2024. március 28. csütörtökGedeon, Johanna
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%

Ifo: növekedési kockázatokat hordoz a környezetvédelemre összpontosító gazdaságpolitika

 utolsó frissítés: 09:57 GMT +2, 2020. február 26.

A túlzott állami beavatkozásra alapozó környezetvédelmi politika növekedési és teljesítményrontó kockázataira hivatkozva a szabadpiaci verseny és az állami szabályozók kombinált és kiegyensúlyozott alkalmazását sürgeti Németországban a müncheni ifo gazdaságkutató intézet.

Az ifo intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) szakértői által "neodirigizmusként" definiált gazdaságpolitika hátulütői leginkább a német környezetvédelmi politikán érhetők tetten az intézet honlapján kedden publikált tanulmány szerint.

Ahhoz ugyanis, hogy a környezetvédelmi célokat felesleges költségek nélkül lehessen megvalósítani, valós árinformációkra lenne szükség. A német környezetvédelmi politika viszont évtizedeken keresztül elmulasztotta a szén-dioxid-kibocsátás egységes árazásának bevezetését. Az ehelyett ötletszerűen meghozott környezetvédelmi intézkedések özönével viszont a politikusoknak mindmáig nem sikerült elérniük a klímavédelmi céljaikat.

Mostanra létrejött ugyan megállapodás a szén-dioxid-kibocsátás egységes árazásáról, ennek várható pozitív hatását azonban a közvetlen állami beavatkozások továbbra is rontani, vagy akár semlegesíteni is fogják az ifo szerint.

Egységes szén-dioxid árazás mellett ugyanis kontraproduktív még kibocsátási normákat is kivetni az autógyártók flottájára. Az egységes szén-dioxid árazásnak éppen az lenne a célja, hogy ezáltal lehessen megtalálni a károsanyag-kibocsátás csökkentésének leginkább költséghatékony megoldásait.

Amennyiben éppen a gépjárműgyártásban lehetne a legnagyobb hatékonysággal csökkenteni az emissziós értékeket, akkor külön hatósági korlátozások nélkül is csökkenni fog a járművek szén-dioxid-kibocsátása. Nagyon is valószínű azonban, hogy az épületek fűtése terén jóval nagyobb hatékonysággal lehet csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A járművek emissziós értékeinek hatósági korlátozása így felesleges többletköltségekkel terheli meg a német gazdaságot és nem hozza meg a kívánt eredményt sem.

A szén-dioxid-kibocsátás egységes árazása mellett nincs értelme egyéb ösztönzők alkalmazásának sem, mint például a napelem és szélturbina beruházások támogatása. A szén-dioxid-kibocsátás költségfelára ugyanis már eleve versenyelőnyhöz juttat minden zéró-emissziós energiaforrást, amelyeknek viszont ezek után versenyeznie kellene tudniuk egymással. Egyes kiragadott energiaforrások merő politikai megfontolásból történő támogatása kézi vezérléssel csak a klímavédelmi törekvések költségeit növeli meg teljesen szükségtelen módon.

A politikának a már meglévő technológiák elterjesztésének a támogatása helyett az új technológiák kutatásának és fejlesztésének a támogatására kellene összpontosítania erőfeszítéseit - szögezi le az ifo tanulmánya.

Az állami neodirigizmus komoly növekedési veszélyeket hordoz magában - állapítja meg a tanulmány. Minden olyan ideológiailag motivált közvetlen állami beavatkozás, amely túlmegy a piaci mechanizmus szabad játékterének a megvetésén nem csak a gazdasági növekedési potenciált ássa alá, de korlátozza a foglalkoztatást és akadályozhatja a kitűzött környezetvédelmi célok elérését is - áll a tanulmányban. 

Németország esetében fennáll annak a veszélye, hogy éppen az állami beavatkozások miatt vagy csak feleslegesen magas költségek mellett, vagy egyáltalán nem lesz lehetséges teljesíteni a klímavédelmi kötelezettségeket - állapítja meg a tanulmány.

A politikai redisztribúciós célok elérésére hozott olyan közvetlen kormányzati beavatkozások például, mint amilyen a lakásbérleti díjak berlini maximálása is, nem hogy többek számára tennék elérhetővé a lakásbérletet mint rendelkezésre álló lehetőséget, de a kínálat szűkítésével egyenesen rontani fognak a helyzeten.

Clemens Fuest, az ifo intézet elnöke a tanulmányban nagyobb nyitottságra sürgeti a kormányt a szabadpiaci verseny és az állami szabályozók kombinált és kiegyensúlyozott alkalmazásában a gazdasági növekedési, társadalmi fejlődési és környezetvédelmi célok elérése érdekében. (mti)

Címoldali fotó: Pixabay

klímaváltozás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális