2024. március 29. péntekAuguszta
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%

A magyar kormány megvétózta az EU-s költségvetést a jogállamisági feltételek miatt

 utolsó frissítés: 18:21 GMT +2, 2020. november 16.

Frissítés (17:18): Hivatalos: Magyarország vétózott

Magyarország megvétózta az uniós költségvetési javaslatot a hétfői nagyköveti találkozón - számolt be Kovács Zoltán, Magyarország nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára a Twitterén. A hírek szerint még egy ország vétózott, nagy valószínűséggel Lengyelországról van szó.

Ez ugyanakkor még nem formális, hanem csak politikai vétó a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap saját forrás rendeletével kapcsolatban.

A magyar és a lengyel vétót az előzte meg, hogy a tanácskozáson a tagállamok képviselői minősített többséggel támogatták a jogállamisági mechanizmus bekerülését a közös költségvetésbe.

Frissítés (17:01): Orbán levélben értesítette a vétóról Merkelt, von der Leyent és Michelt

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor magyar miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a "semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről" elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

*

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar kormány hétfő délután politikai vétót emel Brüsszelben az Európai Unió 2021-2027-es költségvetése és a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére kitalált helyreállítási alap ügyében. A magyar kormány döntéséről saját információira hivatkozva a Portfolió.hu számolt be elsőként, a gazdasági portál értesüléseit Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook bejegyzése is alátámasztotta, majd a magyar kormányszóvivő a Reuters-nek is megerősítette a szándékukat.

Fontos, hogy a hétfői magyar vétó még egyelőre nem hivatalos, jogi következményekkel járó bejelentés lehet. A magyar kormány csupán az álláspontját közölheti a német soros elnökség által hétfőn délutánra összehívott brüsszeli tanácskozáson, ahol minden tagállam közölni fogja a politikai állásfoglalását a hétéves költségvetés, valamint a helyreállítási alap forrásaira vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban.

1824 milliárd euró a tét

A magyar vétó némiképp meglepetés lehet, hiszen bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök november 8-án figyelmeztető levelet írt, amelyben kijelentette, hogy készek megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot abban az esetben, ha jogállamisági feltételehez kötik a források kifizetését, a magyar kormány tagjai egészen eddig nem fogalmaztak meg határozott véleményt az ügyben.

Varga Judit igazságügyi miniszter most viszont azt írta Facebookon, hogy „aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót".

Tisztázzunk néhány dolgot az uniós költségvetésről szóló végső döntéshez közeledve Magyarország és az Unió viszonya...

Közzétette: Varga Judit – 2020. november 15., vasárnap

A jogállamisági feltételek miatt vétózna Magyarország

Hosszas tárgyalások után az Európai Parlament és az Európai Tanács november elején jutott megegyezésre azzal kapcsolatban, hogy a jogállamiság betartásához fogják kötni az uniós pénzek kifizetését. Az Európai Unió Tanácsának közlése szerint az új mechanizmus lehetővé teszi az uniós költségvetés védelmét, amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek megsértése egy tagállamban befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti az uniós források hatékony és eredményes felhasználását. Már akkor világossá tették, hogy a politikai feltételrendszer a következő többéves pénzügyi keret, valamint a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó intézkedéscsomag részét képezheti.

Mi történik a magyar vétó esetén?

A magyar (és minden bizonnyal lengyel) vétó esetén megáll az egész uniós költségvetési döntéshozatal, hiszen a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot minden tagállam parlamentjének el kell fogadnia. A vétó miatt várhatóan komoly politikai adok-kapok is kialakulhat, hiszen a gazdasági válságban levő EU-s tagállamok vezetői nyilvánvalóan nagy nyomást fognak helyezni a vétózás mellett döntő tagállamok vezetőire. (portfolio, telex, reuters, hirszerk.)

Orbán ViktorEurópai Unió
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális