2021. március 6. szombatLeonóra, Inez
EUR = 4.8831 RON
USD = 4.0924 RON
HUF = 1.3333 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,499.87(1.54%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Egy új kilábalási forgatókönyvről kezdtek beszélni a szakértők: bemutatjuk a K típusú gazdasági helyreállást

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 11:24 GMT +2, 2021. január 20.

Romániában is érvényes lehet, de minden attól függ, hogy milyen módon oldódnak fel a kormány segítő intézkedései.


Azt senki sem tudja pontosan előrevetíteni, hogy a világ, és azon belül Románia gazdasága mikor billen vissza a koronavírus-járvány előtti időszak ritmusára. A szakértők óvatossággal kezelik a kilábalás minden egyes szakaszát, ugyanis még a pandémia korai időszakában arról szólt a disputa, hogy sima V-alakú (az egyik legoptimistább előrejelzés: meredek visszaesés, utána gyors felépülés), vagy az U-alakú (jóval pesszimistább az előzőnél: több idő telik el a hanyatlás és felemelkedés között) helyreállásnak leszünk tanúi. Azzal azonban senki nem számolt, hogy 2020 novemberében a napi 10 ezret is elérik az esetszámok, ezért a tavalyi év utolsó negyedévének tekintetében már mindannyian egy W-formájú kilábalási irányról nyilatkoztak.  

Közben a Világgazdasági Fórum oldala a JP Morgan elemzésére hivatkozva K-típusú kilábalási forgatókönyvről ír, amely a fent említett helyreállások mellett párhuzamosan jelentkezhet.

A K betű azt jelöli, hogy a koronavírus-járvány gazdasági következményei két irányt vesznek: a felfelé ívelő úton maradnak a nagyvállalatok, az állami intézmények, a koronavírus-járvány alatt is sikeresen tevékenykedő vállalatok, akik gyorsan felépülnek, esetleg újraindulnak, míg mások számára nincs sok lehetőség, csak a lefele ívelő út, azaz a csőd, a cégek megszűnése. Utóbbi esetében főként a kis- és középvállalkozások, általánosságban véve az egyre gyengülő és fogyatkozó középosztály érintett.

Várhatóan gyorsabban helyreállnak azok a vállalkozások, amelyeket a kormányzati és jegybanki segélycsomagok stimulálnak. Kép forrása: World Economic Forum /Nicolas Gavrilenko

A gazdaság "szennyezése"

A szerzők úgy vélik, a K-alakú kilábalás egyik legjelentősebb előzménye a kormányok segélycsomagjai által fellépő bizonytalanság lehet: míg egyes szektorokat hatékonyan támogatnak, mások bizonyos okoknál fogva kiesnek a hatóságok kegyeiből. A közgazdaságtan ezt a jelenséget a Cantillon-hatásnak nevezi, azaz amikor az újonnan kibocsátott likviditáshoz egyes szereplők könnyebb körülmények között jutnak, így eleve kedvezőbb helyetben állnak a többiekhez képest.

Tehát, ha az injektált likviditás meghatározott iparágak vagy piaci szereplők felé folyik, az nagyobb egyenlőtlenséghez, a kereslet csökkenéséhez, valamint a munkanélküliség és a magánszemélyek adósságának növekedéséhez vezet. A munkanélküliség pedig negatívan hat azokra az intézményekre/cégekre is, akik „túl fontosak, hogy elbukjanak”, az állam pedig kénytelen „elnéző lenni” velük szemben. Ezeknél az intézményeknél/cégeknél fennállhat a közteherviselésben vállalt szerep csökkenése (esetleg elmaradása), ez pedig olyan folyamatot eredményezhet, amikor a magánadósság államadóssággá alakul át. A jelenséget Adair Turner a gazdaság beszennyezésének nevezi, amely a 2008-ban induló világválság egyik alapját adta.

A szerzők szerint érdemes figyelni a munkanélküliségi ráta és az árak változásának összefüggését, ebből pedig egyértelműen a K-alakú kilábalás megnyilvánulását láthatjuk, a helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Unió gazdasági tevékenységének 66,4%-át a KKV-k adják, az Amerikai Egyesül Államokban ez az arány csupán 44%. Arra figyelmeztetnek, hogy a munkanélküliség növekedése és a recesszió együttesen ahhoz vezethetnek, hogy a járvány utáni felépülési görbe nagyon hosszúra nyúlik ki.

No de mi a kilátás Románia esetében?

Erről dr.Szász Leventét, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar magyar tagozatért felelős dékánhelyettesét, a COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt vezetőjét kérdeztük.

„A K betű nem fog az összesített gazdasági teljesítménynél, a GDP-ábrán megjelenni. Ez lényegében arról szól, hogy a vállalatok egy része ki tud lábalni a válságból, a másik része sajnos lefele megy, ami esetükben csődeljáráshoz, megszűnéshez vezethet. A gazdasági szereplők tehát két csoportba tömörülnek” – mondta el a szakértő.

„Románia esetében egy asszimetrikus W-alakú kilábalást jelzünk előre a kutatócsoportunkkal, ami számokban így néz ki: 2020 második negyedévében mély esés (-12,2%), a harmadik negyedévben egy elég erőteljes, de nem olyan nagy visszarendeződés (+5,6%), a negyedik negyedévről még nincsenek teljes adatok, de várhatóan -0,4% körül alakul a gazdaság teljesítménye. 2021-ben a W utolsó szárának egy lassabb, elnyújtottabb felívelését vetítjük előre (lásd fentebb - szerk. megjegyzés). Valószínű, hogy ebben a lépcsőzetes visszarendeződésben pontosabban fogjuk látni, kik azok, akik vissza tudnak állni a normális működésre, és kik azok, akik nem” – fejtette ki Szász Levente.  

A szakértő elmondta: a kritikus pont akkor következik be, amikor a kormányzati segítő programok lejárnak.

„Gyakorlatilag még mindig lélegeztetőgépen vannak tartva a vállalatok, főleg azok, akik esetében még mindig fennáll a kényszermunkanélküliség. A hitelmoratórium érvényes még 2021 elején, rengeteg vállalat van, ahol az alkalmazottak fizetésének 75%-át állja az állam, a hitelek törlesztését pedig lehet késleltetni. Ez a helyzet viszont nem tart örökké. Kulcsfontosságú kérdés, hogy meddig tudja fenntartani a segélycsomagokat az állam. Mindezeknek a megszüntetése után derül ki, hogy kik azok, akik a K betű alsó szárába tartoznak” – magyarázta a szakértő.

Szász Levente kifejtette, a romániai KKV-szektor különösen kitett ennek a helyzetnek, hiszen nagy az aránya az olyan cégeknek, akik semmilyen pénzügyi tartalékkal nem rendelkeztek. Tehát a gazdasági károk akkor lesznek teljes mértékben láthatóak, amikor ezeket az intézkedéseket visszavonják.

„Általánosságában véve azt mondhatjuk, hogy sikeresek voltak a román kormány eddigi intézkedései, hiszen 2020-ban kevesebb cég szűnt meg, mint például 2019-ben” – mondta el érdekességként a szakértő, majd hozzátette: a kormány nem fogja örökre átvállalni sem az alkalmazottak járulékterheit, és nem tudja sokáig halogatni a hiteltörlesztést sem. Ezt az átmeneti időszakot tehát nem lehet a végletekig húzni.

Azt is megkérdeztük tőle, meglátásai szerint mely ipari ágazatok kerülnek a K betű alsó és felső irányába. A dékánhelyettes ebben a tekintetben óvatosan fogalmaz: egyelőre a felívelésnél az IT-szektort, az ingatlan- és építkezési piacot említette, míg a koronavírus-járvány egyértelmű veszteseként a turzimus- és vendéglátóipart látja.

Mint elmondta, sok múlik azon, hogy milyen módon oldja fel a kormány a segítő intézkedéseket. Ha ezt lépcsőzetesen, a gazdasági tevékenységek újraindításával összehangolva teszik, akkor kevésbé lesznek súlyos következmények - összegezte a szakértő. 

Nyitókép: iammoose.co.uk

kormányprogramkoronavírus
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális