2020. július 14. keddÖrs, Stella
EUR = 4.8423 RON
USD = 4.2788 RON
HUF = 1.3687 RON
GDP-növekedés = 2,4%
Átlagbér = 3189 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,466.65(-0.05%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 2,00%

Az EU nagy lépést tehet a pénzügyi szolidaritás felé, és ez nekünk is nagy győzelem

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 12:27 GMT +2, 2020. május 30.

Az Európai Bizottság 750 milliárd eurós helyreállítási javaslata több szempontból is történelmi. Összefoglaltuk, mit érdemes tudnod róla.


Rendkívül nagy összeget, 750 milliárd eurót venne fel a pénzügyi piacokról az Európai Bizottság, hogy a járvány által sújtott tagállamokban segítse a gazdaság helyreállítását. Az erről szóló, több szempontból is történelminek nevezhető javaslatot az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mutatta be szerdán. A kezdeményezés szerint Románia 33 milliárd eurót kaphatna, a javaslatcsomag elfogadása viszont nem ígérkezik könnyűnek.

“Ez nagyon fontos javaslat, amely első alkalommal hozza létre a pénzügyi szolidaritást az Európai Unióban” - mondta el megkeresésünkre Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője szerint fontos látni, hogy az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen által bemutatott javaslat azon a két héttel ezelőtti francia-német előterjesztésen alapszik, amelyben Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár egy 500 milliárd euró értékű vissza nem térítendő forrásokat tartalmazó alap felállításáról tett javaslatot a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Emellett az is lényeges részlet, hogy az alap forrásaihoz az Európai Bizottság a nemzetközi pénzügyi piacokról venne fel hitelt, és ennek garanciájaként az Európai Unió hétéves költségvetése szolgálna.

"A javaslat olyan szempontból mindenképp történelmi, hogy a pénzügyi alap felállítását, a hitelfelvételi procedúrákat nem az Európai Központi Bank, hanem az Európai Bizottság fogja végrehajtani. Ez azért fontos, mert az Európai Központi Bank lényegében az euróövezeti tagállamok nevében cselekszik, az Európai Bizottság viszont a teljes, 27 tagú Európai Unió nevében" - magyarázta Winkler, aki szerint azon lehetne vitatkozni, hogy a javaslat a transzferunió első lépése volna, vagy sem, de az egyértelmű, hogy a javaslat az uniós szolidaritás gyakorlati megtestesülése.

Ursula von der Leyen az Új generációnak elnevezett javaslat bemutatása közben. Forrás: Ursula von der Leyen Twitter oldala.

Miből áll a csomag?  

Ahogy az az Európai Unióban lenni szokott, már maga a javaslat is kompromisszumok árán került kidolgozásra. Részben ezzel magyarázható az is, hogy a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagnak tulajdonképpen két része van:

  • Az első rész 500 milliárd euróról szól, ami vissza nem térítendő támogatások formájában, projektek alapján kerülne a tagállamokba. A csomag ezen része várhatóan hasonlóan működne, mint a kohéziós alapok.
  • A második rész 250 milliárd euróról szól, ami viszont már hitelként lesz felvehető, igényelni kell, és szintén bankképes projektekkel kell alátámasztani. Ez a 250 milliárd eurós rész azért is fontos, mert részben a "sporlós négyesnek" nevezett országokat, Hollandiát, Dániát, Ausztriát és Svédországot igyekeznek ezzel "megnyugtatni", akik jellemzően mindig ellenzik a vissza nem térítendő támogatásokat, helyettük inkább hitelkonstrukciókat javasolnak. Kis egyszerűsítéssel, ez a része a helyreállítási csomagnak úgy működne, mint a már évekkel ezelőtt megalkotott Juncker-terv, ahol bankképes projektek alapján lehetett kedvezményes vagy kedvező feltételek mellett felvett hitelt fedezni olyan projektekre, amelyek megegyeznek az EU prioritásaival.

Az EU-s prioritásokkal kapcsolatos utóbbi megkötes természetesen az egész 750 milliárd eurós helyreállítási csomagra is igaz, a források csak olyan projektekre lesznek elkölthetőek, amelyeket a tagállamok megtárgyalnak és jóváhagyatnak az Európai Bizottsággal.

A Macron-Merkel terv számunkra is nagy győzelem

Winkler szerint a Macron-Merkel terv politikai értelmezése is rendkívül fontos, hiszen a mi régiónk számára is fontos győzelmet jelent az, hogy a gazdaságfejlesztési szempontok szerint alapvetően ellentétes álláspontot képviselő két nagyhatalom kompromisszumra jutott és közös megoldással állt elő. "A franciák a hitel alapú gazdaságfejlesztés támogatói. A németeknél viszont még az alkotmányba is be van írva, hogy minden költségvetésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ráadásul ezelőtt három hónappal még sporlós ötökről beszéltünk, hiszen Németország volt a legfontosabb szereplő abban a csoportban. Most viszont úgy tűnik, hogy a sporlós tagállamok száma négyre csökkent, és Nemetország megtalálta a kompromisszumot Franciaországgal" - mondta Winkler. 

Az EP-képviselő szerint ez a megállapodás oda vezethető vissza, hogy Angela Merkel német kancellár, és tágabban értelmezve a német politikai szféra megértette, hogy az Európai Unió olyan éles helyzetben van, amelyben cselekvésre van szükség. "Felismerték, hogy amennyiben nem tesznek lépéseket Közép-Kelet-Európa és a déli tagállamok felé, akkor újabb görögországi válsághoz hasonló helyzetbe sodorhatja az Európai Uniót" - mondta a politikus.

 Angela Merkel és Emmanuel Macron. Fotó: EUobserver

A helyreállítási alap a hétéves költségvetés nélkül nem tud működni

Winkler Gyula rámutatott, lényeges és nagyon nehéznek ígérkező lépéseket kell még megtenni annak érdekében, hogy a helyreálltási javaslatcsomag működhessen. Az egyik ezek közül az Európai Unió hétéves költségvetésének elfogadása, hiszen ez képezi a helyreállítási csomag finanszírozása során a fedezetet. A költségvetésről viszont nagy a nézeteltérés a tagállamok között. "Ez a vita már két éve megkezdődött, és azt kell mondanom, ez már több mint vita, inkább harchoz vagy háborúhoz hasonlít. Továbbra is érvényes, hogy a mi közép-kelet-európai prioritásainkat a kohéziós alap és a közös agrárpolitika képezi" - mondta Winkler, majd azt is részletezte, hogy jelenleg nem lehet tudni, hogy az új hétéves költségvetés szerint Románia mennyi pénzt kap a közös agrárpolitika részeként, és ugyanez nem tisztázott a kohéziós alapok esetében sem.

A hétéves költségvetés megszavazásának folyamata egyébként is viszonylag bonyolult, azt együtt fogadja el a bizottság, a parlament és az Európai Tanács, vagyis lényegében a tagállamok. A helyreállítási csomagban ugyanakkor az Európai Parlamentnek már csak konzultatív szerepe van, arról az Európai Bizottság és az Európai Tanács dönt, viszont szükség van a 27 tagállam részéről a parlamenti ratifikálásra is. Winkler szerint már épül egyfajta politikai nyomás azzal kapcsolatban, hogy ezt a folyamatot gyorsan kell végigvinni annak érdekében, hogy már januártól működjön a helyreállítási csomag, de ez azért sem egyszerű, mert a Lisszaboni Szerződés szerint a tagállami parlamentek ratifikációjára két éves időkorlát van előírva. "Tehát itt kialakulhat az a helyzet, hogy bármely tagállam vagy parlament nagyon nehézzé tudja tenni ezt a folyamatot" - mondta Winkler, majd azt is hozzátette, hogy jogi szempontból még az is tisztázásra szorul, hogy csak a 27 országos parlament vagy a regionális parlamentek is fognak szavazni a csomagról. 

Mennyi pénzt kaphat Románia?

A javaslat szerint Románia számára összesen 33 milliárd eurót irányoztak elő, a nyilvánosságra hozott allokációról szóló információk szerint ebből 19,6 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként, 13,4 milliárd eurót pedig kölcsön alapú segítségként kaphat az ország. Az alábbi ábra a vissza nem térítendő támogatások leosztását mutatja:

Infographic: The EU's €750 Billion Plan To Recover From COVID-19 | Statista

A pénzeket a tagállamok várhatóan együttműködési szerződések alapján hívhatják le: minden ország elkészíti a saját stratégiai tervezetét, ennek meg kell felelnie az EU-s célkitűzéseknek, de a megoldások a tagállamokhoz kerülnek. Ezzel kapcsolatban Winkler elmondta, hogy a román kormány információk szerint már két olyan stratégiai terven is dolgozik, amelyek a hétéves költségvetéshez kapcsolódnak, az egyik a kohéziós alapok felhasználására vonatkozik, a másik a közös agrárpolitikára. Most a helyreállítási alappal kapcsolatos tervek miatt egy újabb stratégia kidolgozására lesz szükség, amely egy gazdaségi fellendítési tervet foglal magába, és gyakorlatilag megválaszolja azt a kérdést, hogy mit tervez Románia tenni a koronavírus következményeként kialakuló gazdasági válságból való kilábalás érdekében.

"A helyreállításban a két régi prioritás, a klímavédelem és a digitálizáció mellé újdonságként a közegészségügy és a közegészségügyi biztonság jön be, és az elmúlt hetek beszélgetései alapján előreláthatóan nagyon fontos prioritásként meg fog jelenni az ügynevezett stratégiai függetlenség is. A koronavírus-válság ugyanis megmutatta, hogy az Európai Unió túlságosan nagy mértékben és egyoldalúan függ a globális beszállítói láncoktól. Kellett nekünk kesztyű és maszk. De ki gyártja azokat? Kína és Vietnám. Kellett C-vitamin és más orvosságok, de a gyógyszeripar jelentős része is kivonult Európából, főként Kínába és Indiába. Kiderült, hogy jelentős mértékű a kitettségünk, nincsenek alternatív beszállítói lehetőségek. Németország nem képes legyártani egy Mercedes autót akkor, ha lezárja a határait, mivel az alkatrászek a világ minden pontjából jönnek. De ez nyilván bármilyen EU-ban gyártott autógyár esetében érvényes" - magyarázta Winkler, és arra is rámutatott, hogy abban ugyan mindenki egyetért, hogy a stratégiai ágazatokat vissza kell hozni Európába, az viszont várhatóan komoly vitákat szülhet, hogy melyek lesznek ezek az ágazatok.

Winkler Gyula, Forrás: Winkler Gyula Facebook oldala.

Itt a nagy lehetőség Románia és Kelet-Európa számára?

Azt a kérdést is feltettük az EP-képviselőnek, hogy a beszállítói láncokkal kapcsolatos új szemlélet és a stratégiai ágazatok visszatelepítése mennyiben jelenthet lehetőséget a régió és Románia gazdasága számára. Winkler elmondta, egészen határozottan ki lehet azt jelenteni, hogy több olyan terület is van, amelyben jó esélyeink lehetnek, példaként a gyógyszeripart, a vegyipar több területét és az autóalkatrész-gyártást is kiemelte. Arra is rámutatott ugyanakkor, hogy ügyesnek is kell lenni:

  • Fontos a kormányzati politika, mert a nagyvállalatok nyilvánvalóan nem a kisebb településeken, hanem a fővárosban fognak tárgyalni. EU-kompatibilis kedvezményekkel is lehet csábítani a beruházókat.
  • A helyi politikán is sok múlik, már kialakult klaszterekre van szükség, hiszen egy gyógyszergyár biztosan nem fog egy mezőgazdasági vidékre gyárat telepíteni. Vélhetően azok a települések lesznek ebben sikeresek, ahol van ipari park, infrastruktúra, ahol a városvezető tud valamilyen duális képzéssel kapcsolatos lehetőséget a beruházónak ajánlani.
  • És fontos szempont az is, hogy a klaszterizáció során mennyire működik jól a szakemberképzés, illetve milyen a kapcsolat a vállalati szféra és az oktatási intézmények között.

"Miért ne lehetne elképzelni, hogy olyan termelőkapacitásokat hozzunk Romániába, amelyek alkalmazottak százaival vagy akár ezreivel dolgoznak? Az igazán jó nyilván az lenne, ha például a gyógyszeriparban a kutató kapacitásokat sikerülne idevonzani, és arról meggyőzni a beruházót, hogy ne az olcsó munkaerőért jöjjön Romániába, hanem a termelőkapacitás mellé a kutatórészlegének laborjait is idehozza" - mondta Winkler, majd hozzátette, nem csak klisé, hogy minden válság lehetőség is egyben.

válságkoronavírus
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális