2020. szeptember 21. hétfõMáté, Mirella
EUR = 4.8583 RON
USD = 4.1224 RON
HUF = 1.3385 RON
GDP-növekedés = -10,5%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,961.07(-1.70%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 1,50%

Megszületett a megállapodás a helyreállítási csomagról és az EU hétéves költségvetéséről

 utolsó frissítés: 13:40 GMT +2, 2020. július 21.

Az európai uniós tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot - jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a pénteken kezdődött uniós csúcstalálkozót követően, kedd hajnali Twitter-üzenetében.

Az EU-s tagállamok vezetői által elfogadott helyreállítási csomag az eredeti elképzelésekkel szemben (a német-francia javaslat 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról és 250 milliárd euró hitelről szólt) 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 360 milliárd eurónyi hitelt tartalmaz. Az is eldőlt, hogy az EU új, hét éves keretköltségvetése 1074 milliárd euró lesz, így a mostani megállapodás egy összesen 1820 milliárd eurót elérő pénzügyi csomagról szól - írja a Politico.

A Brüsszelben zajló tárgyalásokat helyi idő szerint kedden hajnalban 5:30-kor zárták le. Ez volt az egyik leghosszabb ideig tartó EU-csúcs, 89 órán át tartottak a tárgyalások (a rekord 90 óra). A tárgyalások befejezése után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tartott sajtótájékoztatót.

A jogállamisági feltételeket is belefoglalták

A most elfogadott dokumentumnak a több államfő által is bírált jogállamisági feltétel is része maradt. A megállapodás szerint a jogállamisági feltétel megszegése esetén a szankciók az EU pénzügyi érdekeinek védelmében aktiválhatóak, de megkülönböztetésmentesen kell működniük, elkülönítve a már létező eljárásoktól. Az esetleges szankciókra az Európai Bizottság tesz javaslatot, amit a tagállamok minősített többséggel hagyhatnak jóvá.

Ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen elmondta, ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik, ugyanakkor számos kommentár arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredeti tervezetnél jóval enyhébben fogalmaz az elfogadott dokumentum a jogállamisági feltételekkel kapcsolatban, és a mostani verzió politikailag kevésbé kivitelezhető, mint az eredeti.

Mit tartalmaz konkrétan a megállapodás?

A megállapodásról már hivatalos dokumentumot is közzétett az Európai Tanács. A dokumentum lényeges része előírja, hogy a helyreállítási csomag (NextGenerationEU) finanszírozásához az Európai Bizottság 750 milliárd eurónyi hitelt vehet fel a kötvénypiacokon. A megállapodás ebből a szempontból mindenképpen történelmi, hiszen az EU történetében először közös adósságkibocsátásra kerül sor. A felvett pénzből a vissza nem térítendő támogatásokra elköltött összeget a tagállamok közösen fogják visszafizetni, ennek érdekében a tagállamok felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy pénzt szedjen be a tagállamoktól erre a célra.

Az eredeti elképzeléshez viszonyítva változás az is, hogy hitelek törlesztése 2028 helyett már 2026-ban megkezdődik és 2058-ig be kell fejeződjön.

A megállapodásban az is szerepel, hogy a helyreállítási alap 750 milliárd eurós keretét legkésőbb 2023 végéig kötelezettségvállalás alapján meg kell kapniuk a tagállamoknak.

A helyreállítási alap 750 milliárdja a következő komponensek között oszlik meg:

  • 672,5 milliárd euró: Helyreállítási és Reziliencia Eszköz;
  • 47,5 milliárd euró: ReactEU (közvetlenül a válság utáni helyreállítási érdekében a tagállamokba áramló támogatás lenne);
  • 5 milliárd euró: Horizon Europe (kutatási program);
  • 5,6 milliárd euró: InvestEU (beruházás finanszírozás);
  • 7,5 milliárd euró: Vidékfejlesztési program;
  • 10 milliárd euró: Méltányos Átállást Segítő Alap (klímavédelmi célok);
  • 1,9 milliárd euró: RescEU.

A tető alá hozott megállapodás komoly változásokat hozott a kiadási célok tekintetében is - mutat rá a Portfólió elemzése. A Helyreállítási és Reziliencia Eszköz (RFF, tagállami reformok finanszírozása) az eredeti javaslatban szereplő 560-ról 672,5 milliárd euróra emelkedett, emiatt számos kiadási cél költségvetését vagy csökkentették, vagy egyáltalán nem rendeltek hozzá forrást.

A klímavédelmi célokat megfogalmazó Méltányos Átállást Támogató Alapra szánt összeget 30 milliárd euróról 10 milliárd euróra csökkentették. A Horizon Europe kutatási programot 13,5 milliárd euróról 5 milliárdra, az InvestEU beruházási programot 30,3 milliárdról 5,6 milliárdra vágták vissza.

A keleti tagállamok szempontjából rendkívül fontos vidékfejlesztési támogatási programot 15-ről 7,5 milliárd euróra csökkentették.

A bajba jutott cégeknek szóló támogatáso programhoz (Solvency Support Instrument) eredetileg 26 milliárd eurót rendeltek volna, a mostani megállapodás szerint viszont ezt 0-ra vágták. Szintén nem rendeltek forrásokat az egészségügyi ellenálló képesség javításáró szolgáló HeltEU programhoz sem (eredetileg 7,7 milliárd euróról szólt ebben az esetben az elképzelés).

Hogyan osztják szét a pénzt a tagállamok között?

A 750 milliárd euróból a tagállami reformok megfinanszírozására a Helyreállítási és Reziliencia Eszköz 672,5 milliárd eurója szolgál majd, ennek eléréséhez viszont a tagállamoknak országos reformprogramot kell készíteniük a 2021-2023-as periódusra. A 672,5 milliárd euró 70%-át gazdasági mutatók szerint osztják le a tagállamok között (munkanélküliségi ráta, egy főre jutó GDP, a koronavírus-járvány miatt várható gazdasági visszaesés), a fennmaradó 30%-ot pedig aszerint osztják le a tagállamok között, hogy ténylegesen mekkora bajt okozott a jelenlegi gazdasági világválság. Érdekesség, hogy 2022-ben felül fogják vizsgálni az országos reformprogramok teljesülését, és a fennmaradó források elosztásánál a hatékonyabb országok előnyben fognak részesülni.

Románia közel 80 milliárd eurót kaphat

A tárgyalások befejezését követően Klaus Johannis államfő is nyilatkozott. Elmondta, hogy közel 80 milliárd euró támogatásban fog részesülni Románia az európai forrásokból, ezt az összeget kórházak, iskolák építésére, az infrastruktúra fejlesztésére, illetve a gazdaság újjáépítésére lehet felhasználni - mondta. Hozzátette, az Orban-kormány már év eleje óta dolgozik a 2021-2027-es uniós költségvetés tervezetének a gyakorlatba ültetéséért.

Európai Unióköltségvetés
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális