AZ ÜGYFELEK VÉDELMÉBEN

"A bankok nagykönyvében meg kellene legyen írva, hogy így kell hitelezni"
Kudor Emese

Ezután szigorúbb feltételek mellett vehetünk fel hitelt. Szakértők szerint a korlátozásokat már a válság előtt be kellett volna vezesse a jegybank, csak akkor rákiabáltak volna, hogy "fékezi a gazdaságot". 

Februártól nehezebb lesz hitelhez jutni – olvasható majdnem minden gazdasági portál bank/pénzügy rovatában. Január 31-én ugyanis életbe lépett a tavaly október 31-én megjelent, új hitelezési törvény, amelynek alkalmazására 90 napjuk volt a bankoknak. 

Miből is áll pontosan a rendelkezés? 

A Romániában működő kereskedelmi bankok 25%-os előleget kell kérjenek az euró alapú, 40%-ost pedig az egyéb valutában felvett jelzáloghitelekre, amennyiben az ügyfél fizetését nem az illető pénznemben kapja, vagy a bérét nem igazítják az árfolyam alakulásához. Ha az ügyfél külföldi valutában kap fizetést, a minimális előleg a felvett összeg 20%-a lesz. A lej alapú ingatlanhitelek igénylésekor előlegként az összeg 15%-át kell kifizetni. A rendelkezés nem érvényes az Első Lakás programra, ahol a minimális előleg továbbra is 5%. 

A jegybank adatai szerint egyébként a jelzáloghitelek 97%-át euróban, dollárban vagy svájci frankban vették fel a lakosok. Az államilag garantált, illetve refinanszírozásra szánt hitelekre – amelyek a legnagyobb részét képezték a 2010-ben és 2011-ben felvett jelzáloghiteleknek – nem alkalmazzák a szigorításokat. 


133%-os garancia a valutás személyi kölcsönökre

Fogyasztási hiteleket legtöbb öt éves lejáratra fognak adni, amennyiben pedig valamilyen külföldi valutát választana, az ügyfél az igényelt összeg 133%-áig kell garanciát nyújtson.  

A hitelkérelem elbírálásakor a bankoknak számolniuk kell a lej esetleges gyengülésével. Forgatókönyvükben az euró esetében 35,5%-os, a dollárnál 40,9%-os, egyéb valutánál pedig 52,6%-os erősödésre is fel kell készülniük. Ehhez hasonlóan számításokat kell végezniük, mi történik, ha az ügyfél jövedelme 6%-kal csökken, illetve a kamat a futamidő alatt 0,6 százalékponttal emelkedik. Emiatt a valutában jegyzett személyi kölcsönök akár teljesen el is tűnhetnek a piacról – vélik a szakértők. 

A gandul.info szerint eddig csak három hitelintézet igazította ajánlatait az új szabályokhoz: az ING, az Emporiki és az UniCredit Consumer Financing. Emellett az összes bank elküldte a BNR-hez jóváhagyásra az új hitelezési gyakorlatukra vonatkozó dokumentációt.

A központi bank azt reméli az új intézkedéstől, hogy a vállalati hitelek száma megnő, a lakosság pedig euró helyett inkább lejben fog hitelt felvenni. „20 éves fogyasztási hitel egyszerűen nonszensz” – fogalmazott tavaly ősszel Mugur Isărescu jegybankelnök a bevezetendő korlátozásokra utalva. “Egy autó, vagy egy hűtőszekrény sem működik 20 évig” – támasztotta alá kijelentését Isărescu. 

Mivel alig van hitelezés, nincs mit visszavetni

Szakértők szerint, mivel a mostani óvatos gazdasági hangulatban a hitelezés viszonylag visszafogott, valószínű, hogy a mostani intézkedések nem fogják nagymértékben visszavetni a már amúgy is alacsony szintű hitelezést. „Ha nagyon őszinték akarunk lenni, akkor be kell vallanunk, hogy a BNR intézkedései teljesen jogosak és érthetőek, ezt már akár öt évvel ezelőtt is megléphette volna. Csak akkor még mindenki rákiabált volna, hogy fékezi a gazdaságot” – véli Bitai László közgazdász. 

Hasonlóan vélekedik erről Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója is. „A bankok nagy része számos esetben már szigorított hitelezési gyakorlatán a válság alatt. Annyi történt, hogy a központi bank levonta a tanulságokat a válságból, és olyan előírásokat hozott, amelyek gyakorlatilag az ügyfelek védelmét szolgálják. Tiltják az önrész nélküli hitelezést és a valutában felvett hitelekre különböző korlátozásokat vezetnek be. A személyi kölcsönök öt éves futamideje szerintem egy teljesen normális trend” – mondta a Transindexnek Diósi. Hozzátette, hogy a fogyasztói hitelek után követelt garanciaszint is normális, „a bankok nagykönyvében meg kéne legyen írva, hogy így kell hitelezni. Másrészt léteznek még alternatívák, mint a normál személyi kölcsönök vagy a felújítási/építési hitelek”.


Kinyilík a kapu a cégek előtt? 

Bitai szerint ugyanakkor kizárólag azért, mert a magánszemélyek viszonylag szigorúbb feltételek mellett juthatnak hitelhez, a „fölösleget” a bankok nem fogják a vállalatoknak adni. „A cégek hitelezésével eddig is egy fő gond volt: viszonylag kevés a hitelképes vállalkozás. Tehát a bankok szeretnének hitelezni (már aki megteheti), viszont hitelképes ügyfelek hiányában inkább megtartják a pénzüket, mert biztonságosabb, mint 1-2 évre a hitelkihelyezés után céltartalékot képezni, tehát veszteséget elszenvedni”. 


Lejhitelek, rulez? 

A megszólaltatott szakértők szerint több okból kifolyólag is csökkenni fog a devizaalapú hitelezés. Diósi László szerint már tavaly is fókuszba kerültek a lejhitelek. „Ha két hiteltermékünk volt, azok közül sokkal inkább a lej alapút választották az ügyfelek: 2-3 százalékpontos különbség miatt nem vállalták az árfolyamkockázatot” – mesélte Diósi. 

Elmondása szerint emellett idén várható az is, hogy a kockázatok miatt az euróforrások drágulni fognak, ami maga után húzza az euróhitelek költségét is. Ezzel párhuzamosan pedig a hazai makrogazdaság stabilitása miatt a lejhitelek olcsóbbá válnak, a kettő közti különbség tehát szűkülni fog. 

„Mindenképpen csökkenni fog a deviza alapú hitelezés, elvégre is ez a cél. Ad abszurdum, ha ez mégsem történne meg, és minden maradna a régiben, újabb intézkedések várhatóak a BNR-ről. A valutahitel kockázatos, és bár pillanatnyilag olcsónak tűnik, hosszú távon nagy kockázatokat rejt magában” – emelte ki Bitai László. 

Véleménye szerint a logikus lépés a bankoktól az lenne, hogy mivel megnő a lejhitelek iránti igény, akkor a kamat is növekedjen. „Azonban nem hiszem, hogy ezt meglépik a bankok, mert a lej alapú hitelek már így is viszonylag drágának mondhatóak, és további emelés elriasztaná az ügyfeleket”. 

Lakáshitelnél marad a végnapjait élő euró?

Diósi szerint nem valószínű, hogy ezentúl lejben fogják folyósítani a jelzáloghiteleket. „Azokat továbbra is euróban fogják felvenni, de összességében a lejben felvett hitelek aránya sokkal nagyobb lesz, mint a korábbi években” – fogalmazott a bankszakember. 

Bitai szerint amennyiben az árfolyam továbbra is stabil marad és az infláció is marad a jelenlegi alacsony szinten, elképzelhető, hogy akár meg is nőhet a lej alapú ingatlanhitelek mértéke. „Azonban figyelembe kell venni, hogy az ingatlancélú hitelek hosszú távra szólnak. Tudjuk ugyanakkor azt is, hogy Románia néhány éven belül csatlakozni akar az euróövezethez. Amikor ez megtörténik, euró-világ veszi kezdetét, ezért nem lenne meglepő, ha az euróban felvett ingatlancélú hitelek aránya mégsem csökkenne. Valószínűbb ez más valutákra” – fogalmazott a közgazdász.