2021. szeptember 17. péntekZsófia
EUR = 4.9482 RON
USD = 4.2041 RON
HUF = 1.4167 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 12,265.25(-0.19%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

RMDSZ-es képviselő: elfogadhatatlan a minisztérium tervezete a sertéspestis elleni küzdelemben

 utolsó frissítés: 14:11 GMT +2, 2021. július 14.

Újabb, az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezetet hozott nyilvánosságra a mezőgazdasági minisztérium. Ez már sorban a negyediket, az előző három változatot ugyanis szakmai szervezetek és mások mellett az RMDSZ nyomására visszavonták, még az életbe léptetés előtt. Valószínűleg ez a sors vár a most bemutatott tervezetre is - áll Magyar Lóránd képviselő közleményében.

„A minisztérium most sem konzultált megfelelően széles körben a tervezet kidolgozásánál, sőt, sok esetben követik az előző, bukott tervezetek alapgondolatait. A sajtó elsősorban arra figyelt fel, hogy az állatokat ezentúl a kistermelők nem etethetnék a háztartásban keletkezett maradékokkal, illetve biztosítani kell a lábbelik fertőtlenítését, mielőtt a gazda az ólba lépne. Ám távolról sem ez a legnagyobb baj a tervezettel. Sajnos az új koncepció is ellehetetlenítené a kisgazdák munkáját, hiszen ha nem rendelkeznének céggel, nem szaporíthatnának sertést, illetve nem is adhatnának el állatokat” – foglalta össze az RMDSZ-es politikus, aki a képviselőház mezőgazdasági bizottságának az alelnöke.

Mint kiderült, ő maga is dolgozott az RMDSZ „ellenjavaslatán”, amelyben szintén szerepel a házi ételmaradékok kitiltása a sertések étrendjéből. Ez a legtöbb európai országban már rég bevezetett szabály, és valóban hatékony a sertéspestis terjedése ellen, például nem jut el az állatig a fertőzött búzából készült kenyér maradéka. De mint elmondta, a háztáji gazdálkodók disznói számára már nem is a konyháról kikerült maradék a fő táplálékforrás, hanem a kukorica és a tápszerek.

A képviselő közleményében kidejti, hogy a lábbelik fertőtlenítésével is egyet értenek és ez a szegmens is szerepel is az RMDSZ tervezetében.

A különbség annyit tesz, hogy az RMDSZ tervezete inkább a kis háztáji gazdaságok pártján áll, ebben leszögezik például, hogy a gazdák tenyészthetnének sertést (legtöbb 15 állatot tarthatnának), illetve el is adhatnák a szaporulatot. Amennyiben pedig egy kis gazdaságban megjelenne a sertéspestis, csak a közvetlen környéke kerülne vesztegzár alá. A környéken dolgozó tiszta ipari létesítmény pedig folytathatná az állatok elszállítását, kereskedelmét.

„Fontos szempont, hogy az általunk kidolgozott szabályrendszernek és a minisztérium vitatott tervezetének is része a gazdák oktatása, és az előírások betiltásának az ellenőrzése, esetleg büntetése. Csak így tarthatjuk kordában az afrikai sertéspestis terjedését” – mondta Magyar Lóránd.

A közleményben kitér arra is, hogy a szakemberek szerint a betegséget nem lehet felszámolni az országban, ugyanis nem csak az ember és a kis családi gazdaságok, vagy a nagy ipari létesítmények tényezők ebben az ügyben. A vaddisznók sajnos nagyon hatékonyan terjesztik a kórt, a mozgásukat, egészségi állapotukat pedig nem lehet megfelelőképpen ellenőrizni. A védekezésben nem feltétlenül válik be az a módszer, ami más európai országban sikeres lehetett, hiszen itt egyedülállóan sok kis gazdaságban tartanak akár 3-4 állatot, az ország egy részében ráadásul szabadtartásban kószál a házi sertés, amely így fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek.

„Mi azt szeretnénk, ha mindenképp egy fenntartható, a háztáji gazdaságok érdekeit is figyelembe vevő szabályozás lépne érvénybe. Meg kell akadályozni, hogy a gazdákat hátrányosan érintő rendeletek lépjenek hatályba, ezért újra párbeszédet kezdeményezünk a minisztériummal, bemutatva az általunk kidolgozott tervezetcsomagot” – nyilatkozta Magyar Lóránd.

sertésállatmezőgazdaság
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális