2021. június 17. csütörtökLaura, Alida
EUR = 4.9241 RON
USD = 4.0620 RON
HUF = 1.4009 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,596.38(-0.16%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Alig van olyan európai ország, amely nálunk is kevesebbet költött válságkezelésre

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:09 GMT +2, 2021. április 09.

Az erőfeszítések terén afrikai és ázsiai államokkal vagyunk egy csoportban.


Románia az Európai Unió tagállamai közül majdnem a legkevesebbet költötte saját gazdaságának méretéhez viszonyítva a vállalatok és a lakosság megsegítésére a világjárvány kitörése után - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss jelentéséből

A tanulmány a világ 191 országára terjed ki, és azért is érdekes, mert a pandémia miatt kialakult egészségügyi és gazdasági válság közepette Romániában is komoly politikai és társadalmi vitát eredményezett, hogy elegendő forrást fordít-e a kormány a padlóra került gazdaság támogatására. Az IMF összesítése most segít tisztábban látni a helyzetet, a washingtoni szervezet jelentése szerint Románia a költségvetési forrásokból származó költekezése alapján a globális rangsornak csak a második felében helyezkedik el, és az ország a válságkezelésre fordított GDP-arányos kiadásai alapján inkább afrikai és ázsiai országokkal vetekszik.

A világjárvány kitörése óta egyébként az IMF nem először tesz közzé hasonló kimutatást. Utoljára szeptember közepi állapotokat mutató helyzetképet publikáltak, ami szerint akkor Románia világviszonylatban a 112. helyen állt a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos gazdaságvédelmi források GDP-arányos nagyságát illetően.

A most, frissen közzétett jelentés már a decemberi helyzetet mutatja be, és arra világít rá, hogy szeptember közepe óta a román kormánynak nem igazán volt olyan jelentős, költségvetésből finanszírozott gazdaságvédelmi intézkedése, ami segített volna előrelépni a globális ranglistán. Sőt, Romániát több afrikai és ázsiai ország is megelőzte, így visszacsúsztunk a 124. helyre.

Az IMF térképe azt mutatja, hogy a világ országai saját gazdaságuk méretéhez viszonyítva mekkora pénzügyi erőfeszítéseket tettek a válságkezelés érdekében. Nagyobb képméretért kattintsatok a térképre.

Ami a konkrét számokat illeti, az IMF számításai szerint decemberig a román kormány 5,6 milliárd dollárt költött költségvetési forrásokból gazdaságtámogató intézkedésekre, fontos viszont, hogy ehhez még pluszban 8 milliárd dollárnyi felszabadított likviditás is társul (állami garanciák, hitelek), ami főként a vállalatoknak nyújtott állami segítség révén jelent meg a román gazdaságban.

A nyugati országok sokkal jobban megnyitották a pénzcsapokat

Mivel az egészségügyi válság eltérő mértékben érintette az EU tagállamait, ráadásul a gazdaságok szerkezete is eltérő, például Olaszországnak vagy Spanyolországnak nyilvánvalóan nagyobb visszaesést okozott a turizmus kiesése, mint például a balti országoknak, ezért érdemes körültekintően böngészni az alábbi térképet, amely azért így is sokat elárul az európai válságkezelésről.

A normál időkben hirhedten takarékoskodó Németország, és az elmúlt években költségvetési többletet felhalmozó, viszont a turizmusnak rendkívüli mértékben kitett Görögország költötte a legtöbbet GDP-arányosan költségvetési forrásokból a vállalatok és háztartások megsegítésére (az EU-ból kilépett briteket leszámítva).

Románia régiós viszonylatban is rosszul teljesít, a GDP 2,3%-át elérő költségvetési kiadás jóval alacsonyabb, mint Magyarország (4%), Szlovákia (3,8%), Csehország (5,4%), Lengyelország (7,7%), Litvánia (4,7%), Lettország (7,9%) és Észtország (3,5%) esetében, és az EU-ból is kizárólag Dániát (1,8%) tudjuk megelőzni. Globális szinten pedig Marokkó, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Honduras áll Romániával egy szinten a GDP-arányos kiadások terén, és csak kevéssel előzzük meg a komoly nehézségekkel küzdő Moldvai Köztársaságot.

A válságkezelés másik fő, IMF által vizsgált komponensében, a likviditási források rendelkezésre bocsátását illetően viszont már jobban állunk az afrikai "vetélytásaknál", és a régiós országokkal is felvesszük a versenyt. Ez látszik az alábbi térképből is, amely azt is jól mutatja, hogy a fejlett országok elképesztő összegeket tudtak megmozgatni a likviditás biztosítása érdekében: 

Miért költött ilyen keveset Románia más országokhoz viszonyítva a gazdaság támogatására?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi van a román állam alacsony költekezési szándéka mögött, miközben a rendszerváltást követően talán a legnagyobb gazdasági válságon ment keresztül az ország? 

A válasz a kérdésre nem annyira a kormány szándékaival, hanem inkább strukturális okokkal magyarázható. A román állam ugyanis akkor sem feltétlen tudott volna nagyságrendekkel többet költeni, ha akart volna, ugyanis nem igazán volt miből.

Ahogy arra a Profit.ro gazdasági portál elemzése is rámutat, ez egyrészt azért van így, mert az ország GDP-arányos bevételei hosszú évek óta az egyik legalacsonyabb szinten vannak az EU-ban. Másrészt, még a nagyon alacsony állami jövedelmekkel kapcsolatos helyzetet is súlyosbítja, hogy a kiadási oldalon rendkívül magas a merev, nehezen vagy egyáltalán nem csökkenthető tételek aránya (állami alkalmazottak fizetése, nyugdíjak), és a válság hatására visszaeső állami bevételek mellett rendkívüli mértékben csökkent a kormány költekezési mozgástere. Erről már többször is írtunk, legutóbb itt.

A helyzetre tavaly a kisebbségi kormányt adó PNL-kabinet tagjai is folyamatosan panaszkodtak, legtöbbször azt kiemelve, hogy már 2019 végén rendkívül magas költségvetési hiányt örököltek, ami korlátozottá tette a válsággal szembeni válaszaikat, de főként azok erejét. Az is világos volt, hogy a válságkezelő puffer növekedését célzó korrekciókra sem igazán lehet számítani: a fizetések és nyugdíjak csökkentése válságidőben nagyon kontraproduktív lehet, ráadásul 2020-ban önkormányzati és parlamenti választások is voltak, így egyértelművé vált, hogy népszerűtlen döntésekre (a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak befagyasztása) csak december végén, az új kormány felállását követően kerülhet sor.

Így jutottunk oda év végére, hogy ugyan a román kormány rengeteget költve, 102 milliárd lejes, a GDP 9,8%-ára rúgó, döbbenetesen magas költségvetési hiánnyal zárta az évet, a gazdaságvédelmi kiadások erejét tekintve mégis az EU egyik leggyengébben szereplő államaként tartható számon 2020-ban. Összehasonlításként a cikkben korábban kiemelt Németország - a korábbi takarékoskodó szemléletének is köszönhetően - mindössze a GDP 4,2%-ára rúgó költségvetési hiánnyal tudott túllépni a válságon úgy, hogy a gazdaság méretéhez képest nagyságrendekkel többet fordított válságkezelésre.  

A 2021-es büdzsé szerint Románia idei költségvetési hiánya még mindig vészesen magas lesz, a GDP 7,2%-ára rúg majd, ami körülbelül 80 milliárd lejnek felel meg. A kormánykoalíció tervei szerint viszont úgy csökkentenék fokozatosan a hiányt a következő években, hogy a deficit 2024-re 2,89%-ra csökkenne. Ez nem csupán azért lenne üdvös, mert megfelelnénk a sokat emlegetett maastrichti kritériumoknak, hanem azért is, mert az elmúlt év újfent bebizonyította, hogy egy gazdasági válság kezelésével csak azok az államok tudnak igazán boldogulni, ahol a költségvetési hiányt "békeidőben" alacsonyan tartják.

válságkoronavírusköltségvetésdeficit
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális