2021. június 18. péntekArnold, Levente
EUR = 4.9242 RON
USD = 4.1226 RON
HUF = 1.3918 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,657.26(0.52%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

A Pfizer nem titkolta el, hogy mekkorát nyert a védőoltásokkal

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 17:49 GMT +2, 2021. május 11.

A profitszerzéssel egyébként alapvetően nem is lenne gond, csak kérdés, hogy mekkora eséllyel jut a drága és hatékony védőoltáshoz egy szegény ország állampolgára.


Hatalmas a verseny a világ neves gyógyszergyártói között. A tét, hogy minél gyorsabban, minél hatékonyabb ellenszert biztosíthassanak az egész világ számára a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Nyilván, az oltóanyagok előállítása nem csupán karitatív céllal történik. A világ gazdasági nagyhatalmai óriási tőkét helyeztek az ellenszer kutatási és fejlesztési szakaszaiba, majd a különböző védőoltások szabadalmaztatásába. A vakcinák értékesítése ugyanakkor jelentős bevételemelkedést hozott, ami önmagában persze nem jelent meglepetést.

A Pfizer például sosem tagadta, hogy a profitszerzés lenne az egyik célja, aztán május 4-én ki is adtak egy igen részletes jelentést, amely szerint 2021 első három hónapjában a vállalat teljes bevétele 14,5 milliárd dollárra nőtt, amiből csak a koronavírus-vakcina mintegy 3,5 milliárd dollárt tett ki. Csak a koronavírus elleni vakcina a gyógyszergyártó összbevételének közel egynegyedét hozza.

Kiderült az is, hogy a védőoltások most már messze a legnagyobb bevételi forrást jelentik a Pfizer számára, a New York Times elemzése szerint pedig az oltóanyagok haszonkulcsa elérte a 20%-ot, ami a számításaik szerint körülbelül 900 millió dolláros, adózás előtti nyereséget jelent a cég számára csak a vakcinából.

Forrás: Wikipédia

Ezzel pedig nem is lenne semmi gond. Csakhogy a világ fejlődő országai alig kapnak a készítményeikből, a gazdag, jómódú gazdaságok pedig annyit vásárolnak, amennyit akarnak.

Legalábbis ezt állítják a fentebb említett újság elemzői, érvüket pedig alá is támasztották.

A Pfizer vezérigazgatója még az oltási kampány beindítása előtt azt nyilatkozta, hogy a Pfizer készítményei egyenlő arányban jutnak majd el a szegény és gazdag országokhoz. Csakhogy az eddigi tendencia nagyon szembemegy ezzel az ígérettel, a WHO jelentései szerint a világon eddig összességében legyártott védőoltások mintegy 87 százaléka került a jóléti államokhoz, és csupán 0,2% jutott el a fejlődő országokba. Ezt értsük úgy, hogy amíg a fejlett országokban minden negyedik emberre jut egy védőoltás, addig a világ szegény országaiban minden 500. személynek jut egy dózis.

A május 4-én közzétett jelentésből az látszik, hogy a Pfizer 430 millió dózist 91 országba juttatott el, de arról nincs pontosítás, hogy pontosan hová.

Tehát ha figyelembe vesszük a WHO eddigi felméréseit, akkor a Pfizer egyértelműen nem a legszegényebb országokba sietett a védőoltásaival, akikkel elméletileg nem is köthetnek profitáló üzletet.

A COVAX kezdeményezés 2 milliárd vakcinát kötött le a szegény és közepes jövedelmű országok számára, a Pfizer ehhez 40 millióval járul hozzá(?)

A COVAX-ot donorországok, nemzetközi hitelnyújtók, köztük a Világbank és magánalapítványok – mint a Bill és Melinda Gates Alapítványa – finanszírozzák. Lényege, hogy azokba az országokba is eljuttassák a koronavírus elleni védőoltást, akik nem tudnak elegendő dózist vásárolni a lakosságnak. Még tavaly decemberben arról szólt a fáma, hogy a kezdeményezéshez 190 ország csatlakozott, és már 2021 első felében megkapják a szállítmányok egy részét. A COVAX a kezdetekben megállapodást kötött az AstraZeneca gyártóval 170 millió adag vakcina vásárlásáról, továbbá 500 millió adag védőoltás beszerzéséről a Johnson & Johnsontól.

Forrás: CoVax nevű Facebook-oldal

Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója 2021 januárjában bejelentette, hogy 40 millió adag dózissal járulnak hozzá a kezdeményezéshez.

"A Pfizernél úgy gondoljuk, minden ember megérdemli, hogy tudjanak róla és törődjenek vele. Ennek érdekében mi is csatlakozunk COVAX küldetéséhez, és büszkék vagyunk arra, hogy együttműködhetünk abban, hogy a fejlődő országok ugyanúgy hozzáférhessenek a védőoltáshoz, mint a világ többi része."

A gond csak az, hogy a Pfizer és BioNTech által 2021-re előirányzott 2,5 milliárd védőoltás mintegy 2 százalékát jelentené a beígért 40 millió adag, amiért természetesen kaptak is elég sok kritikát.

A GAVI vakcinaszövetség egyik szóvivője a New York Times szerint arról nyilatkozott, hogy a Pfizer eddig (azaz áprilisig) 960 ezer védőoltással szállt be a programba, többen pedig úgy értékelték, hogy a Pfizer együttműködése csak "egy csepp a tengerben". Éppen ezért még az ENSZ genfi kereskedelmi és fejlesztési konferenciáján is bírálták őket, azt állítván, hogy a gyógyszergyártót csak a kapcsolatok és az üzlet érdekli.

Voltak persze olyan érvelések is, amelyek a Pfizert védték. Szerintük ennek a rendkívül hatékony oltóanyagnak a kifejlesztése hatalmas áttörés, és a világ minden lakosához el fog jutni, csak magát a védőoltást nagyon alacsony hőmérsékleten kell tárolni és szállítani, ezeket a körülményeket pedig nem tudja a világ minden országa biztosítani. Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson védőoltásait könnyebb tárolni, elég, ha csak egyszerűen hűtőszekrényben helyezik el.

Forrás: Facebook.

A másik érvük, hogy több fejlődő országot kezdetben nem sújtott olyan erőteljesen a járvány, ezért kormányaik kevésbé sürgették a Pfizer-vakcina megrendelését.  

"Nem mindenki volt érdekelt az oltás megvásárlásában, de ettől függetlenül továbbra is folytatódnak a tárgyalások, ideértve a COVAX-szal való együttműködést is -  idézi a New York Times a Pfizer egyik szóvivőjét, aki a vádakra reagált.

Indiában például valóban nem használják a Pfizer oltóanyagait. Mindannak ellenére, hogy a vállalat "sürgősségi engedélyt kért", az indiai kormány visszautasította őket, mivel a helyi gyógyszerügynökség nem volt hajlandó lemondani a saját immunizáló kampányáról és a helyi érdekeltségű koronavírus elleni oltásokról. Akkor pedig nem is volt olyan nagy baj az országban, úgy gondolták, hogy a koronavírus-helyzetet kezelni tudják és a helyben gyártott ellenszer elégséges lesz.  

Persze, azóta megtörtént a baj. India végül hajlandó volt tárgyalóasztalhoz ülni a Pfizerrel, és 70 millió doll'r értékű szállítmány eljuttatásában egyeztek meg. Az indiai kormány megígérte, hogy felgyorsítják az amerikai gyártó védőoltásának engedélyeztetését.

Az sem teljesen tiszta, hogy mennyiért értékesítik a védőoltásokat és hogy milyen állami támogatást kaptak

Azokat a vádakat több ízben is tagadták, hogy bármilyen támogatást is elfogadtak volna a Trump-adminisztráció által felkínált csomagból, melynek célja a koronavírus elleni harc és kutatás felserkentése volt.

De ott van mellettük ugyebár a BioNTech, amely jelentős tőkét kapott a német államtól a közös védőoltás kifejlesztése érdekében, a két cég pedig közösen váltotta ki az amerikai egészségügyi intézettől (N.I.H) az mRNS-alapú védőoltás technológiájának szabadalmaztatási jogát, amit egyben a Moderna is megkapott.

Az Egyesült Államokban ennek ellenére a Pfizer-BioNTech készítményeit körülbelül egy egyszerű influenza elleni védőoltás piaci árához igazították (megközelítőleg 19,5 dollár), de egyes sajtóinformációk szerint Izrael már körülbelül 30 dollárt fizet egy dózisért.

Az meg teljesen más kérdés, hogy az Európai Unió mennyit fizet a védőoltásokért. Most májusban az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy újabb szerződést kötöttek a Pfizerrel, és a 2021-2023-as időszakra további 900 millió dózis szállításában állapodtak meg a gyártóval.

Bár hivatalosan nem lehet tudni, hogy mekkora összeg van a kibővített szerződés alján, a dw.com szerint Boyko Borisov Bulgária miniszterelnöke kikotyogott az új megállapodásról némi információt: az új szerződés értelmében egy védőoltásért 19,50 eurót (23,72 dollárt) fizet az EU, a korábbi megállapodásokban némivel olcsóbb volt egy oltás, amelye körülbelül 15,50 euróért értékesítettek.

Ha pedig szóba került a BioNTech is, nem hagyhatjuk ki a legfrissebb fejleményeket sem. A német gyártó hétfőn jelentette be, hogy több mint 1,12 milliárd eurós nettó nyeresége volt az év első negyedévében.

Az elemzők úgy vélik, hogy a két gyártó nyeresége még a korábban becsült értékekhez képest is magasabb lesz, mivel valószínűleg a teljes immunitás eléréséhez rendszeres emlékeztető oltásra lesz szükség. Ezt a tényt pedig a Pfizer is megerősítette, mivel a 15 milliárdról 26 milliárd dollára módosították a 2021-es évre vonatkozó bevételi becsléseiket.

koronavírus
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális