2021. október 25. hétfõBlanka, Bianka
EUR = 4.9467 RON
USD = 4.2501 RON
HUF = 1.3601 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,812.97(0.48%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Nehéz időkben a tőke az úr - szakértők értelmezték az elmúlt év gazdasági tanulságait a régió szempontjából

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 15:50 GMT +2, 2020. december 16.

Más országoknak más kihívást hozott ez az év. De a koronavírus olyan lehetőségeket is felvillantott, amelyek megerősíthetik a régiónkat.


A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) volt a házigazdája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, ahol a kelet-közép-európai régió közgazdászai számoltak be az elmúlt év történéseiről, a régióbeli gazdaságok mutatóinak alakulásáról, a kormányok intézkedéseiről. Érdekes volt látni, hogy a szomszédos államok és vezetői milyen stratégiát folytattak a járvány kiszorítása és a gazdaság egyensúlyának fenntartásának érdekében, ugyanakkor megfogalmazódott pár alapgondolat, amely a koronavírus-járvány következményeként régiós szinten fontos lehetőségeket tárt fel.

Ilyen lehet például a globalizációs folyamatok lelassulása, ezáltal a regionalizáció adta lehetőségek kiaknázása

Ezt Dr. Balog Ádám, a Magyar Közgazdász Társaság kelet-közép-európai szakosztályának elnöke és a Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) vezérigazgatója hozta fel elsőként, aki elsősorban a magyarországi adatokra alapozva fogalmazott meg általános következtetéseket, és főleg makroökonómiai trendeket/lehetőségeket.

Balog szerint a járvány alatt újraértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatrendszerek Kínával, illetve akár az Egyesült Államokkal, így érdemes lenne elgondolkodni annak lehetőségén, hogy a kelet-közép-európai régió kevésbé függjön ezektől a nagyhatalmaktól, és akár egy regionális ellátási láncban gondolkodhatna, amely jó lehetőség lenne az országok számára.

A szakértő elmondta továbbá, pozitív hozadéka volt az elmúlt évnek olyan szempontból is, hogy egyes digitalizációs folyamatok csak úgy csettintésre megtörténtek, normális esetben mindezekre több évig kellett volna várni.   

Képernyőfotó Balog Ádám előadásáról. 

Bár direkt módon nem gazdasági tényező, meglátása szerint felértékelődött a család szerepe is, jobb és szorosabb kapcsolat alakult ki köztük, amelynek voltak pozitív kihatásai a munkaerő hatékonyságára.

Balog elmondta, az embereknek tanulságként szolgálhat ez az év olyan szempontból is, hogy sokkal okosabban kellene kihasználni a tőkefelhalmozási programokat, mert a likviditás biztosítása hosszú távon nem fenntartható. „Nehéz időkben a tőke az úr, ez egyértelműen kirajzolódott” – fejtette ki a szakember.

Az MKB vezérigazgatója rávilágított továbbá arra, hogy a magyar kormány elsősorban a vállalkozások megmentésére fókuszált, nem kimondottan az egyénekre, ami hosszú távon  kifizetődő: bár a következő évben számítani lehet a fizetések növekedési ritmusának lassulására és munkahelyek elvesztésére is, a fennmaradó, illetve újra alakuló vállalkozások lesznek azok, amelyek visszafordítják a negatív folyamatokat. Elmondása szerint a magyar kormány járványkezelési stratégiája által közelebbi viszony alakult ki az állam és a magánszféra között. Hozzátette, makrogazdasági szempontból nem volt olyan mély válság Magyarországon, a munkanélküliség emelkedése elenyésző.

Magyarországon W alakú kilábalás várható

A magyarországi járványügyi mutatókról részletesebb képet adott Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdász Társaság elnöke. Kifejtette, a romániai helyzethez hasonlóan eleinte sokkal optimistább, V alakú kilábalást becsültek, ámbár Magyarország esetében is lassúbb, alakú gazdasági felemelkedésre lehet számítani: a magyar gazdaság számításaik szerint körülbelül 2022 második felében érheti el a 2019-es szintet.

A szakértő kifejtette: a magyar gazdaságon komoly sebet ejtett eleinte főleg az autóipar és a beruházások visszaesése.

A magyarországi Monetáris Tanács tagja reflektált továbbá Balog Ádám regionalizáció vs. globalizációt felvető kérdésére: míg a korábbi 2007-2010-es válságnál a világ GDP-je körülbelül 1,5%-ot esett vissza, a mostaninál várhatóan ez a szám eléri a 4,5%-os csökkenést. Érdekesség, hogy akkor külkereskedelmi szempontból kétszer akkora visszaesés volt tapasztalható, ezért felmerül a kérdés, hogy 2020-ban mennyire jelentett védelmet ez a nagymértékű bezárkózás, hiszen Plechinger szerint így elsősorban a belpiacnál tapasztalhatunk majd nagymértékű károkat. „A régió államai számára – talán Lengyelország kivételével – mindez komoly nehézségeket okoz, mert kis, nyitott gazdaságok vagyunk. Tehát érdemes lenne végig gondolni azokat a lehetőségeket, amelyek a belső piac fejlesztését céloznák meg, hiszen mindenik ország esetében van potenciál” – magyarázta a szakértő. Ekkor egy régi tanárának hasonlatával élt: „Magyarország fölé csak fel kellene húzni egy nagy fólia sátort”.

Szlovákiában nagy a bizonytalanság

A magyarországi szakértőkhöz képest sokkal pesszimistább képet festett Matus Tibor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság alelnöke. Ő arról számolt be, hogy a március végén választott „tapasztalatlan” kormány a járványt jól kezelte, de a gazdaságot nem. Beszámolója szerint nincsenek hosszú távú víziók, csak ideiglenes megoldások, ráadásul minden intézkedésről minden vezető másképp nyilatkozik, „tehát nemhogy a lakosság, de az újságírók sem tudnak eligazodni”. Elmondása szerint a lakosság körében egyre nagyobb a bizonytalanság és az elégedetlenség.

Igor Matovičék egyfajta rendszerváltást hoztak a szlovák parlamentbe, de a népszerűségüknek nagyon betett a járvány

Matus kiemelte: a járvány szempontjából érintett területek közül egyedül az autóipar az, aminek sikerült visszahoznia a tavalyi szintet.

Ami Szlovákia esetében egyébként érdekesség: a lakosság nagy részét (5,5 millióból 3,5 millió embert) tesztelték, de ez is csak részben hozott megoldást a járvány kezelését illetően. A szakértő rámutatott, sajnos a 35 ezer pozitív esetből körülbelül 15 ezer fals-pozitív volt, és több olyan ember kapott igazolást arról, hogy szabadon járhat, akik biztosan kontaktszemélyek voltak fertőzött személyekkel.

Vajdaság nem tudta kihasználni a belső turizmus fellendülése adta lehetőségeket

A többek között magyarok által is lakott Vajdasági Autonóm Tartományról Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság elnökségi tagja számolt be a kerekasztal résztvevőinek.

A szakértő kifejtette, dacára a járványnak, Szerbiában idén három választást is tartottak. Eleinte a kormány nagyon könnyedén kezelte a pandémiát, de nagyon gyorsan „egészen a teljes kijárási tilalomig jutottak”.

Vajdasággal kapcsolatosan kifejtette: Belgrádban a szigorítások miatt főként vidékre jártak a lakosok, de mivel Vajdaságban még nincs jól kiépített turizmus, ezért sajnos nem oda látogattak el a fővárosiak, hanem az ország más pontjait keresték fel, „így a régió nem tudta kihasználni a belföldi turizmus fellendülését” – mondta el a szakértő.

Juhász úgy értékelte, a vállalkozók többsége nagyon pesszimistán értékeli ezt az évet, többen vélik úgy, hogy 2021-től rengeteg vállalkozás léte válik kétségessé, és tömeges elbocsátásokra lehet számítani. A szakértő hozzáfűzte, ő inkább tartózkodik az ilyen radikális kijelentésektől, szerinte nem lesz ekkora baj, lévén az ország igyekezett tompítani a járvány súlyos következményeit: ott is hitelmoratóriummal segítették a vállalkozókat, vagy kedvező hiteleket adtak a forgótőke biztosítására. Elmondása alapján a munkanélküliség is mérsékelten növekedett, „lehetett volna ennél sokkal rosszabb”.

A kárpátaljai vállalkozók úgy érzik, az idei év károsabb volt számukra, mint az ukrán-orosz konfliktus

A kárpátaljai helyzetről Pataki Gábor, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének alelnöke tartott rövid összefoglalót.

Ukrajna helyzete az idei járványügyi szempontból picit más a régió többi országához képest: az ország úgymond „már hozzá van szokva” a különböző válságokhoz, tehát az elmúlt időszakban voltak sokkal nagyobb gazdasági visszaesések, mint amit idén tapasztalnak.

Képernyőfotó a beszélgetésről. Az orosz-ukrán konfliktus nagyobb gazdasági visszaesést okozott, mint a koronavírus-járvány.

Kárpátalja szempontjából kiemelte: mivel a vállalkozók többsége főként mezőgazdasággal foglalkozik, ezért ilyen szempontból sem lenne releváns a járványhelyzet következményeit a többi ország mutatóival összehasonlítani.   

Pataki kifejtette: kollégájával ezért külön kutatást készítettek, ahol tudatosan úgy válogatták a mintát, hogy több területben tevékenykedő vállalkozókat kérdezzenek. A tanulmány eredménye az lett, hogy a kárpátaljai vállalkozások fele kényszerleállásban látott megoldást az idei év visszaesését tekintve, és többen vélik azt, hogy vállalkozásuk szempontjából a koronavírus-járvány rosszabb hatással volt, mint az ukrán-orosz konfliktus. A szakértő kifejtette: a helyzetet súlyosbítja, hogy a vállalkozók nem nagyon tudnak online térben értékesíteni, hiszen ez még „messze gyerekcipőben jár nálunk”.

Kárpátalját illetően még hozzátette: Ukrajnában nagy szó a termálfürdőzés, ezért az elmúlt időben fellendülni látszott a turizmus a régióban, lévén, ez az egyetlen hely az országban, ahol ez fellelhető. „A válság hatása tehát itt is tetten érhető, sajnos a turizmus visszaesése különösképpen érinti Kárpátalját” – mondta el a szakértő.

A teljes beszélgetést itt lehet végighallgatni: 

  

vállalkozáskoronavírusrmktMagyarországUkrajnaSzlovákiaSzerbia
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális