2020. december 1. keddElza
EUR = 4.8735 RON
USD = 4.0875 RON
HUF = 1.3462 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 9,286.11(0.36%)
Infláció = 2,45%
Alapkamat = 1,50%

Hogy hatott a járvány a hitelpiacra? Óvatosabbak lettünk, de a lakásvásárlás nem tűrt halasztást 

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:50 GMT +2, 2020. október 26.

A jegybank statisztikái szerint a tavaszi bezártság jót tett a megtakarításainknak, és talán a lakáspiacnak is.


Ha nem is látványosan, de a hivatalos statisztikák szerint érezhetően visszaesett a hitelezés Romániában a koronavírus-járvány miatti tavaszi korlátozások alatt. A Román Nemzeti Bank adatai szerint kicsit megfontoltabbak is lettünk, az online megoldásokat leszámítva nem nagyon volt hol költeni, így a kénytelen-kelletlen megspórolt pénzt sokan igyekeztek különböző megtakarítási eszközökbe, például bankbetétekbe tenni. Összeállításunkban a hazai hitel- és betétállomány alakulását mutatjuk az elmúlt hónapokban, és arra is kitérünk, hogy mi történt a személyi hitelek és a lakáshitelek piacán.

A hazai hitel- és betétállomány alakulásáról utoljára januárban írtunk cikket. Akkor azt vizsgáltuk, hogy mely megyékben a legmagasabb, és hol nagyon alacsony az egy főre jutó hitel- és betétállomány. A mutató ugyanis nagyon sokat elárulhat arról, hogy melyek azok a területei az országnak, ahol pezseg a gazdaság, és nagyon tanúlságosak lehetnek a lakosság eladósodottságának elemzésében is.

A nyáron már nőtt a hitelállomány

Most viszont annak néztünk utána, hogy mekkora fennakadást okozott a hitelezésben a gazdaság tavaszi leállása. Az általunk használt adatok nem csak a lakosság, hanem a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatok hiteleit is tartalmazzák, a legfrisebb elérhető adatok nyár végéig, tehát augusztusig szólnak, ezért 2019 azonos hónapjához is hasonlítottuk a statisztikákat. 

Ami az éves összevetést illeti, a hazai lej alapú hitelállomány 2019 augusztásában közel 176,9 milliárd lejre volt tehető, ez a szám 2020 augusztusára még a járványhelyzet ellenére is 6,59%-kal nőtt, 188,5 milliárd lejre. Ez a szám tartalmazza a lakosság által felvett személyi hiteleket, jelzáloghiteleket, valamint a vállalatok tartozásait is.

Éves összehasonlításban tehát a lej alapú hitelezés növekedését korántsem törte meg a koronavírus. A havi adatok vizsgálatánál már egyértelműen lehet azonosítani azokat a hónapokat, amikor más európai államokhoz hasonlóan Románia gazdasága is leállt. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a hazai vállalatok és lakosság lej alapú tartozásai márciusra elérték a 183,3 milliárd lejt (összesen), ez a szám áprilisban 182,3 milliárdra, májusban 181,6 milliárd lejre csökkent, majd a korlátozások feloldásával és a nyár beköszöntével újra az elmúlt években megszokott, viszonylag erős növekedés vette újra kezdetét. A lej alapú hitelállomány nyári növekedésének valószínűleg több magyarázata is van, de minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy a lakosság és a vállalati szektor tavaszról nyárra halasztotta a hitelfelvétellel kapcsolatos döntéseit.

Ugyan a lej alapú hitelállomány növekedett, az adatokból kitűnik, hogy a devizában felvett hitelek esetében már sokkal kevésbé alakultak ki egyértelmű trendek. Tavaly augusztushoz viszonyítva csökkent a devizában felvett hitelek összesített értéke (89,9 milliárd lejről 88,7 milliárdra), a törés a növekedésben látszólag áprilisban következett be. Arra egyelőre nehéz válaszolni, hogy a nagy bizonytalanság, a csökkenő lej kamatlábak vagy az árfolyamkockázat milyen hatással voltak a devizában való eladósodással kapcsolatos kedvre, a statisztikák szerint azonban a gazdasági szereplők inkább a hazai fizetőeszközben felvett hiteleket részesítették előnyben. 

A személyi hiteleknél inkább stagnálás volt

Az adatok alapján az kijelenthető, hogy a nyári hónapokban a lej alapú hitelállomány növekedését nem a személyi hitelek (eszközökre, autókra, felújításra, nyaralásra felvett rövidebb futamidejű hitelek) okozták. Éves összehasonlításban sem volt jelentős növekedés ebben a szegmensben, 2019 augusztusában 48,5 milliárd lej volt a lej alapú személyi hitelek állománya, 2020 augusztusára ez a szám 49,2 milliárd lejre nőtt, de a korlátozások feloldása után inkább stagnálás következett be. A jó kérdés most persze az, hogy ez a stagnálás lesz-e jellemző az őszi hónapokra is.

Ami a devizában felvett személyi hiteleket illeti, az adatok alapján egész évben tartott a külföldi pénznemben felvett tartozások csökkenése, ami részben magyarázza az első infografikában megjelenő tendenciákat is.

A lakásvásárlás nem tűrt halasztást

Ha a személyi hiteleket illetően elbizonytalanodott a lakosság, a lej alapú lakáshitelek esetében szinte nem is volt megállás. A hazai fizetőeszközben felvett lakáshitel-állomány növekedését valószínűleg a pandémia is hajtotta, megannyi elemzés mutatott rá arra, hogy a korlátozások miatt a lakosság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a lakására, és a pár hónapos bezártság még nagyobb kedvet teremtett a lakásvásárlásra.

Annak, hogy a lej alapú lakáshitelekről szóló adatokban szinte alig lehet felfedezni a válság jeleit, van egy sokkal gyakorlatiasabb magyarázata is a lakásvásárlási kedv egyszerű növekedésénél, mégpedig az, hogy az ingatlanvásárlás általában egy elhúzódó, akár több hónapig is tartó folyamat, így a lakáshitelek piaca viszonylag rugalmatlanul reagál még az ilyen példátlan, mindenkit érintő globális eseményekre is. Egy egyszerű példával élve, ha valaki már februárban döntött a lakásvásárlásról, és nekilátott az ügyintézésnek, vélhetően a járvány kitörése nem állította meg abban, hogy végigvigye a tranzakciót.

Ami a devizában felvett lakáshitel-állományt illeti, itt is viszonylag meglepetés nélkül csordogáltak az események az elmúlt hónapokban: a devizahitelek népszerűsége már évek óta csökkenő tendenciát mutat, 2018 augusztusában még 25,4 milliárd, 2019 augusztusában 23,7 milliárd, idén augusztusban 22,07 milliárd lej volt a teljes hazai devizában felvett hitelállomány. 

Nagyobb volt a megtakarítási kedv

A jegybank statisztikái szerint áprilisban és májusban kisebb megugrás volt tapasztalható a megtakarításoknak számító lej alapú likvid eszközök és lekötött betétek állományában, amiről arra lehet következtetni, hogy a gazdasági szereplők igyekeztek a korlátozások miatt megmaradt pénzüknek egy részét valamilyen banki megtakarítási eszközbe fektetni. Míg 2019 augusztusában 227,5 milliárd lejre volt tehető a lej alapú megtakarítások értéke a jegybanki adatok szerint, 2020 augusztusára ez a szám 256,5 milliárd lejre emelkedett. A devizában létesített megtakarítások esetében is jelentős, 15,2%-os volt az éves emelkedés. Igaz, ennél a kategóriánál inkább február és március között volt jelentős kiugrás.

A cikkben felhasznált adatokat az itt elérhető táblázatban összesítettük.

megtakarításbankhitel
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac