2021. szeptember 28. keddVencel
EUR = 4.9481 RON
USD = 4.2382 RON
HUF = 1.3773 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,6%
BET = 12,517.74(0.06%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Az lesz a versenyképesebb, akinek elégedettebb munkatársai vannak - interjú Fatér Gyulával

Kérdezett: Kicsid Attila utolsó frissítés: 17:17 GMT +2, 2021. május 04.

Az elmúlt időszak az OTP Bank Romániánál is sok változást hozott. A központi kollégáktól például a későbbiekben sem fogják kérni, hogy folyamatosan bejárjanak dolgozni.


A járványhelyzet ellenére az elmúlt évekhez képest nem tapasztalnak nagyobb fizetési nehézségeket, a mikrovállalkozások szegmense pedig korántsem került padlóra - mondta el a Pénzcsinálóknak adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. A bankvezér szerint szép lassan visszatérünk a normális kerékvágásba, és akkor az lesz a versenyképesebb, akinek elégedettebb munkatársai vannak. Milyen átalakulásokat hozhat a bankpiacon a digitalizáció? Miért éppen az 5%-os piaci részesedés elérését tűzték ki célul? Interjú:

Tavaly év végén nagy volt az általános félelem, hogy a törlesztési moratórium lejártával sok banki ügyfél esetében merülhetnek fel fizetési nehézségek. Mik a tapasztalataik, továbbra is kell aggódni emiatt?

Fatér Gyula: - Mi foglalkozásszerűen aggódunk emiatt, hiszen egy ilyen helyzet az ügyfeleink mellett nyilván nekünk sem jó. Valóban volt olyan félelmünk, hogy amikor lejár a moratórium, akkor sokan nem tudnak majd fizetni, emellett azért is aggódtunk, hogy sokan veszíthetik el az állásukat, ami egy negatív spirálhoz vezethet. Összességében viszont azt tudom mondani, hogy a helyzet sokkal kedvezőbb annál, mint amire számítottunk. Ugyan vannak olyan ügyfelek, akik nem tudnak fizetni, de a nem teljesítő portfólió tekintetében a számok nem rosszabbak a korábbi évekhez viszonyítva.

A moratórium újból megnyíló lehetőségére egyébként elenyésző az érdeklődők száma, magánszemélyeknél is kevesen, vállalatoknál viszont alig jelentkeznek. Valószínűsíthetően azok az ügyfelek, akiknek komoly problémái voltak, már az első alkalommal éltek a moratórium lehetőségével, most pedig jogszabályi okokból nem csatlakozhatnak az újhoz. Ennek fényében is fontosnak tartom kiemelni, hogy akinek fizetési nehézségei vannak, az nyugodtan keressen meg minket. Az ilyen helyzetek előfordulnak, erre az eshetőségre vannak megoldásaink, termékeink. A moratórium egy kormányzati kezdeményezés arra, hogy segítséget nyújtson a hiteleseknek, de azért a nehézségekkel szembesülő ügyfeleink helyzetét a moratóriumon kívül is tudjuk, illetve feladatunk is kezelni.

Az OTP Bank több gazdaságvédelmi, gazdaságtámogató programban is részt vesz. Mennyire elégedettek az IMM Invest programmal, ami azért meglehetősen döcögősen indult? 

- Én már sok programot láttam életemben, de nem gondolnám, hogy ez az átlagnál rosszabbul sikerült volna. Ez egy megfelelő irányba tett, jó kezdeményezés, és azért azt is tartsuk szem előtt, hogy gyorsan kellett csinálni. Nyilvánvalóan voltak problémák, de a legnagyobb gondnak mégis azt tartom, hogy volt egy több hónapig tartó periódus, amikor a program nem működött. Nagyon komoly érdeklődést tapasztalunk az IMM Invest iránt, már ott vannak nálunk az igénylések, így mi csak tényleg arra várunk, hogy a megfelelő lépések megtétele után továbbküldjük az igényléseket a FNGCIMM-nek (Kis- és Középvállalkozások Hitelbiztosításának Országos Alapja), és a jóváhagyásuk után tudjuk folyósítani az összegeket. Ez a program minden résztvevő számára kedvező helyzetet teremt: a bankoknak nagyon jó a finanszírozásokra nyújtott állami garancia, cserébe mi nagyon alacsony kamatmarzs mellett kínáljuk a finanszírozást az ügyfeleknek.

Korábban azt is bejelentették, hogy nagy hangsúlyt szeretnének a mikrovállalkozói szegmensre fordítani. Hogyan boldogulnak ezek a vállalkozások az elmúlt időszakot jellemző nehezített pályán?

- Talán nekik volt a legnehezebb, hiszen ennek a szegmensnek nem feltétlenül vannak tartalékai. Ennek ellenére összességében a szektornak a többsége egészen jól átvészelte ezt az időszakot. Általánosítani ugyanakkor nagyon nehéz, hiszen amikor valakit tényleg nagyon súlyosan érintett ez a járványhelyzet, az nem feltétlenül vigasztalódik azon, hogy egyébként más vállalkozások boldogulni tudtak. A mikrovállalkozások szegmensben sem látunk alacsonyabb fizetési hajlandóságot, sőt, sokkal inkább azt tapasztaljuk, hogy ezek a vállalkozások is szeretnének beruházni és vásárolni. Számukra is elérhető az IMM Invest program, ami iránt részükről is nagy az érdeklődés, emellett most újraindítjuk egy folyószámlahitelt kínáló korábbi termékünket, mert azt látjuk, hogy erre egyre nagy igény van. A tavalyi évben mikrotanácsadókat is alkalmaztunk, tehát megyünk előre az elképzeléseink szerint, nem lassítunk. Ez a szegmens nincs egyáltalán a padlón, sőt, én további lehetőségeket látok benne.


"A digitalizáció terén nagyon sokat kell fejleszteni, a fizikai jelenlét azonban nemcsak a jelenünk, hanem a jövőnknek is egy része marad."

Az elmúlt időszakban több újdonság is volt az OTP Banknál, például az OTPosibil alkalmazás vagy a teljes mértékben online felvehető személyi hitel. Hogyan fogadták az ügyfelek ezeket a megoldásokat, és mennyire elégedett a bank ezekkel a termékekkel és szolgáltatásokkal?

- Ezek a digitális megoldások jelentik a jövőt. A 21. század húszas éveinek elején szerintem nem is érdemes azon vitatkozni, hogy szükség van-e olyan megoldásokra, amelyek például lehetővé teszik az online számlanyitást. Ennek az ügyfelek nyilván örülnek. Ahogy annak is nagy sikere volt, hogy az OTPosibil alkalmazással az ügyfeleink az okostelefonjukat POS-terminálként használhatják, és bankkártyákat olvashatnak le vele. Ez a megoldás az állandó mozgásban lévő, akár több alkalmazottal is rendelkező ügyfeleket célozza, és nyugodtan mondhatom, hogy szép számban éltek a vállalkozások ezzel a lehetőséggel.

A digitális fejlesztések mellett mi viszont alapvetően abban hiszünk, hogy meg kell maradnia a fizikai jelenlétnek is. Ezek a fejlesztések nem azt a célt szolgálják, hogy bankfiókokat zárjunk be, vagy kitereljük az ügyfeleinket a fiókjainkból. Kevéssé hiszem azt, hogy egy jelzáloghitel felvételének folyamatát egy online kapcsolat szintjére le lehet egyszerűsíteni. Amellett, hogy a mi koncepciónk szerint a digitalizáció terén nagyon sokat kell fejleszteni, a fizikai jelenlét azonban nemcsak a jelenünk, hanem a jövőnknek is egy része marad, csak talán nem olyan formában, mint az gondoljuk.

Milyen átalakulásokra számít?

- Valószínűleg olyan óriásbankfiókokra, ahol van pénztár, tanácsadó részleg, tárgyalók és még nagyon sok minden, előbb utóbb már nem lesz igény. A banki pénztárak például valószínűleg ki fognak kopni. A már meglévő fiókjainkban mi azért továbbra is nyújtjuk ezeket a szolgáltatásokat, de azzal tisztában kell lenni, hogy ezekre az igény lassan el fog fogyni, és akkor majd a pénztár helyén is tanácsadást fogunk nyújtani.

A román bankrendszer hol tart a digitális megoldásokban például a nyugati államokhoz képest?

- Erre azért nehéz válaszolni, mert kicsit minden ország más. Románia nem áll rosszul, mert szerintem minden nyugaton megjelenő újdonság nagyon hamar ide is megérkezik. Ebben véleményem szerint nincs behoznivalónk. A problémát én inkább a Románián belüli nagy különbségekben látom: a nagyobb városokban nagyobb igény van ezekre a digitális szolgáltatásokra, mint például egy vidékiesebb településen, ahol még a készpénz használata a jellemzőbb.

Van különbség abban, hogy miként kell banki termékeket az ország különböző régióiban értékesíteni? Itt főként arra gondolok, hogy Kolozsvár lakosságát például hagyományosan pénzügyi szempontból érettebbnek tartják, szemben mondjuk a székelyföldi kisebb városok lakosságánál, ahol talán a pénzügyi kultúra nem annyira erős.

- Kolozsváron egyértelműen nagyobb szerepe van a digitalizációnak, sokkal nagyobb igény mutatkozik mindenre, ami modern. Azt tapasztaljuk, hogy itt az ügyfelek sem feltétlen ragaszkodnak a személyes találkozáshoz. Ezzel szemben Hargita megyében például - ha már Székelyföldet is érintette a kérdés - a mai napig fontos a személyes kapcsolat, a banki tanácsadó személyében jelent egyfajta garanciát. A termékigények is kicsit másak, de véleményem szerint az ilyen jellegű különbségek a nagyobb és kisebb városok között minden országban érezhetőek. Nem mondanám azt, hogy másként kell értékesíteni, a hangsúly inkább a kapcsolatok személyes és kevésbé személyes jellegén van.

"Szép lassan visszatérünk a normális kerékvágásba, és akkor az lesz a versenyképesebb, akinek elégedettebb munkatársai vannak."

Nagyon sokat lehet mostanában arról olvasni, hogy a nagy világcégek miként alakítják át az otthoni munkát, hogyan teremtenek egyensúlyt az otthoni és az irodai munka között. Tavaly tavasszal már beszéltünk arról, hogy el kell telnie egy bizonyos időszaknak ahhoz, hogy megfelelő következtetésekre lehessen jutni az otthoni munkával kapcsolatban. Most hogyan látják ezt a kérdést, hozott az elmúlt időszak konkrét változásokat az OTP-nél?

- Sok változást hozott. Lassan már tudjuk, hogy mi lesz majd akkor, ha nem kell már távolról dolgoznunk. Ezek a változások nyilvánvalóan a központi kollégákat érintik elsősorban, hiszen a bankfióki kollégáknak értelemszerűen az otthonról történő munka nem járható út. Azt már látjuk, hogy a központi kollégáktól a későbbiekben sem fogjuk azt kérni, hogy folyamatosan bent legyenek. Szeretnénk fenntartani annak a lehetőségét, hogy a munkaidejük egy részét otthonról dolgozzák le. Ez elsősorban a munkavállalónak előnyös, hiszen a munkába való bejárás a közlekedés miatt sok esetben stresszel jár. Bizonyos napokon egyébként az otthoni leterhelés is nagyon komoly tud lenni, ezért bevezettük azt, hogy péntekenként nálunk nem lehet Zoom-meetinget tartani. Erre azért volt szükség, mert rájöttünk, hogy a fizikai meetingekkel szemben ezeket az online találkozókat még könnyebb megszervezni, ráadásul úgy tűnik, hogy sokkal több energiát is leszívnak az emberből. Most tehát a pénteki napokon mindenki azzal a munkájával foglalkozik, amelyet a heti meetingek vagy egyéb teendők miatt nem tudott elvégezni.

Még nagyobb figyelmet szeretnénk szentelni arra, hogy a kollégáink hogyan érzik magukat. Részünkről rugalmasságra van szükség, hiszen mindenki helyzete más. Sok olyan munkatársunk van, aki egyedül él egy lakásban, eddig nem is nagyon tudott találkozni senkivel, emellett ott a másik véglet, amikor valaki például két gyerek mellől dolgozott otthonról. Mi azt gondoljuk, hogy az elégedett ügyfeleknek az elégedett kollégák jelentik az egyik feltételét. Ezért ebben az évben a dolgozó-központúságra is különösen szeretnénk fókuszálni, a meeting nélküli pénteki nap mellett elérhetővé teszünk olyan tréningeket vagy szolgáltatásokat, amelyekre korábban nem is gondoltunk. Ha valakinek például pszichológusra van szüksége, akkor lehetősége lesz online igénybe venni ezt a szolgáltatást, ha vannak időbeosztásbeli problémákkal küzdő kollégáink, akkor nekik tartunk tréningeket ebben a témában.

Mindez azért fontos, mert egy csapatként kell túljutnunk ezen az időszakon. Én ugyanis optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy szép lassan visszatérünk a normális kerékvágásba, és akkor az lesz a versenyképesebb, akinek elégedettebb munkatársai vannak. Ha mindezt még azzal is megfejeljük, hogy továbbra is invesztálunk a helyi piacba, további fejlesztéseket végzünk, új munkatársakkal gazdagodunk, akkor azt gondolom, hogy jó irányba haladunk a céljaink eléréséhez.

"Ezen a piacon 5%-os piaci részesedésre van szükség ahhoz, hogy hosszú távon univerzális bankként működhessünk."

Már a vezérigazgatói mandátuma elején határozottan kijelentette, hogy a cél az 5%-os piaci részesedés elérése. Hol tartanak most ezen az úton? Elégedett az eddig elért eredményekkel?

- Alapvetően elégedett vagyok. A terveinknek megfelelően mennek a dolgok, a piaci részesedésünk most 3,7%, tehát közeledünk a 4%-hoz.

Tavaly a bank hitelállománya, a sok bizonytalanság ellenére is, 13%-kal nőtt. Mivel magyarázható ez a növekedés? Hogyan értékeli a járvány kitörése óta eltelt időszakot ebből a szempontból?

- Nem tagadom, hogy először mi is megijedtünk egy évvel ezelőtt. Tavaly május környékén azonban már látni lehetett, hogy ez nem egy hagyományos válság. A koronavírus-járvány nyilván nagyon nehéz kihívással állított szembe mindenkit, és üzleti szempontból a lezárások sem tettek jót, ugyanakkor viszonylag hamar látható volt, hogy nem kell a 2008-at követően tapasztalt összeomlásra számítani. A terveink mentén haladtunk tovább, és azóta már két új fiókot is nyitottunk: a bukaresti Pipera negyedben egy készpénz nélküli bankfiókot adtunk át, egy temesvári irodanegyedben pedig az egyik legnagyobb fiókunk kezdte meg működését. Két új bankfiók önmagában nem egy nagy szám, viszont azt is látni kell, hogy a romániai bankrendszerben a fiókok száma egy év alatt 250-nel csökkent. Miközben mások bankfiókokat zárnak be, mi bővítjük a fiókhálózatunkat.

Nemrég bejelentették, hogy 250 millió lejes alaptőke-emelést hajtanak végre. Miért volt szükség erre a lépésre?

- Egyrészt azért, mert a bank eszközállományának növekedése magával von bizonyos jogszabályi kötelezettségeket is, tulajdonképpen törvényi előírások vannak arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt kell a növekedés mellé tennie a banknak. Ez az alaptőke-emelés a növekedésünk megelőlegezése. Másrészt, ezt a pénzt nyilván nem készpénzben tartjuk majd, hanem beruházzuk különböző eszközökbe. Ezekből a beruházásokból lesznek megújuló és bővülő fiókjaink, ebből fogjuk növelni a digitális fejlesztésekre szánt, amúgy sem alacsony költségvetésünket, illetve folytatjuk a csapatunk bővítését. Tavaly 200 új kollégával bővítettünk. Tehát elköltjük ezt a pénzt, és ezáltal tovább növeljük a piaci részesedésünk.

Már beszéltünk arról, hogy a bank egy Apollo névre keresztelt organikus növekedési stratégiát valósít meg. Milyen előnyei vagy éppen hátrányai vannak egy ilyen organikus növekedési stratégia életbe léptetésének, például a felvásárlások révén történő növekedéshez képest?

- Itt érdemes kitérni arra, hogy miért indítottuk el az Apollo nevű programot. Talán ez a célként meghatározott 5%-os piaci részesedés kissé mágikus számként hat, de tulajdonképpen ezen a piacon ekkora piaci részesedésre van szükség ahhoz, hogy hosszú távon univerzális bankként (szerk. megj.: nem csak bizonyos területekre specializálódott, hanem széleskörű banki- és pénzügyi szolgáltatásokat kínáló bank) működhessünk. Az ehhez szükséges piaci részesedést, ami nem is biztos, hogy pontosan 5%, lehet akár 4,5% vagy 5,5% is, nekünk el kell érni. Ezt a növekedést nyilván el lehet érni felvásárlások révén is, de az egyszeri nagy ugrást lehetővé tevő akvizíciók körül mindig nagy a bizonytalanság. Egyáltalán nem biztos, hogy lesz eladó bank. De jártunk már úgy is, hogy volt eladó bank, kifejezetten jó ajánlatot tettünk a megvásárlására, a tulajdonos végül mégis úgy döntött, hogy vár még az értékesítéssel. Ezzel szemben az organikus növekedés sok kis apró lépésből áll, aminek az eredménye végül az lesz, hogy elérjük ezt az 5%-ot. A végén azt fogjuk látni, hogy egyszeri nagy ugrás helyett hétről hétre, hónapról hónapra növekedtünk.

Fatér Gyula

Fatér GyulaOTPbank
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac