2021. december 3. péntekFerenc, Olívia
EUR = 4.9487 RON
USD = 4.3767 RON
HUF = 1.3605 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,379.50(1.41%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

Újabb politikai balhé tehet keresztbe a gazdaságnak

Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

A kormány össze-vissza kommunikált üzemanyagadó ügyben, a zűrzavarra lecsapva torpedózza meg az IMF-szándéklevelet Băsescu. Azonban még messze a nemzetközi hitelezőinkkel való szakítás. 


Nem írja alá az IMF-nek küldendő szándéknyilatkozatot az államelnök, mert állítólag a gazdasági növekedést félti. Erre a miniszterelnök arról beszél, hogy így gyakorlatilag már nincs is IMF-egyezményünk. Victor Ponta és Traian Băsescu vagy semmit sem tanult az államelnök 2012-es leváltása kapcsán kialakult cécó gazdaságilag igencsak negatív következményeiből, vagy egyszerűen a politikai csatározást helyezik előtérbe az ország valós problémáinak a megoldása helyett. Vagy mindkettő.

Băsescu az üzemanyagra kivetendő újabb adó miatt nem hajlandó aláírni a szándéknyilatkozatot – mondja. Írt ő alá ennél komolyabb megszorító intézkedéseket tartalmazó dokumentumot is (közalkalmazotti bércsökkentés, áfa-emelés, stb.), de azt mondja, akkor más idők jártak, a mostani kormány nincs egy kedvezőtlen gazdasági helyzetben, választási költségvetést készít, ezért kell a pluszforrás.

Az üzemanyagadó valóban felvet egy jó pár kérdést. Nehezen hihető, hogy egy literenként 50-60 banival dráguló benzin vagy gázolaj ne mutatkozna meg az idei áfa-csökkentéssel nagy nehezen visszafogott inflációban. Szinte minden fogyasztási terméket szállítanak, vagyis ezek árába is beszivárogna a drágulás, arról nem is beszélve, hogy a háztartások büdzséjének elég jelentős részét teszik ki az üzemanyag-kiadások. A fogyasztás további visszafogása egészen biztosan negatív hatással lehetne a növekedés alakulására.

A gazdasági realitást a kormány ilyen-olyan, leginkább politikainak minősíthető nyilatkozatokkal próbálta elodázni. Alapvetően úgy kommunikálták az intézkedést, hogy azt autópályákra és utak építésére fordítják. Gondolták, úgyis ezt hiányolja a lakosság többsége, így könnyebben lenyeli az újabb sarcot. Felmerült azonban, hogy a jelenlegi útadót, és a benzin literenkénti árából körülbelül 2 lejt kitevő jövedéki adót is erre a célra fizetjük. Így újabb válasz érkezett: Liviu Voinea költségvetésért felelős miniszter azt nyilatkozta, hogy egy gazdasági visszaesést előz meg a kormány azzal, hogy jövőre 7 eurócenttel növeli az üzemanyag literenkénti adóját: defláció (az infláció ellentéte) lehetne jövőre, ami munkanélküliséghez és gazdasági válsághoz vezetne.

Egy deflációs spirál valóban jelenthetne problémát, azonban ennek jelenleg Romániában elég kevés esélye van. A kormány kreatív kommunikációs szakértője, szóvivője, és egyben miniszterelnöke azonban újabb, minden eddiginél kevesebb valóságalappal bíró válasszal szolgált: egyáltalán nem is fog drágulni az üzemanyag az új adó miatt, mert közben a nemzetközi piacon a kőolaj nemzetközi ára esik, és a két hatás ellensúlyozza majd egymást. Az economica.net épp hétfőn közölt cikkében számolta ki, hogy ahhoz, hogy az adó hatását ne érezzük meg, január 1-jén hirtelen 20 dollárral kellene esnie a kőolaj árfolyamának. Idén 108 dollár körüli volt az ár, az Economist Intelligence Unit szerint pedig jövőre 105 dollár körül alakul majd.

Traian Băsescu államelnök jól érzett rá a kommunikációs zavarra, az eddig nem sok könnyen támadható hibát ejtő kormány gyengeségére. Az üzemanyagadó miatt először a költségvetés megtorpedózásáról beszélt, majd tegnap bejelentette, hogy nem írja alá a szándéklevelet.

Erre viszont Victor Ponta reagált úgy, ahogy nem kellett volna. Egymondatos nyilatkozatában azt mondta, hogy ezáltal már nincs is megállapodásunk a nemzetközi hitelezőinkkel. Ez azonban alapvetően nem igaz: magát a készenléti hitelmegállapodásról szóló szerződést már mindenki, Băsescu és a Valutaalap is aláfirkantotta. A szándéklevelek a kormány új, és már teljesített vállalásait tartalmazzák, háromhavonta küldünk ilyet. Az, hogy a mostani dokumentum tartalmával nem ért egyet az államelnök, még nem teszi semmissé a hitelszerződést. Ha a Valutaalap az államelnök aláírása nélkül nem tárgyal a szándéklevélről, hanem a jövő év elején újratárgyalnák az idénre vállalt feltételeket, késhet az első részlet átutalása, de a szakítása még távol áll.

A miniszterelnök kijelentése viszont sokat tud ártani egy ilyen helyzetben. A Hotnews által megszólaltatott Simon O'Connor, Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának szóvivője például már egyenesen azt mondta, Romániának el kell döntenie, hogy folytatni akarja-e a megállapodást a nemzetközi hitelezőivel.

A nyilatkozatok, a balhék pedig közben nem tesznek jót a gazdaságnak. Az egész IMF-egyezség lényege az lenne, hogy védőhálót nyújtva segítsen az országnak, hogy a „bizalom-exporton” keresztül olcsóbban tudja finanszírozni államadósságát, így kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát tudjon folytatni. A befektetőket a politikai hercehurcák elbizonytalanítják, azok forrásokat vonhatnak ki az országból. Ezt már láttuk 2012 nyarán-őszén is, amikor a lej történetének eddigi leggyengébb árfolyamait érte el. A mostani csatározásnak is lehet ilyen hatása: bizalomvesztés, magasabb euróárfolyam, drágább hitelek, magasabb deficit.

Érdemes visszakanyarodni oda, ahol kezdtük: a gazdasági növekedés érdekében folyik a harc. Aha. 

költségvetés
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális