2021. október 19. keddNándor
EUR = 4.9481 RON
USD = 4.2724 RON
HUF = 1.3714 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,669.78(-0.32%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Megállapodtak az EU közös agrárpolitika reformjáról, Románia „nem igazán elégedett”

 utolsó frissítés: 14:49 GMT +2, 2021. június 29.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén az EU tagállamainak agrárminiszterei végre megállapodtak az EU közös agrárpolitika (a továbbiakban KAP) reformjának fő pontjairól. A tárgyalások tétje az volt, hogy a mezőgazdasági minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, vonjanak vissza bizonyos javaslatokat, amelyek meglátásaik szerint rendkívül megnehezítik a gazdálkodást. Mivel a tagállamok különböző agrárpolitikai érdekeltséget erősítettek az európai mezőgazdaságok zöldebbé tétele és a kisebb gazdaságok támogatását célzó szabályozásokkal kapcsolatban, a korábbi tárgyalások egyenesen kudarcba fulladtak, ezért számít "jó eredménynek", hogy a május óta tartó nagyon komoly diplomáciai dömping után végre sikerült megállapodni.

"Románia nincs teljes mértékben megelégedve a KAP reformcsomagjával kapcsolatos kompromisszumokkal, de ezt a megállapodást a lehető leghamarabb meg kellett hozni az országos stratégiai programok teljesítése érdekében - vallotta be Adrian Oros agrárminiszter az ülést követően.

A romániai álláspont:

"Most haza kell mennünk és el kell mondanunk a gazdáknak, hogy milyen feltételekhez kell igazodjanak a következő időszakban. Ezeknek az embereknek biztonságra és megfelelő forrásokra van szükségük, nekünk pedig olyan gazdaságokra, amelyek egészséges és megfizethető élelmiszert állítanak elő az európai fogyasztók számára - fogalmazott Adrian Oros az ülésen.

"A KAP keretén belül persze nagyon fontosak az ökológiai és szociális tényezők, de nem szabad megfeledkeznünk a gazdasági dimenziókról" - tette hozzá, majd kifejtette, hogy véleménye szerint a társadalmi tényezők épp szembe mennek azokkal az irányzatokkal, hogy egyszerűsítsék a reformcsomagot, ráadásul ezek a feltételek meglátása szerint nem tartoznak az agrárpolitika hatáskörébe. Adrian Oros javaslata szerint a szociális tényezőket tehát csak a másodlagos szabályrendszerbe kellene beiktatni, hogy véletlenül se szankcionálják túlzottan a gazdákat.

Oros felsorolta, hogy fontos eredménynek tartja az Európai Parlament arra vonatkozó javaslatát, hogy a közvetlen kifizetéseket a II. pillér beruházásainak esetében nem fogják korlátozni; vagy, hogy a különböző kitermeléseket a nemzeti átlag értékeire fogják összpontosítani; ugyanakkor azt is, hogy a költségvetés 10 százalékát direkt módon a kis-, közepes és családi gazdaságoknak a kifizetésére lehet fordítani.

Az agrárminiszter ugyanakkor hozzátette: a kompromisszumkötés érdekében Románia hajlandó támogatni a 35%-os emelést az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) környezetvédelmi célkitűzései esetében, de úgy gondolják, hogy a természeti hátrányokkal küzdő területek (ANC) legfennebb 60%-át előtte fel kellene térképezni. 

"Ami a tagállamok kötelezettségvállalását illeti annak tekintetében, hogy igazodjanak az Európai Zöld Megállapodáshoz és az azt követő stratégiák célkitűzéseihez, egyetértünk a rendelkezés megemlítésével, azonban sürgősen tisztázni kell, hogy a Bizottság milyen elbírálásnak veti alá a célkitűzések elérése érdekében megfogalmazott terveket. Elfogadhatjuk a 25 százalékos előzetes utalást bizonyos zöld projektekre, azzal a feltétellel, hogy minél nagyobb rugalmasságot biztosítsunk annak érdekében, hogy a finanszírozási alapokból a lehető legkevesebbet veszítsünk el "- nyilatkozta Oros.

Románia további kitételeiről ITT lehet egyéb részleteket olvasni.

A hétfői ülés alatt elfogadott reformcsomag tartalmát várhatóan a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt állítják össze konkrét jogszabályi szövegbe, és ugyanúgy ebben a periódusban hagyhatják jóvá. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk az Európai Bizottság felé a KAP stratégiai terveiket, így az új KAP szabályozás (a kétéves átmeneti időszakot követően) a tervek szerint 2023. január 1-jén lép hatályba.

Na de akkor összegezzük: miről is szól ez a megállapodás? 

A felek megegyeztek abban, hogy minden tagállam a közvetlen kifizetések legalább 20%-át fel kell, hogy használja a mezőgazdasági termelők támogatására, ugyanakkor az úgynevezett agro-ökológiai alapprogram során 2025 és 2027 között a kifizetések 25%-át környezetvédelmi projektekre kell szánni.

Fontos szempont, amit Oros miniszter is hangsúlyozott, hogy a tagállamok szintjén a KAP források legalább 10%-át a kistermelők kell megkapják.

Külön program lesz ugyanakkor a fiatal gazdák támogatására is, továbbá elkülönítettek egy 450 millió eurós alapot "vészhelyzet esetére", ha netán a koronavírus-járványhoz hasonló, új krízishelyzet alakul ki.

(digi24, madr, hírszerk.)

mezőgazdaságEurópai Uniótermőföldgazda
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális