2022. január 19. szerdaSára, Márió
EUR = 4.9447 RON
USD = 4.3575 RON
HUF = 1.3868 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13,128.23(-1.18%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,00%

Lehet, hogy népszerű intézkedés, de az üzemanyagár-sapka hosszabb távon árthat a gazdaságnak

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:32 GMT +2, 2021. november 29.

Magyarország november közepén ársapkát vezetett be a magas üzemanyagárakra, egyelőre érdemi hatás nélkül. Mi az ára egy ilyen intézkedésnek, és segíthet-e az infláció elleni harcban?


A magyar kormány viszonylag nagy meglepetésre november közepén bejelentette, hogy 480 forintos, nagyjából 6,44 lejes áron rögzíti a hagyományos 95-ös benzin és a gázolaj végfogyasztói árának felső határát. A legalább három hónapra tervezett ársapka bevezetésével Magyarország különutas politikát választott, hiszen az idén tapasztalható, valóban jelentős üzemanyagár-emelkedés ellenére az EU-ban eddig csak Horvátország lépett hasonlót.

Ugyan a töltőállomások totemoszlopain nap mint nap megfigyelhető drágulás Magyarországhoz és a világ más országaihoz hasonlóan Romániát sem kímélte, eddig nálunk az árak korlátozásával kapcsolatos intézkedés bevezetése nem igazán jött szóba. Ha Magyarország példájából indulunk ki, akkor valószínűleg egy ideig nem is fog, hiszen az Orbán-kormány döntése óta eltelt szűk két hétben inkább azt lehet tapasztalni, hogy az ársapkának nem volt érdemi hatása az üzemanyagárakra. Ennek okaira még visszatérünk. A mi szempontunkból az sem mellékes, hogy nálunk az üzemanyag is olcsóbb, az Oil Bulletin legfrissebb adatai szerint a 95-ös benzin literenkénti fogyasztói átlagára 6,19 lej, míg a gázolajé 6,22 lej.

Üzemanyagárak
Infogram

A magyarországihoz hasonló intézkedés nyilvánvalóan elsősorban az autósok és a megnövekedett üzemanyag-költségek miatt nehezebb helyzetbe került vállalkozások számára lehet népszerű. Az ársapkának ugyanakkor vannak árnyoldalai is, amelyek miatt érdemes alaposan megfontolni egy ilyen intézkedést. Ebben a cikkben Magyarország példáján keresztül az árak korlátozásának hatásait járjuk körül.

Miről szól pontosan a magyarországi intézkedés?

A tisztább kép érdekében érdemes megismerni a magyarországi ársapka bevezetését szabályozó rendelkezéseket is. Ezek szerint az árkorlát 

  • minden olyan töltőállomásra érvényes, amely Magyarországon augusztus közepe óta forgalmaz 95-ös benzint vagy gázolajat.
  • A benzinkutakat arra kötelezték, hogy ezeket a termékeket továbbra is forgalmazzák. 
  • Azt is szabályozták, hogy amennyiben a benzinkút valamilyen okból kifolyólag úgy dönt, hogy nem forgalmaz üzemanyagot, akkor az adott töltőállomáson más kereskedelmi tevékenység sem folytatható, 
  • emellett a nyitvatartás ideje sem csökkenthető. 

A szabályozók Magyarországon ezzel azt akarták elkerülni, hogy a töltőállomások tulajdonosai ne tudják megkerülni a szabályozásokat azzal, hogy az esetleges veszteségek korlátozása végett az érintett üzemanyagokat kiveszik a kínálatukból, de az egyéb termékek értékesítése tovább folytatódik.

Az intézkedés bevezetésének november közepén még jelentősnek mondható azonnali hatása volt Magyarországon. A 95-ös benzin ára 5,1%-kal (26 forinttal, 34 banival), míg a gázolaj literenkénti ára 7,9%-kal (32 forinttal, 43 bainval) csökkent az intézkedés érvénybe lépésekor a bejelentés időpontjához képest. A Portfólió gazdasági portál elemzése akkor azt írta, forintban számolva ekkora árcsökkenés még nem volt a magyarországi kutakon, de a százalékos visszaesés mértéke alapján is az öt legjelentősebb ilyen esemény között lehet számon tartani az ár november közepi ármérséklődését.

Forrás: Pixabay

Milyen hatásai lehetnek az ársapkának? 

Az intézkedés bevezetését követő azonnali következmények persze borítékolhatóak voltak, hiszen az ársapkát a hatóságok az akkori aktuális áraknál alacsonyabb szinten határozták meg. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy mit történt az azóta eltelt időszakban, és a megállapított árplafonhoz képest miként alakult volna a piaci ár az érintett üzemanyagok esetében.Ha ugyanis az árplafon a piaci árnál nagyobb, akkor az intézkedésnek gyakorlatilag nincs érdemi hatása.

Magyarországon a KSH adatai szerint az intézkedés bevezetése előtti hónapban emelkedő trendek érvényesültek: a 95-ös benzin ára 488 és 506 forint között változott, 499 forintos (6,69 lej) átlagos érték mellett, míg a gázolaj ára 501 és 512 forint között alakult, az átlagos érték 511 forint (6,85 lej) volt. 

Az akkori drágulást az magyarázza, hogy a nyersolaj ára szeptemberben és október elején közel 20%-ot emelkedett. Október végén azonban változás állt be a nyersolaj piacán, november első felében pedig már 8,7%-os csökkenést mértek.

Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy az üzemanyagárak piaci körülmények között is mérséklődtek volna a 480 forintos árplafon felé - mondta el megkeresésünkre Székely Imre, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet távoktatás igazgatója.

"A jelenlegi WTI ár mellett nincs számottevő hatása a Magyarországon bevezetett árplafonnak sem a fogyasztók megsegítése, sem piactorzítási szempontból. A nem túlságosan feszített helyzetet egyrészt az is jelzi, hogy a szóban forgó termékek ára nem ragadt teljesen az árplafonhoz. Több benzinkút is hajlandó az árplafon alatti ár mellett is értékesíteni a 95-ös benzint, tehát nem csak az árplafonként meghatározott 479,9 forintért, hanem például 477 forintos ár mellett is. Másrészt, a határon túli benzinárak közül a romániai piaci körülmények között is alacsonyabb, de a többi országban sem haladja meg a 8-12%-os pozitív különbséget" - magyarázta Székely Imre.

A közgazdász szerint mindez természetesen még nem jelenti azt, hogy a jövőben ne lenne hatása az árplafonnak. Abban az esetben, ha a piaci körülmények között kialakuló ár visszamehetne 510 forint fölé, a 480-as árplafon mellett túlkereslet alakulna ki. Rámutatott, ez nem abból fakadna, hogy a 480 forintos ár mellett többet vásárolnának a fogyasztók, hanem abból, hogy a növekvő nyersanyagár miatt ezen az áron kevesebbet értékesítenének a benzinkutak. Ezt a lehetőséget hivatott megelőzni a fentebb is összefoglalt szabályozás, tehát erre az eshetőségre valószínűleg nem fog sor kerülni.

"Egy ilyen helyzetben, a benzinkutak elméletileg megpróbálhatnak élni a költségcsökkentés eszközével, például az ügyfeleket kiszolgáló személyzet létszámának a csökkentésével, ami növelné a kiszolgálási időt, és ez nem is ütközne jogszabályba. Ennek az eszköznek a mértéke ugyanakkor eléggé korlátozott, és az alkalmazása sem valószínű, ugyanis rövidtávon a benzinkutaknak sem éri meg felvállalni azt a presztízsveszteséget, ami emiatt következne be. Márpedig a szabályozást rövid távra tervezték" - hívta fel a figyelmet Székely Imre.

A szakember szerint tehát miközben a fogyasztók nyernek vele, a benzinkutak rövid távon kisebb vagy nagyobb mértékben veszítenek az árplafonnal. Ennek mértéke viszont attól is függ, hogy a következő időszakban mennyire emelkedik a nyersolaj ára. "Háromhavi időhorizonton a jelenlegi előrejelzés szerint a nyersolaj árának emelkedése nem lesz jelentős (a prognózisok szerint 80-82 dollár fölé nem emelkedne az ár), ami viszonylag kisebb piactorzítást és egyúttal részbeni megnyugvást jelenthet a piacpárti közgazdászok számára" - mutatott rá a közgazdász, aki szerint mindezek tükrében nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy olyan szélsőséges válaszok szülessenek az iparági szereplők részéről erre a helyzetre, mint a benzinkutak bezárása.

Elbátortalanítja a beruházókat, és még az inflációra sem nyújt megoldást

Székely szerint ennek a rövidtávú fogyasztói érdekeket szolgáló döntésnek ugyanakkor létezik egy hosszabb távon nehezebben számszerűsíthető költsége is. Egy olyan országban, ahol a kormányzat könnyebben és előreláthatatlanabbul változtat a piaci feltételeken, a hosszabb távú beruházásokat tervező belföldi és külföldi befektetőknek tervezniük kell az ilyenfajta többletkockázattal, ami még abban az esetben is érvényes, ha nem közvetlenül az érintett ágazatba szándékoznak beruházni. A szakember szerint mindez oda vezet, hogy a befektetők racionálisan csak a magasabb hozamrátával rendelkező beruházási projekteket valósítják meg, a magánberuházások számát illetően tehát negatívan hathatnak az ilyenfajta bizonytalanságok.

Kérdés az is, hogy egy magyarországihoz hasonló árplafon bevezetésének milyen hatása lehet az infláció jelenlegi magas szintjére. Székely Imre erre a felvetésünkre kifejtette, ugyan az infláció fékezése szempontjából az ársapka bevezetésének rövid távon kedvező hatása lenne, a dezinflációs politikát azonban nem lehet erre alapozni, és az árplafon meghatározásakor sem lehet szempont a dezinflációs politika. 

"Egy ilyen helyzet olyan mértékben alááshatja a monetáris politika iránti bizalmat, ami nagyobb költséget okoz, mint az a minimális előny, ami az árplafonból származhat. Ugyanakkor, a jelenlegi körülmények között, amikor költség-tolta inflációval nézünk szembe, a monetáris politika nem a közvetlen hatásokra kell összpontosítson, mert ezt az elsőkörös árszínvonal növekedést nem tudja kis áldozat révén megakadályozni, inkább arra kell fókuszáljon, hogy ez ne épüljön be a gazdasági szereplők várakozásaiba, azaz az árszínvonalnövekedés egy éven túl ne legyen 'önfenntartó' folyamat" - magyarázta Székely Imre.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális