2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
EUR = 4.8744 RON
USD = 4.1145 RON
HUF = 1.3394 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,4%
BET = 8,795.07(0.44%)
Infláció = 2,45%
Alapkamat = 1,50%

Valóban Székelyföld a legszegényebb?

Erdély FM utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

A szegénységi szint szempontjából nincs lényeges különbség Székelyföld és Erdély más térségei között, a hiányosan visszaosztott pénzek azonban visszavetik a fejlődést.


A médiában gyakran hangoztatják, hogy a három megye alkotta székelyföldi térség az ország legszegényebb területe. A Hotnews összeállítása rámutatott, hogy a 2009-es statisztikai adatok alapján a három magyarlakta megye igenis az ország legszegényebb térsége, hiszen itt a legalacsonyabb az átlagbér, ezek a megyék fizetik be a legkevesebbett az államkasszába, és itt a legkisebb az egy főre eső GDP is.

Mihály Csaba gazdasági szakértő az Erdély FM Arcvonal című műsorában elmondta, hogy ha csak a gazdasági mutatókat vesszük figyelembe, akkor a térség az ország szegény részének számít.

„Ez viszonyítási kérdés. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a szegényebb térségek közé tartozik. Azonban ha Moldova keleti-, délkeleti részére, Vrancea, Vaslui megyékre, vagy Olténia és Teleorman környékére gondolok, azok lényegesen alacsonyabb teljesítőképességgel rendelkeznek, mint Székelyföld. Egyértelmű, hogy korántsem tartozunk a gazdag régiók közé. Általában ilyenkor azt nézik, hogy az adott térségben mekkora az ipari és mezőgazdasági termelés, és ez hogyan járul hozzá a GDP-hez, mekkora az átlagfizetés, mekkora a munkanélküliségi ráta” – mondta el a közgazdász.


Mi számít még a gazdasági mutatók mellett?

Mihály Csaba felteszi a kérdést, hogy valóban csak gazdasági mutatók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy Székelyföld a legszegényebb?

„Nem a legszegényebb. Egyértelmű, hogy a szegényebb régiók közé tartozik, hiszen akár Bukaresthez, akár a partiumi megyékhez hasonlítjuk, alacsony az átlagbér, összességében azonban valahol középen helyezkedik el. Viszont lényegesen jobb a helyzet, ha ugyanezt Vrancea, Vaslui, Teleorman és Olt megyékhez viszonyítjuk. A középmezőny hátsó részén vagyunk a munkanélküliségi ráta tekintetében is: például amíg Temes és Arad megyékben vagy Bukarestben a munkanélküliségi ráta  valahol az aktív lakosság 2,5-3%-nál megáll, addig Hargita és Kovászna megyékben ez 8,5-9%-ot is eléri a  téli időszakban. Viszont Vaslui megyében ez 12-13%, Botosani megyében szintén 12-13 %. Az utak állapota sem feltétlenül Székelyföldön a legrosszabb. Nagyvárad és Margita között szintén járhatatlanok az utak, Vaslui és Bacau közötti szakaszon is el lehet tüntetni az autót a kátyúkban” – véli a gazdasági szakember.


Keveset a közösbe - még kevesebbért?

Egyébként sokan azzal érvelnek, hogy leginkább azért tekinthető Székelyföld szegény régiónak, mert keveset fizetnek be az államkasszába, és onnan szintén keveset kapnak vissza. 2009-es adatok alapján Hargita megye 472 millió lejjel járult hozzá az államkasszához, és 469 lejt kapott vissza. Míg Kovászna megye 315 lejjel járult hozzá, és ugyanennyit kapott vissza, Maros megye pedig 1000 millió lej fölötti összeget juttatott az államkasszába, és csak 781 lejt kapott vissza.

Mihály Csaba szerint a három megye a befizetett összeg mértékét tekintve országos szinten a középmezőnyben helyezkedik el, „ezzel szemben a visszaosztásokat tekintve hátul kullog. Ez már az 1968-as megyésítés óta így történik. Nem biztos, hogy tudatos politika volt, de a tények mindenképpen azt igazolják, hogy a fejlődést hátravetetta a hiányosan visszaosztott pénzek”.


Közös régió - szinergiahatás?


Kérdés, hogy mennyit profitálna Hargita-Kovászna-Maros megye abból, ha egy régiót alkotnának. „A közös uniós projektek esetében léteznek olyan – elsősorban infrastrukturális – támogatások, ahol megszabnak bizonyos alsó határértékeket a pályázáshoz. Ezeket önállóan például Kovászna megye nem tudná megpályázni, mert nem teljesíti az alapkövetelményeket a lakossági és területi mutatók szerint. Egyértelmű, hogy a mostanitól eltérő regionalizálás elősegítené bizonyos térségek gazdasági fejlődését, de ez távolról sem jelenti azt, hogy meg kell szüntetni a megyéket.

Amennyiben tehát Hargita-Kovászna-Maros megye majdani vezetősége képes lesz arra, hogy kivitelezhető pályázatokat adjon le, és olyan támogatásokat fogjon meg, amelyeket eddig nem tudott, előnyös lenne a közös régió. Egyébként csak egy sima átrajzolás történne meg.” – véli Mihály Csaba.


A virtuális régió szintjén sincs egyetértés?

Helyi szinten is megfogalmazódtak ellenvetések a székelyföldi régió kapcsán. Marosvásárhely polgármestere múlt héten kijelentetette, hogy Maros megye nem társulna az ország két legszegényebb megyéjével. Erre Borboly Csaba Hargita megye tanácsának elnöke blogján megjelentette, hogy a 2010-es esztendőre vonatkozóan az Országos Előrejelzési Hivatal által mért adatok alapján az egy főre jutó GDP Hargita megyében 4308 euró, míg Maros megyében ez a szám 4135 euró, Kovászna megye GDP-je pedig azonos a Maros megyeivel. Csutak István régiószakértő szerint azonban ezek az adatok nem fedik teljesen a valóságot, ugyanis a 2008-as, legutolsó hivatalos adatok szerint Maros megyében az egy főre jutó GDP 18 663 lej, míg Hargita megyében 18 425 lej, ez az országos érték 78, illetve 77%-a.

Székelyföld
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális