2021. június 22. keddPaulina
EUR = 4.9250 RON
USD = 4.1340 RON
HUF = 1.3889 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 11,608.18(-0.42%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

A tárolás miatt bukhat el a megújuló energiatermelés

Kudor Emese utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

A zöldenergia felhasználásával a legnagyobb gond, hogy nem lehet tartalékolni, ezért nagy kapacitású széntüzelésű üzemeket kell működtetni a hiány fedezésére. Mi lehet a megoldás?


A megújuló energiaforrások használata teret fog nyerni a következő évtizedekben, mivel nem fogy el és nem szennyez, mint a fosszilis anyagok elégetése. A szkeptikusak általában hátráltató tényezőként a hatékonyság és a költségesség szempontját emelik ki. A napkollektorok és a szélparkok 1 MWh energiát körülbelül 160 dollárért termelnek meg, a széntüzelésű erőművek esetén ehhez csak 70 dollárra van szükség. A árrés folyamatosan szűkül, egy-két évtizeden belül pedig akár teljesen eltűnhet – írja a Bloomberg.

A közelmúlt németországi eseményei egy kevésbé vitatott, de mégis hasonlóan lényeges kérdésre is rávilágítanak. Az energia ára különös módon váltakozott: napos, szeles időben annyi alternatív energia jött létre, hogy a szolgáltatók fizettek az ipari fogyasztóknak, hogy vegyék át azt - felhős, enyhe időben pedig a keletkezett hiány az energia MWh-jának nagykereskedelmi árát 220 dollárra is feltornázta.

A korszerű gyárak és háztartások folyamatosan megbízható energiaforrást szeretnének, ezt azonban az alternatív termelés egyelőre nem biztosítja. A csúcstermelés esetén a felmerülő többletet nem lehet későbbi fogyasztáshoz tartalékolni, így pont a termelőegységek válnak az energiahálózat legkényesebb elemeivé.

Az energiaárak ingadozása pedig nem csak egy rövidtávú probléma. A forgalmazóknak milliárdokat kell költeniük a hagyományos széntüzelésű erőművek működtetésére, amelyeket csak akkor kötnek be a hálózatba, ha a nap- és szélenergiából éppen hiány van.


Létezik megoldás, csak még nincs kész

A Bloomberg szerint a legelegánsabb megoldás az lenne, ha hálózati szinten javítanák fel a nap- és szélenergia tárolási kapacitását, így a tegnapi napfény a mai viharokban is energiát szolgáltatna. A jobb tárolás stabilabb energiaárakat és hatékonyabb erőmű-hálózatokat eredményezne.
Az újgenerációs tárolás kiépítése persze éveket vesz még igénybe. Ehhez folyamatos kutatások szükségesek, a részleges áttörések pedig mindenki számára elérhetőek kéne legyenek. A hosszú távú projekteket a kormányzatoknak támogatniuk kellene, hasonlóan az éllovasokhoz, úgy mint az USA, Németország, Kína és Japán.

A kormányzatok egyébként világszerte arra törekednek, hogy a legjobb megoldást találják ki az alternatív energia támogatására. Néhány elhamarkodott finanszírozási döntés azonban több projektet is fuccsba döntött már. Így volt ez az amerikai kormány által támogatott Solyndra napelemgyár esetében, és hasonlóan járhat a kínai kormány is az olcsó szilíciumszelet-gyártás szubvencionálásával.

A kaliforniai székhelyű napelemgyártó csődje várhatólag megroppanthatja a megújuló energia iránti bizalmat az Egyesült Államokban. Barack Obama volt az első amerikai elnök, aki a megújuló energiaforrásokat már beiktatási beszédében is említette, mint a jövő egyik kulcsát, új lendületet adva a zöld szektor finanszírozásának.

A Solyndra számára megítélt 538 millió dolláros hitelgarancia révén az állam vált a cég egyik legnagyobb kezesévé.  Az AP szerint a Solyndra már a kölcsön felvétele előtt évente több száz millió dolláros veszteséget termelt, ennek ellenére 2009 szeptemberében megkapta az óriási állami infúziót.

A napenergia szektor képviselői jelenleg amellett kampányolnak, hogy a Solyndra esete csupán elszigetelt jelenség és nem kell, hogy egyetlen cég megítélése rányomja a bélyegét az egész iparágra. Az USA-ban már több mint 100 000 embert foglalkoztatnak a napenergia-iparban, és közel 5 000 cég van jelen a piacon.

A vezető cégek szerint ez a piac rendje, a gyenge elhullik, de ez nem szabad, hogy negatívan érintse a konvencionális energiaforrásokkal is versenyképes napenergiát. A Solyndra nem tudott lépést tartani a piac változásaival, és ezt a döntéshozóknak is látniuk kellett volna, mielőtt megítélték nekik az 538 millió dollárros biztosítékot.

A Solyndra a Bush-kormány idején is pályázott állami támogatásra, de akkor nem jártak sikerrel. A mostani csőd egy sor projektet juttatott kétséges helyzetbe, mint például a First Solar Kaliforniában létesíteni kívánt naperőművét, vagy a SolarCity SolarStrong programját mely során 160 000 katona családi otthonára telepítettek volna napelemeket.

Az állami pénzek okosabb elköltését jelentené, ha a gyártás helyett inkább a kutatás-fejlesztést támogatnák. Az amerikai energiahatóság például három millió dolláros, vagy ennél kisebb támogatásokat folyósított olyan laboratóriumoknak, amelyek folyékony elemekkel, nanotechnológiával, vagy sűrített levegővel kapcsolatos kutatásokkal foglalkoznak. A Bloomberg szerint az állami szubvencionálás trendje várhatóan világszerte ilyen irányba fog haladni, így a tudomány valószínűleg kiküszöböli majd a tárolásból eredő gondokat.

Forrás: Bloomberg

fenntartható fejlődésmegújuló energiaforrások
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális