai adóbegyűjtés hatékonyságának gyengesége is okozza. A társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentése előtt egy romániai jövedelmének átlagosan 55%-át kellett adók vagy illetékek formájában befizetni, a magas hozzájárulás ellenére a GDP arányos effektív adóbegyűjtés (9,5%) mégis jóval elmaradt még a régiós országokétól is. Moldovában például 28%-os adóteher mellett a GDP 10%-ára volt tehető az adóbegyűjtés mértéke.

Forrás: Tinerețe fără bătrânețe. Pensiile românilor în 2040 

További probléma, hogy bár Romániában a munkanélküliségi ráta 7% körüli szintje más európai országokhoz viszonyítva alacsonynak tűnik, figyelembe kell venni, hogy statisztikailag a foglalkoztatott kategóriába kerülő lakosság jelentős része vidéken, mezőgazdaságból él. Ezek a személyek sem fizetnek nyugdíjjárulékot, amely a rendszert támogatná.

Munkahelyteremtés, és az adóbegyűjtés hatékonysága kell legyen a cél   

Az EFOR tanulmánya az elvégzett szcenárióelemzések alapján több javaslatot is megfogalmazott a nyugdíjrendszer kiegyensúlyozása érdekében. A szervezet szakértői szerint a nyugdíjrendszer átalakítása önmagában semmiképp sem lesz elegendő, a politikai döntéshozóknak a munkaerő-piaci helyzet megváltoztatására kellene összpontosítaniuk. Az elkövetkezendő 10-12 évben 625 ezer új munkahelyre lenne szükség Romániában ahhoz, hogy az állami nyugdíjalap deficitje a GDP csupán 0,27%-t tegye ki - áll a tanulmányban.

Az EFOR szerint a jelenlegi körülmények mellett az állami nyugdíjak költségvetésének helyzete már a következő 3-4 évben is kritikussá válhat, főleg az egyre ambiciózúsabb költségvetési hiánycélok tartása mellett. A rendszer sebezhetőségének csökkentése érdekében kulcsfontosságú az adóbegyűjtés hatékonyabbá tétele, valamint az, hogy a társadalombiztosítási-hozzájárulás csökkentése után a kormány ne hozzon sem a nyugdíjak értékéről, sem a nyugdíjasok számáról szóló elhamarkodott döntéseket - írja a tanulmány.

nyugdíjnyugdíjas
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális