2021. december 5. vasárnapVilma
EUR = 4.9487 RON
USD = 4.3767 RON
HUF = 1.3605 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,379.50(1.41%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

Megint rászólt Romániára az Európai Bizottság a költségvetési számok miatt

 utolsó frissítés: 17:31 GMT +2, 2021. november 24.

Az Európai Unió a koronavírus okozta válság kezelésétől a fenntartható és méltányos helyreállítás irányába mozdul el, és megerősíti az uniós gazdaság ellenállóképességét - közölte az Európai Bizottság az európai szemeszter szerdán közzétett őszi csomagjában.

A tájékoztatás szerint a csomag az őszi gazdasági előrejelzésre támaszkodik, amely megállapítja, hogy az európai gazdaság a helyreállítástól a bővülés felé mozdul el, jelenleg ugyanakkor új kihívásokkal kell megbirkóznia.

A jelentés Románia helyzetével kiemelten foglalkozik. Az uniós bizottság arra emlékeztetett, hogy a 2020 áprilisa óta túlzotthiány-eljárás alatt álló országot az Európai Unió Tanácsa arra kérte júliusban, hogy legkésőbb 2024-re szüntesse meg túlzott költségvetési hiányát.

Az Európai Bizottság azonban, tekintettel arra, hogy Romániában korlátozott hatáskörrel rendelkező ügyvezető kormány működik, úgy vélte, nem helyénvaló dönteni a Romániára vonatkozó túlzotthiány-eljárás további lépéseiről. Elvárja azonban, hogy az új román kormány megalakulását követően nyújtsa be a következő évre vonatkozó költségvetési terveit, és egy középtávú költségvetési stratégiát.

Kulcsszerepe lesz a helyreállítási alapnak

Az európai szemeszter őszi csomagjában az idei éves növekedési jelentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság azt írta, hogy a vissza nem térítendő támogatások és hitelek nyújtására 723,8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező helyreállítási alap kulcsszerepet fog játszani az ellenállóképes gazdaság kiépítésében. Az ez idáig nyújtott előfinanszírozás máris értékes módon járul hozzá a versenyképes fenntarthatóságnak az éves növekedési jelentésben felvázolt négy dimenziójához, vagyis a környezeti fenntarthatósághoz, a termelékenységhez, a méltányossághoz és a makrogazdasági stabilitáshoz - írták.

A bizottság felszólította a tagállamokat, biztosítsák, hogy a nemzeti reformok és beruházások illeszkedjenek az éves növekedési jelentésben meghatározott prioritásokhoz.

A jelentés szerint a tagállamok várhatóan megszüntetik az ideiglenesen bevezetett, a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó rendkívüli intézkedéseket, 2022-ben támogató intézkedéseiket egyre inkább a gazdasági élénkülés fenntartására összpontosítják majd. Jövőre az összes helyreállítási támogatási intézkedés 24 százalékát a helyreállítási alap keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból fogják finanszírozni. A tervek szerint 2022-ben valamennyi tagállam fenntartja vagy nagyjából fenntartja a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét - írták.

Az euróövezeti országok költekezni fognak

Az euróövezet költségvetési irányvonala előreláthatólag expanzív lesz. A nemzeti és az uniós költségvetésből egyaránt finanszírozott közberuházások és egyéb tőkekiadások fontos pozitív hozzájárulásnak számítanak, de a költségvetési expanzió fő hajtóerejét 2021-ben és 2022-ben is a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások jelentik. Több tagállamban - köztük néhány magas adóssággal rendelkező tagállamban - az előre jelzett támogató költségvetési irányvonal hátterében magasabb nemzeti finanszírozású folyó kiadások vagy ellentételezés nélküli adócsökkentések húzódnak meg. A tagállamok mintegy negyedében a támogató költségvetési irányvonalat előreláthatólag a beruházások - mind nemzeti, mind uniós finanszírozású beruházások - fogják vezérelni.

Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás értelmében az euróövezeti tagállamoknak 2022-2023 folyamán lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy nemzeti költségvetési politikáik révén és azokat összehangolva továbbra is hatékonyan előmozdítsák a fenntartható helyreállítást. Az ajánlás szorgalmazza, hogy 2022-ben az euróövezet egészében tartsák fenn a mérsékelten támogató költségvetési irányvonalat, a költségvetés-politikai intézkedések pedig fokozatosan mozduljanak el az ellenálló és fenntartható helyreállítást elősegítő beruházások felé. Az euróövezeti tagállamoknak dinamikus költségvetési politikát kell folytatniuk, hogy képesek legyenek reagálni a járványkockázatok újbóli megjelenése esetén. Olyan költségvetési politikát kell folytatniuk, amely a prudens középtávú költségvetési pozíció elérését és az államadósság fenntarthatóságának biztosítását célozza, ugyanakkor fokozza a beruházásokat. Az ajánlás szintén ösztönzi a bankunió kiteljesítésére, az euró nemzetközi szerepének megerősítésére, valamint a digitális euró létrehozásának támogatására irányuló munka folytatását.

Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország esetében egyensúlyhiány, illetve Ciprus, Görögország és Olaszország esetében túlzott egyensúlyhiány állt fenn.

A Görögországról készült tizenkettedik felügyeleti jelentés azt állapította meg, hogy az ország előrelépést tett a kötelezettségvállalások teljesítésében a koronavírus-járvány és az augusztusi erdőtüzek okozta nehézségek ellenére. A járvány negatív hatása a görög gazdaságra várhatóan fokozatosan enyhül, és a költségvetési és monetáris politika, továbbá a helyreállítási tervek megfelelő végrehajtása által az ország gazdasági fellendülés várható.

A Spanyolországra, Portugáliára, Ciprusra, illetve Írországra vonatkozó, kiigazítási programot követő felügyeleti jelentés szerint mind a négy tagállam képes visszafizetni fennálló adósságát - közölték. (mti, hírszerk.)

költségvetésEurópai BizottságEurópai Befektetési Bank
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális