2021. szeptember 17. péntekZsófia
EUR = 4.9482 RON
USD = 4.2041 RON
HUF = 1.4167 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 12,265.25(-0.19%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló cselekvési tervet mutatott be az EKB

 utolsó frissítés: 15:31 GMT +2, 2021. július 09.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa átfogó cselekvési tervet fogadott el, amely ambiciózus útvonaltervet vázol fel abból a célból, hogy az éghajlatváltozási megfontolásokat még jobban beépítsék a testület monetáris politikai keretébe.

Az EKB a csütörtökön kihirdetett cselekvési terv alapján bővíti az éghajlatváltozással kapcsolatos makrogazdasági modellezési, statisztikai és monetáris politikai elemzési kapacitását, valamint felveszi az éghajlatváltozási megfontolásokat a monetáris politikai műveletekbe a közzétételek, a kockázatértékelés, a fedezeti rendszer és a vállalati szektort érintő eszközvásárlások terén.

A döntés része a monetáris politika 2020-21-es stratégiai felülvizsgálatának, amelynek homlokterében ott voltak az éghajlatváltozással és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos meggondolások. A döntéssel az EKB kiemelte azt a kötelességvállalását is, hogy a környezeti fenntarthatósági megfontolásokat szisztematikusabban kifejezze a monetáris politikájában.

Az éghajlatváltozás kezelése globális kihívás és az Európai Unió által kitűzött szakpolitikai prioritás. Bár a klímaváltozással kapcsolatos lépések megtétele elsősorban a kormányzatok és a parlamentek feladata, az EKB felismerte az igényt arra, hogy az éghajlattal kapcsolatos megfontolásokat megbízatásának keretein belül még tovább beépítse monetáris politikai keretébe.

Az éghajlatváltozás és a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés olyan makrogazdasági mutatókra kifejtett hatásain keresztül befolyásolja az árstabilitási kilátásokat, mint az infláció, a kibocsátás, a foglalkoztatás, a kamatlábak, a beruházás és a termelékenység, a pénzügyi stabilitás, valamint a monetáris politika transzmissziója. A klímaváltozás és a karbonszegény gazdaságra való átmenet is kihat az eurorendszer mérlegében szereplő eszközök értékére és kockázati profiljára, ami az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok nemkívánatos felhalmozódásához vezethet.

A cselekvési tervvel az euróövezeti jegybank fokozza az éghajlatváltozás kezelésében vállalt szerepét, az abban foglalt intézkedések megerősítik és kiszélesítik az eurorendszer folyamatban levő kezdeményezéseit, amelyek célja az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások jobb figyelembevétele azért, hogy előkészítsék a terepet a monetáris politikai keret átalakításához. Az EKB közelmúltban létrehozott klímaváltozási központja hangolja össze az EKB ilyen jellegű tevékenységeit, szoros együttműködésben az eurorendszerrel.

A terv alapján az euróövezeti jegybank egyebek között új kísérleti mutatókat dolgoz ki, amelyek tárgya a fontosabb környezetbarát pénzügyi instrumentumok, a pénzügyi intézmények karbonlábnyoma és az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatoknak való kitettségeik. Ezután 2022-től kezdődően lépésenként továbbfejleszti ezeket a mutatókat.

Az EKB a lakossági szektorbeli eszközökre vonatkozóan közzétételi követelményeket ír elő, mint új elfogadhatósági kritériumot, illetve mint a fedezet és az eszközvásárlás megkülönböztetett kezelésének alapját. Ezek a követelmények figyelembe veszik a környezeti fenntarthatósági közzétételek és adatszolgáltatás terén alkalmazott uniós politikákat és programokat, és elősegítik a piacon a következetesebb tájékoztatási gyakorlatot, miközben tiszteletben tartják az arányosság elvét azáltal, hogy a kis- és középvállalkozások esetében módosítanak a követelményeken. A részletes tervet 2022-ben ismertetik.

Az EKB jövőre kezdi el az eurorendszer mérlegének klímakockázati stressztesztelését, hogy felmérje az eurorendszer éghajlatváltozási kockázatnak való kitettségét. Továbbá felméri, hogy az eurorendszer hitelminősítő rendszere (ECAF) által elfogadott hitelminősítők nyilvánosságra hozták-e azokat az információkat, amelyek alapján megismerhető, hogyan építik be az éghajlatváltozási kockázatokat a hitelminősítésükbe. Az EKB fontolóra veszi olyan minimumstandardok kidolgozását is, amelyekkel az éghajlatváltozási kockázatok beépíthetők a belső minősítéseibe.

Az EKB mérlegelni fogja a klímaváltozással kapcsolatos releváns kockázatokat, amikor felülvizsgálja azokat az értékelési és kockázatellenőrzési keretrendszereket, amelyeket partnerei az eurorendszer hitelműveleteihez fedezetként mozgósított eszközökre alkalmaznak. Ez biztosítja, hogy minden releváns kockázatot, köztük az éghajlatváltozásból eredőket is figyelembe vegyék. Emellett az EKB továbbra is monitorozza a fenntarthatósági termékekhez kötődő strukturális piaci folyamatokat, és megbízatásának keretein belül készen áll a fenntartható finanszírozás terén folyó innováció támogatására.

Az EKB már megkezdte monetáris politikai portfólióiban a klímaváltozáshoz kapcsolódó releváns kockázatok figyelembevételét a vállalati szektort érintő eszközvásárlásai során használt átvilágítási eljárásokban. A jövőben pedig a vállalati kötvényvásárlások allokációját irányító keretrendszerének módosítását tervezi annak érdekében, hogy megbízatásának megfelelően beépítsen klímaváltozási kritériumokat is. Egyik ilyen, hogy a kibocsátókat felsorakoztassa minimálisan a párizsi megállapodást végrehajtó uniós jogszabályok mellett, a klímaváltozáshoz kapcsolódó mérőszámokon vagy hasonló célok vállalásán keresztül. Az EKB emellett legkésőbb 2023 első negyedévétől nyilvánosságra fogja hozni a vállalati szektort érintő vásárlási programra (CSPP) vonatkozó éghajlattal kapcsolatos információkat. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac