2021. június 22. keddPaulina
EUR = 4.9250 RON
USD = 4.1340 RON
HUF = 1.3889 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,608.18(-0.42%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Kolozsvár egy kis Európa: multikulti és befektetőbarát

Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

A város az egyetemeken keresztül lélegzik, IT- és szolgáltatáscentruma vonzza a nemzetközi beruházókat. A legfontosabb feladat tovább közelíteni az oktatást a cégek igényeihez. 


A kolozsvári felsőoktatás múltjának méltatásával vette kezdetét a Magyar-Román Üzleti Fórum péntek délután Kolozsváron. Dumitru Matiş, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karának dékánja a házigazda szerepében elmondta, a kar öt nyelven, ultramodern környezetben kínál európai egyetemekkel versenyző tanulmányi lehetőséget. A rendezvény kapcsán kihangsúlyozta, hogy a tapasztalatok megosztása, az üzleti lehetőségek bemutatása, a szekciókban kialakuló vita a legfontosabb. „A gazdasági válságban még fontosabbak az ilyen rendezvények. Tegnap jelentek meg a harmadik negyedéves adatok, ezek sem adnak túl sok bizakodásra okot, de ha az erőforrások szűkösek is, az intelligencia és az innováció határtalan, erre kell hangsúlyt fektetnünk” – fogalmazott az intézményvezető. Matiş Emil Boc-nak, Kolozsvár polgármesterének, és Magdó Jánosnak, Magyarország kolozsvári főkonzuljának egy-egy ezüstérmet nyújtott át, megköszönve, hogy támogatják az egyetem tevékenységét.


Dumitru Matiş

Kolozsvár az egyetemeken keresztül lélegzik


Emil Boc elmondta, ez még csak az első Magyar-Román Üzleti Fórum, de reméli, hogy egy új kolozsvári brand születik, ugyanis abban látja a hatóságok feladatát, hogy megteremtsék a közeget a vállalkozóknak a találkozásra. A helyi munkaerőpiaccal kapcsolatban Boc rávilágított, a város az egyetemeken keresztül lélegzik, ezek jól felkészült szakembereket képeznek minden szakon, de fontos, hogy még közelebb legyenek a cégek és az oktatási intézmények. „Azt szeretném, hogy a líceumi tananyag 20-30%-áról is helyi szinten döntsenek aszerint, hogy mit igényel a magánszektor” – jelentette ki az előljáró. 

A kolozsvári polgármester szavaira reflektálva Magdó János Magyarország kolozsvári főkonzulja elmondta, színvonalas középfokú – magyar és román nyelvű - szakképzést szeretnének létrehozni a városban. „Létezik szakképzés, de ezt át kellene strukturálni. Jelenleg a tanfelügyelőségek keresztül felmérjük az igényeket, de fontos, hogy megismerjük a cégek igényeit is. Legyenek képzettek a fiatalok, és könnyen tudjanak munkát is találni!” – mondta a főkonzul.

Mihaela Luţaş, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese is az akadémiai közeg és a vállalkozó szféra kapcsolatának szorosabbra fűzését találja fontosnak. Nemrég a BBTE létre is hozott egy alumni adatbázist, hogy könnyebben tudják tartani a kapcsolatot az egyetem volt hallgatóival. Luţaş arról is beszélt, hogy az egyetemisták gyakornoki programját szeretnék nemzetközisíteni, şs felkérte a jelenlevő mintegy 120 vállalkozásvezetőt, hogy legyenek ebben az egyetem partnerei.


Kolozs megye a külföldi befektetők térképén

„Magyarország a legfontosabb befektető Kolozs megyében, 770 magyar tőkével bejegyzett cég van itt. Ez a rendezvény garancia arra, hogy folytatódjanak ezek az üzleti kapcsolatok, sőt, még jobb legyen az együttműködés” – fogalmazott Emil Boc polgármester, aki hozzátette: Kolozsvár versenyelőnye, hogy egy multikulturális város, egy „kis Európa”: dinamikus, aktív közösséggel, egy tolerancián, egymás elfogadásán alapuló társadalommal.


Emil Boc

Boc arról is beszélt, hogy a város a következő európai költségvetési ciklusra készül, és ezzel kapcsolatban fogalmazza meg a prioritásait. Kolozsvár gazdasága egyre inkább a szolgáltatások felé veszi az irányt: az IT, a magán-egészségügyi szolgáltatások és a megújuló energiaforrások ágazata egyre nagyobb hangsúlyt kap, egyes szektorokban a város teljesítménye már megelőzi Bukarestét. A gazdaság és a kultúra kapcsolata vitathatatlan, emellett Emil Boc szerint további versenyelőnyt jelenthet, ha megvalósíthatják az Európa kulturális fővárosa projektet. „Először munkahelyeket kell teremteni, aztán jöhetnek a közberuházások. Fordított sorrendben nem lehet, ezt a kommunizmus már bebizonyította” – mondta a városvezető. 

Boc kifejtette a véleményét az európai fiskális paktumról is, amit nagyon fontosnak tart, mert hitelességet fog kölcsönözni az országnak. „Az EU történetében először lesznek szankciók, amiket automatikusan fognak alkalmazni, ha egy-egy ország nem tart be egy adott költségvetési szabályt. Ezek az intézkedések, ha elfogadják őket, meg fogják menteni az eurót, mint közös fizetőeszközt” – fejtette ki a volt miniszterelnök.

Dumitrescu Erzsébet, a Román Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója szerint 47 700 vállalkozás működik Kolozsváron. Ebből a 3300 külföldi tőkével rendelkező cég 24 ezer embernek ad munkát, egymilliárd eurós éves forgalmat bonyolított le tavaly, és 60 millió eurós profitot ért el. Az igazgató elmondta, a 792 magyarországi tőkével rendelkező, Kolozs megyében működő cégből 313 a szolgáltatási szektorban fejti ki tevékenységét. További érdekes adat, hogy míg tavaly Kolozsvárra 120 millió euró külföldi befektetés érkezett, addig a helyi tőkéből kivitelezett befektetések szintje alig volt több mint 50 millió euró.

Az elmúlt három hónapban közel 90 külföldi tőkével rendelkező céget jegyeztek be Kolozs megyében. Jelen pillanatban a legfontosabb befektetések a Bosch 77 millió eurós, a DeLonghi 30 millió eurós, és a Pelican korház 50 millió euró beruházásai jelentik.


Magyarország számára a második legfontosabb partnerország Románia

Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja arról beszélt, hogy Románia és Magyarország kétoldalú forgalmában mintegy 10 ezer vállalkozás vesz részt. A magyar kivitel 2011-ben 4,6 milliárd euró volt, és 2,3 milliárd eurós volt a behozatal Romániából – ismertette a főkonzul, aki elmondta, Magyarország számára a második legfontosabb partnerország Románia, ezért kell egy fórum keretén belül összehozni a román és a magyar befektetőket, hogy bővüljön a most már nagyon jó kapcsolatrendszer. Spányik Péter, a magyarországi Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöki tanácsadója ennek kapcsán megemlítette, hogy a válság dacára sem csökkentek a befektetések: Romániában mintegy 800 milliárd eurónyi magyar tőke van jelen.

Dr. Billó Kármen, a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője elmondta, részben ezeknek a befektetéset hivatott elősegíteni a Wekerle Terv is. Az osztályvezető ismertette az intézmény romániai kiterjedt irodahálózatát is, és elmondta, ez nem egy kormányzati, hanem inkább egy üzleti hálózat, ami a határokon átívelő ágazati együttműködésben segít. A kiemelt ágazatok az agrárium, a turizmus, a jármű- és gépipar, a zöldgazdaság, és a kreatív ipar. Billó szerint volt már sikeres példa annak ellenére, hogy még csak június óta működik az irodahálózat: a kolozsvári és a szabadkai iroda közösen már tető alá hozott egy nemzetközi üzletet. 

konferencia
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális