2021. december 6. hétfõMiklós
EUR = 4.9487 RON
USD = 4.3767 RON
HUF = 1.3605 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,379.50(1.41%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

Futószalagon jöttek ki a kormányhatározatok, például megszavazták a 10%-os minimálbér-emelést

 utolsó frissítés: 11:45 GMT +2, 2021. október 05.

A kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány benyújtása előtti napon a Cîțu-kormány egy sor rendeletet fogadott el, a minimálbér-emeléstől kezdve, a villany- és gázszámlák kompenzációs törvényén át, egészen a munkatörvény módosításáig. Ezeket a határozatokat foglaltuk össze röviden:

Minimálbér-emelés:

Raluca Turcan munkaügyi miniszter a kormányülés után bejelentette, hogy 2022. január 1-jétől a bruttó minimálbér 250 lejjel, 2550 lejre nő, a nettó minimálbér pedig 138 lejjel lesz nagyobb.

"10 százalékkal emeltük a nettó összeget, ez az elmúlt évek legnagyobb nettó béremelése, négyszerese a tavalyinak" - fogalmazott Turcan.

A tárcavezető közlése szerint az intézkedés az romániai alkalmazottak 22,9 százalékát, azaz 1,2 millió személyt érint.

Az energiaszámlák kompenzálása + szociális támogatás

A 2021. november 1-jétől érvényes kompenzációs törvény elsősorban a háztartási fogyasztókat érinti. A villamosenergia számlára akár 22 százalékos támogatás járhat azoknak a fogyasztóknak, akik havonta 150 kwh és 1000 kwh közötti villamosenergiát használnak el, és ezzel átlagfogyasztónak számítanak. Az új rendelet értelmében, az ebbe a kategóriába tartozó személyek kwh-ként 0,21 bani fix összegű kompenzációt kapnak az államtól, az intézkedés körülbelül 13 millió embert érinthet.

Hasonló megoldást választottak a gázszámlák kompenzációjára, a kormány ezentúl 25 százalékos támogatást is adhat azoknak a fogyasztóknak, akiknél a fogyasztás havonta 100 és 1200 köbméter között van. A támogatásban a becslések szerint 2,326 millió háztartás részesül a 3,6 millió földgázfelhasználóból.

A hétfői kormányülésen ugyanakkor elfogadták a szociális védelemre szoruló energiafogyasztók támogatásáról szóló törvény alkalmazásának szabályait is, mely során azokat a családok jutnak állami támogatáshoz, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 1386 lejt. Az egyedülálló személyes esetében ez a küszöbérték 2053 lej.

Raluca Turcan rámutatott, a törvény hatálya alá eső családok két típusú támogatásban részesülnek: az állam egyfelől támogatja az energiaszámláik kifizetését, másfelől az energiadrágulás kompenzálásáról szóló sürgősségi kormányrendelet révén kisebb számlákat kell kifizetniük.

Az egyéni vállalkozóként (PFA) folytatott gazdasági tevékenység is beszámít ezentúl a szolgálati időbe

Az egyéni vállalkozóként (persoană fizică autorizată - PFA) folytatott gazdasági tevékenység is beszámít a szolgálati időbe. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jogszabályjavaslatát 82 támogató, egy ellenszavazattal, 43 tartózkodás mellett fogadta el a felsőház.

A 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletet módosító törvénytervezet értelmében szolgálati időnek minősül az az időszak, amely alatt az egyéni vállalkozónak volt gazdasági tevékenysége, és befizette a törvény által előírt járulékokat, adókat, illetékeket. Nem számítható be a szolgálati időbe az a periódus, amelyben az egyéni vállalkozónak nem volt jövedelmet generáló tevékenysége vagy felfüggesztette a tevékenységét.

Egy elfogadott módosító javaslat értelmében a PFA által folytatott gazdasági tevékenység abban az esetben minősül szolgálati időnek, ha az adott évben legalább 12 bruttó minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet hozott, illetve ha a PFA-t egyetlen tevékenységi kóddal (CAEN-kóddal) jegyezték be a cégbíróságon, vagy ha az az elsődleges bejegyzett tevékenysége, amelyre a szolgálati idő elismerését kérik.

Súlyosan megbírságolják azokat a munkáltatókat, aki harminc napnál többet késnek a bérek kifizetésével, vagy akik részlegesen eltitkolják a munkaviszonyokat

Alkalmazottanként 8.000 és 10.000 lej közötti bírsággal sújthatók a munkáltatók a foglalkoztatottak munkaviszonyának részleges eltitkolása miatt.

A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint a munkatörvénykönyv módosításával a kormány a szürkemunka elterjedését szeretné megfékezni. Aggasztónak nevezte, hogy a munkáltatók sok esetben alacsony bérért foglalkoztatják és "zsebből" egészítik az alkalmazottaik fizetését, így spórolnak a járulékköltségeiken. Ez a jelenség a munkáltatónak és az alkalmazottnak is árt, és a költségvetést is megkárosítja - hangsúlyozta Turcan.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a hétfőn elfogadott módosítások értelmében alkalmazottanként 5.000 és 10.000 lej közötti bírsággal sújthatók azok a munkáltatók, aki harminc napnál többet késnek a bérek kifizetésével. A kormány emellett a jelenlegi 60 napról 90 napra növelte azt az időszakot, ami alatt a munkáltatók kötelesek fizetett szabadnappal kompenzálni az alkalmazottaik túlóráit. (Agerpres, Hotnews, hírszerk.)

Nyitókép: Florin Cîţu Facebook-oldala

minimálbérföldgázszámlaenergia
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális