2021. október 16. szombatGál
EUR = 4.9484 RON
USD = 4.2646 RON
HUF = 1.3760 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,711.06(-0.13%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

15 pontban foglaltuk össze, hogy miről szóltak az elmúlt napok csúcstalálkozói

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 15:36 GMT +2, 2021. június 17.

Nem csak az Oroszországnak és Kínának szóló üzengetésről szóltak az elmúlt napok csúcstalálkozói. A G7-csoport ülése például még csak sikeresnek sem nevezhető.


A nagyhatalmak vezetői mozgalmas hetet tudhatnak maguk mögött, hiszen sorra, egymás után zajlottak a nagy csúcstalálkozók, kezdve a G7-csúcstól, a NATO szövetséges államok találkozásán át egészen Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin szerdai találkozásáig.

Utóbbit nevezhetjük a csúcstalálkozók csúcspontjának, hiszen a két ország vezérének találkozása és megállapodása meghatározó jelentőségű lehet, legalábbis, ami az elkövetkezendő időszak politikai és gazdasági hangulatát illeti. Biden és Putyin szinte három órán keresztül tárgyalt Genfben, ahol a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján körülbelül ezeket a következtetéseket vontuk le:

1. Oroszország és Amerika továbbra sem lesznek jó barátok, de közös nyilatkozatban állapodtak meg a nukleáris biztonságról, ami azt jelenti, hogy mindkét hatalom elkerülné az erre irányuló kockázatokat és a nyílt összetűzést.

2. Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy visszaáll a diplomáciai kapcsolat a két ország között, tehát visszatérnek az amerikai és orosz nagykövetek az országokba.

3. A felek megállapodtak arról is, hogy konzultációkat kezdenek a kiberbiztonság tekintetében. Erről korai lenne még bármit is gondolni, hiszen semmit nem tudhatunk az ilyen jellegű fejleményekről. A kiberbiztonság tekintetében azonban érdemes megemlíteni, hogy többek között az állítólagos orosz és kínai behatások miatt vált égető problémává a Kongresszus és a közösségi médiákat működtető óriási techcégek (például a Facebook) közötti huza-vona.

4. Navalnij is fontos része volt a tárgyalásoknak: Biden a hírek szerint világossá tette Putyinnak, hogyha Navalnij meghal, annak "fájdalmas" következményei lesznek Oroszországra nézve. Putyin ezzel a témával kapcsolatban azt mondta az újságíróknak, hogy az ellenzéki politikus tudatosan járt el, tisztában volt minden kockázattal, illetve a Navalnij és más ellenzékiek büntetése hasonlatos a Kapitólium ostromát kirobbantó személyek elleni eljárással.

Vlagyimir Putyin a sajtótájékoztatón. 

5. Biden nyilatkozata szerint előkerült Ukrajna szuverenitásának szükségessége is, de a sajtóvisszhangok szerint az ország NATO-tagságának témáját csak részlegesen érintették.

Érdekesség, hogy Kína egyáltalán nem volt szóba hozva a két vezető találkozását illetően, pedig a csúcstalálkozót megelőző G7-ek találkozójakor és a NATO szövetségesek brüsszeli összeülésekor is szinte mondhatni a Kínához való viszonyulás volt az egyik legfontosabb témakör.

Pörgessük most vissza az időt június 11-re. Ekkor kezdődött a G7-csoport országainak csúcstalálkozója,

amelyet az Egyesült Királyság szervezett a dél-nyugati fekvésű Cornwall-félszigeten, egy tengerparti üdülőtelepen. A BBC összefoglalója rámutat, azért szervezték ezt a találkozót épp a britek, mert jelenleg övék a G7-csoporton belüli elnökség. Persze a helyszín kiválasztásának is van külön jelentése, hiszen ez a dél-nyugati régió központi szerepet tölt be az Egyesült Királyság zöld technológiáját illetően. Mint írják, a brit kormánynak fontos volt reprezentálni a „zöld környezetet”, hiszen novemberben Glasgowban szervezik az év legjelentősebb klímacsúcsát.

A G7-csoport – eredetileg G8 – egyfajta informális fórum, ahol a világ legerősebb gazdasági nagyhatalmai a nemzetközi párbeszéd irányát és a globális kihívásokra adott politikai válaszokat formálják meg. Ide tartozik Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és Egyesült Államok. Korábban Oroszország is tagja volt a szervezetnek, de a Krím-félsziget miatt kirobbant konfliktus miatt 2014-ben kizárták őket. A tárgyalásokon ugyanúgy részt vesznek az Európai Unió képviselői is, idén a BBC szerint meghívták az indiai, a dél-koreai és ausztrál képviseletet is. Kína sosem tartozott ebbe az egyletbe, mivel az egy főre jutó GDP viszonylagos alacsony értéke miatt „nem tekinthető olyan gazdasági hatalomnak, mint a Hetek Csoportja”.

Egyébként azt is érdemes megemlíteni, hogy a koronavírus-járvány elterjedése óta ez az első farsúlyú csúcstalálkozó, ahol a nagyhatalmak vezetői személyesen ültek össze és maszk nélkül pózolhattak a fotósok előtt.  

Forrás: Boris Johnson Facebook-oldala

A Politico a hétvégi eseményekkel kapcsolatban már keserédesen fogalmaz: bár a Hetek Csoportja Joe Bidennel az oldalukon megújult együttműködésnek örvendezhetnek, szerintük látszik, hogy a „geopolitikai elit klub egyre nagyobb korlátok és kiszolgáltatottság előtt áll”, mivel bizonyos országok belpolitikai érdekeltségei miatt több témában sem sikerült konszenzusra jutni.

6. Ami egyelőre biztos, hogy az illető országok 1 milliárd koronavírus elleni védőoltást adományoznak a fejlődő országoknak. Sokan azonban kevésnek tartják ezt a mennyiséget, a döntést magát pedig nagyon megkésettnek. Több civil szervezet is úgy véli, hogy a koronavírus-járvány legyőzéséhez legalább 10 milliárd oltóanyagra, a vakcina-szabadalmak visszavonására és az egészségügyi rendszerekbe való jelentősebb befektetésre lenne szükség.

7. A klímavédelemmel kapcsolatos fejlemények hozták máskülönben a G7-csúcs legnagyobb „kudarcát”. Bár a felek megegyeztek abban, hogy semmilyen módon nem támogatják a fosszilis üzemanyagokkal működő autók ágazatát, egyelőre nem született megállapodás arról, hogy milyen ütemben függesztenék fel a benzin- és dízelautók gyártását. Nem is beszélve arról, hogy a fejlődő országok szénről való átállási támogatását sem sikerült meghatározni, ugyanakkor nincs konszenzus a fejlődő országok szempontjából arról a céldátumról sem, amely után a szénalapú technológiák teljes kizárását garantálnák.

8. Boris Johnson brit miniszterelnök a találkozó „házigazdája” szerette volna elkerülni a Brexitből hátramaradt feszültségeket, azonban egy rövid szópárbaj miatt nagy figyelem terelődött az Egyesült Királyságra. Miközben a britek igyekeztek zárt ajtók mögött az amerikaiakkal bizonyos kereskedelmi megállapodásokat kötni, az idő alatt az EU tagállamok képviselői próbáltak nyomást gyakorolni a britekre. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök például előhúzta az északír kártyát, amire a britek nagyon megsértődtek és el is mondták, hogy mindenképpen meg fogják védeni az Egyesült Királyság területi egységét. A konfliktus előzménye röviden annyi, hogy a Brexit-megállapodások után Észak-Írország benne maradt az uniós vámunióban, hogy ne legyen fizikai határellenőrzés az északír-ír határon, így a tengeren húzták meg a vámhatárt az Egyesült Királyság többi részével (Nagy-Britannia). A gond az, hogy a tárgyalt határnál a megállapodás szerint március végétől be kellett volna vezetni bizonyos termékeknél a vámellenőrzést, júliustól pedig teljeskörűen, de az erre irányuló döntések elhúzódtak a brit kormányzás részéről, az EU pedig láthatóan nagyon sürgeti az előrelépést.

Forrás: Boris Johnson Facebook-oldala

9. Ha már a kereskedelmi vitáknál tartunk, a tárgyalások során szóba került a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) működésének megreformálása, a kezdeményezésnek pedig nagyon jót tett, hogy Amerika is támogatja a multilaterális kereskedelmi célkitűzéseket. Ehhez hozzátennénk, hogy a hírek szerint (már a NATO-csúcs keretein belül) feloldódott az EU és az Egyesült Államok között hosszú idők óta zajló kereskedelmi herce-hurca, legalábbis, ami az uniós borokat, az amerikai dohányt és szeszesitalokat illeti. Mindezeket az amerikai Boeing repülőgépgyártó és az európai rivális Airbus állami támogatásai miatti kölcsönös frusztráció miatt vetették ki.

10. A hétvégi találkozó során napirendre került a globális 15%-os minimumadó is, de erről majd csak a G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei folytatják a tanácskozást valamikor júliusban.  

11. És akkor zárnám itt a kört a Kínával kapcsolatos viszonyulással, ami szintén kulcspontja volt a csúcstalálkozónak. A kommüniké szerint a résztvevő országok képviselői egy átfogó vizsgálatot kérnek a koronavírus eredetét illetően, de ami még fontosabb: egy hatalmas, 100 milliárd dolláros programot is belengettek, amivel ellensúlyoznák a kínai „Egy övezet, egy út” nevű projektet. A nemzetközi lapok szerint ez egy olyan fejlesztési program, amelyet Hszi Csin-ping elnök 2013-ban indított el és már több mint 100 ország csatlakozott. Több újságban is úgy fogalmaznak, hogy Hszi lényegében az ősi kereskedelmi utat, az úgynevezett Selyemút modern változatát akarja létrehozni, amely összeköti Kínát Ázsiával, Európával és azon túl, ez pedig Kína terjeszkedésének egyik alappillére lehet.

Most pedig ugorjunk ismét az időben. A helyszín Brüsszel, június 14-e:

A NATO katonai szövetség tagjai az Európai Unió „fővárosában” találkoztak. A Politico szerint a csúcstalálkozóra azért került sor éppen hétfőn, hogy Biden és Putyin találkozása előtt egységes erőt mutassanak fel azok az országok, akik az Egyesült Államokkal állnak egy oldalon.

Forrás: Joe Biden Twitter.

Természetesen itt is vannak forró pontok.

12. A NATO szövetség tagjai nem álcázták csalódottságukat arra vonatkozóan, hogy Biden teljesen kivonja az amerikai erőket Afganisztánból, ami egyesek szerint lényegében a NATO kollektív védelmi záradékát is jelentette. Sokan attól tartanak, hogy Törökország hadi ereje megnövekedik, majd kiválik a szövetségből („és a demokratikus értékrendekből”), így komoly fenyegetést jelent majd a Földközi-tenger keleti felségvizeire, a görögök pedig magatehetetlenek lesznek. Joe Biden és Erdogan zárt ajtós tárgyalásokat folytattak, konkrétumokról azonban sajnos semmi hír még. 

13. A Kínához való viszonyulást lényegében most emésztgetik az államokkal. Egyelőre annyit tudunk, hogy a távol-keleti ország elleni fellépés szükségességéről nagyjából konszenzus van. A közös kommüniké szerint „Kína ambíciói és asszertív magatartása rendszerszintű kihívást jelentenek a normákon alapuló nemzetközi rendre”, ezért a NATO tagjai „fel fognak lépni Kína tekintélyuralmával és növekvő katonai befolyásával szemben”. Jens Stontelberg, a NATO főtitkára például arról nyilatkozott, hogy a kínaiak „mindehol ott vannak,” óriási befektetéseik vannak a különböző nukleáris és modern hadiipari fejlesztésekbe, a kibertérbe, ott vannak Afrikában és az Északi-sarkvidéken is. Mint mondta, látják azt is, hogy a kínaiak a NATO belső rendszereibe is próbálnak beférkőzni, hogy irányítani tudják azt. „Ezért van szükség az olyan konstruktív döntésekre, ami az éghajlatváltozásra és a fegyverek ellenőrzésére is koncentrál”.

14. Oroszországnak is kijutott az üzenetekből, hiszen felmerült újra a téma: Ukrajnának megadnák a lehetőséget, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. Biden úgy fogalmazott, hogy „a NATO kiáll Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett, mindent megtesz, hogy az ország képes legyen ellenállni az orosz agressziónak. Hozzátette ugyanakkor, az országnak fel kell számolnia a korrupciót, és teljesítenie a követelményeket ahhoz, hogy csatlakozni tudjon a katonai szövetséghez. Egyesek úgy vélik, nagy a veszélye annak, hogy Ukrajna és Fehéroroszország "bekebelezése" után a balti államok is az oroszok peremvidékére csúsznak. 

15. Végezetül pedig Románia számára is hozott egy kis újdonságot a hétfői NATO-csúcs: Biden megígérte Klaus Johannisnak, hogy „számíthatunk Amerika segítségére”, mi több, annak lehetősége is felmerült, hogy ellátogasson az országba.

A cikk a BBC, a Politico és a Portfólió.hu összefoglalói alapján készült el. 

kereskedelmi háborúkereskedelemBrexitNagy-BritanniaEurópai UnióOroszországKínaAmerika
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális