2024. március 28. csütörtökGedeon, Johanna
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%

Mit ígért meg a kormány az Európai Bizottságnak a helyreállítási alap 29 milliárdjáért cserébe?

 utolsó frissítés: 11:43 GMT +2, 2021. szeptember 15.

Miközben Románia Helyreállítási és Rezílienciaépítési Tervének (PNRR) részleteiről tárgyalt a kormány az Európai Bizottság illetékeseivel, a román fél több olyan vállalást is tett, amelynek megvalósítását a következő években kell véghezvinnie - írja a tárgyalások hátteréről a Ziarul Financiar.

Az Európai Bizottság kérésére kormány például több adókedvezmény kivezetésére, a nyugdíjak számításának reformjára és az előrehozott nyugdíjazás megváltoztatására is vállalást tett. A gazdasági lap szerint a tárgyalásokon a közalkalmazottakkal kapcsolatos bérpolitika átalakításáról, valamint a közintézmények vezetőinek kinevezésének módjáról is tárgyaltak. Az is fontos témának túnik, hogy az Európai Bizottság el szeretné érni, hogy amennyiben a nyugdíjakkal kapcsolatos állami kiadások GDP-hez viszonyított nagysága növekszik, akkor a mindenkori kormánynak bevételnövelő intézkedéseket kellene hoznia. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy amennyiben a nyugdíjemelések meghaladják a gazdaság teljesítményét, akkor a kormánynak plusz adókat kell bevezetnie.

Florin Cîțu miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A kép májusban készült. Forrás: gov.ro. 

Fiskális reformok: A kormány vállalta, hogy fokozatosan csökkenti a mikrovállalkozások speciális adózási rendszerénél érvényes felső határt úgy, hogy a változtatások ellenére az adott szegmensben elkerülik a széttagoltságot. Az Európai Bizottság emellett azt is kérte a kormánytól, hogy azonosítsák, és 2024-ig csökkentsék azokat az adókedvezményeket, különösen a jövedelemadó, a társasági adó és a társadalombiztosítási hozzájárulások területén, amelyek túlzottak, illetve torzításokhoz vezetnek. A kormány emellett valószínűleg kénytelen lesz 2025-ig fokozatosan csökkenteni az építőipari alkalmazottakra vonatkozó adókedvezményeket is.

Nyugdíjak: Az Európai Bizottság olyan új nyugdíjtörvényt kért a kormánytól, amely alapján a nyugdíjpontok kiszámításánál a legfontosabb szempont a nyugdíjrendszerhez a munkaévek alatt történő hozzájárulás mértéke. Azt is kérik a kormánytól, hogy vessenek véget az ad-hoc jellegű nyugdíjemeléseknek, de növeljék gyorsabban az alacsony nyugdíjakat anélkül, hogy ezeknek a kiadásoknak a mértéke GDP-arányosan növekedne (tehát a kisnyugdíjak ne nőjenek nagyobb mértékben, mint a GDP). A brüsszeli testület emellett a különnyugdíjakkal kapcsolatos kiadások csökkentését is elvárná, és ahogy a cikk elején is utaltunk rá, azt szeretnék elérni, hogy a kormány csak akkor növelhesse a nyugdíjakat a gazdaság teljesítményét meghaladó szinten, ha plusz adóbevételekre tesz szert, tehát megteremti rá a fedezetet.

Energia: Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy Románia 2022 második negyedévében fogadjon el egy országos ütemtervet a szén helyettesítésére. Az ütemtervnek olyan intézkedéseket is tartalmaznia kellene, mint a bányák bezárása vagy konzerválása, illetve az ott dolgozók szakmai átképzése. A Ziarul Financiar szerint a kormánynak a megállapodások szerint 2025 második negyedévére kell bezárnia a Lónyay-, valamint a Lupényi-bányát, 2032-re pedig a zsilyvajdejvulkáni és livezényi bányákat. Az Olténiai Energetikai Komplexum 9 bányájából 2026 második negyedévére 5 bányát teljesen bezárnak a megállapodás szerint.

Szállítás: Az Európai Bizottság azt kérte a kormánytól, hogy a fuvarozócégek esetében ne a súly alapján (tonnára kivetett díjak), hanem a megtett távolság szerint kelljen útdíjakat fizetniük. Azt is elvárják, hogy a járművekre vonatkozó adórendszer a "fizessen a nagyobb szennyező" elvet kövesse, illetve adóztassák meg úgy a régi autókat, hogy az elriassza a lakosságot a 15 évnél idősebb autók megvásárlásától és forgalomba írásától.

Egészségügy: Ezen a területen az Európai Bizottság két fő reformot kért. Elvárják egyrészt a kormánytól, hogy megoldást találjon az egészségügyi intézményeknél dolgozó szakszemélyzet és az adott intézmény vezetősége közötti esetleges érdekkonfliktusokra. Másrészt olyan mechanizmusok bevezetését is kötelezővé tennék, amelyek révén az adott intézmények menedzserei is számonkérhetőek lennének.

Oktatás: A kormány és az Európai Bizottság abban állapodott meg, hogy reformokat vezetnek be a iskolák vezetőségét illetően. A reformoknak két fontos pontja is van, egyrészt nagyobb autonómiát szeretnének adni az oktatási intézményeknek, másrészt lépéseket tennének abba az irányba, hogy az oktatási intézmények vezetősége szakirányú képzéssel rendelkezzen, tehát a tanügyi intézmények vezetéséhez szükséges képzést kapjon.

Közszféra: Az Európai Bizottság azt kéri a kormánytól, hogy a közintézményeknél új bérpolitikával álljon elő, vezesse vissza a helyi közigazgatásban is a közalkalmazotti bértáblát, illetve viszgálja felül a fizetési pótlékok rendszerét úgy, hogy az alapfizetéshez képest azok mértéke ne haladhassa meg a 20%-ot.

(zf)

PNRR
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális