2020. április 8. szerdaDénes
EUR = 4.8314 RON
USD = 4.4445 RON
HUF = 1.3400 RON
GDP-növekedés = 4,1%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 8,020.15(4.07%)
Infláció = 3,6%
Alapkamat = 2,00%

Zöld célkitűzésekkel szállnak be a bankok a klímaváltozás elleni harcba?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 16:46 GMT +2, 2020. február 25.

Az egyik legtöbbet kritizált amerikai bank is bejelentette, hogy enged a civilek nyomásának. És az is lehet, hogy az eurózóna jegybankjának is zöld célkitűzései lesznek.


A klímaváltozás veszélybe sodorja az emberi lét ma ismert formáját - áll abban a jelentésben, amelyet a JP Morgan közgazdászai néhány napja az ügyfeleiknek küldtek ki. Az amerikai bank jelentésében a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ami a klímaváltozást illeti,

beavatkozás nélkül katasztrofális következményekkel kell számolni.

Bár a jelentésben a bank még kiemelte, a két közgazdász véleménye nem feltétlenül képviseli a JP Morgan általános álláspontját, a bank jókora meglepetést okozva hétfőn bejelentette, hogy felhagynak a szénbányászat és a sarkköri oljakitermelési projektek finanszírozásával, és azt a célt tűzték ki, hogy 200 milliárd dollárral finanszírozzanak fenntartható projekteket.

A JP Morgan elemzése és mostani bejelentése azért is érdekes, mert korábban a klímaaktivisták gyakran kritizálták a bankot amiatt, mert jelentős összegekkel finanszírozott fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos beruházásokat - mutat rá a BBC. Volt olyan tavaly publikált elemzés is, amely szerint a JP Morgan az a bank, amely a legtöbb finanszírozást nyújtotta 2019-ben energiacégek számára annak érdekében, hogy azok fosszilis energiahordozók termelésével kapcsolatos beruházásokat hajthassanak végre.

Mi áll a jelentésben?

A David Mackie és Jessica Murray - a JP Morgan közgazdászai - által készített, szokatlanul kemény hangvételű elemzésben a szakértők azt írják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás a következő évtizedekben tovább hat majd az éghajlatra, és nagy valószínűséggel egy visszafordíthatatlan folyamattal állunk szemben. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a klímaváltozásnak hatása lesz a gazdasági növekedésre, az egészségügyre és a várható élettartam alakulására is. Figyelmeztetnek, hogy a problémák feszültségeket okozhatnak a vízkészletek tekintetében, éhínséget idézhetnek elő, a migráció jelentős növekedéséhez vezethetnek, rombolhatják a biodiverzitást, és nem utolsósorban, politikai konfliktusokhoz is vezethetnek. Azt is írják, hogy:

"nem tudjuk kizárni a katasztrofális következményeket, amikor az emberi lét a jelenleg ismert formájában veszélybe kerülhet".

Mackie és Murray szerint a klímaváltozás hatásainak enyhítésére 0-ra kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást 2050-re. Megoldást is javasolnak, amely segítene a cél elérésében: szerintük globális adót kellene kivetni a szennyező energiahordozókra. Azt viszont a jelentésben is beismerik, hogy ez nem fog mostanában megtörténni, hiszen

"egy globális problémával állunk szemben, amelynek a kezelésében egyelőre nem számíthatunk globális megoldásra".

A jelentés szerzői rámutatnak, ez azért is van így, mert:

  • a fejlett országok amiatt aggódnak, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó intézkedések visszavethetik a versenyképességüket, az intézkedések negatív hatással lesznek a munkahelyekre,
  • és az is bonyolítja a kérdést, hogy a szegényebb, fejlődő országokban a karbon-intenzív tevékenységeknek jellemzően kedvező hatása van az életszínvonal növekedésére.

Forrás: Hacker Noon

Persze azt is meg kell jegyezni, hogy a JP Morgan nem most először figyelmeztetett a klímaváltozás veszélyeire, viszont eddig nem igazán fogalmazott meg ilyen markáns véleményt. Egy tavaly tavasszal megjelent elemzésükben még csak annyit írtak, hogy a klímaváltozás olyan globális kihívás, amely kockázatokat jelent a vállalatoknak, és a hatásait megérezhetik a bevételeiken.

Most viszont úgy döntöttek, hogy ők is engednek a civilektől és ügyfelektől érkező nyomásnak, ami az elmúlt időszakban egyre erősebbé vált. Van olyan szervezet például, amely kicsit pozitívabb szemlélettel, azokat a pénzügyi intézményeket listázza, amelyek vállalták, hogy nem finanszíroznak ezentúl sarkköri olajkitermelési projekteket. A listára a mostani bejelentéssel a JP Morgan is felkerült.

A jegybankok tehetnék a legtöbbet?

A klímaváltozás kérdése miatt a hitelintézetek mellett a jegybankokra is egyre nagyobb nyomás helyeződik. Bár mostanában számos olyan szakmai vélemény is napvilágot látott, miszerint a finanszírozást végző intézmények és a jegybankok nem menthetik meg a világot a klímakatasztrófától - a felelősség pedig a kormányokat és a pénzügyi szabályozókat terheli -, vannak jegybankok, amelyek a jelek szerint komolyan elgondolkodtak azon, hogy szerepet vállaljanak a klímahelyzet kezelésében. A jegybankok egyik feladata ugyanis a rendszerszintű kockázatok kezelése.

A klímaváltozás pedig rendszerszintű kockázat.

Ennek a történetnek Christine Lagarde, az Európai Központi Bank új elnöke lehet az egyik főszereplője, aki korábban ígéretet tett arra, hogy a klímaváltozás kérdése fontos szerepet kaphat akkor, amikor az EKB-nál 2003 után először felülvizsgálják a monetáris politikával kapcsolatos stratégiát.

Lagarde arról is beszélt, hogy a jegybank alkalmazottainak nyugdíjalapja már most olyan vállalatokba fekteti a megtakarításokat, amelyek alacsony szén-dioxid kibocsátással rendelkeznek. Hogy ezt az utat az EKB az eszközvásárlási programjai során is követhetné-e, arról megoszlanak a vélemények. A New York Times szerint szinte borítékolható, hogy az EKB igazgatótanácsában sok ellenzője lenne egy ilyen javaslatnak.

Christine Lagarde (Forrás: Brettonwoods.org)

A téma viszont sok elemző fantáziáját beindította. Ugyanis nagy hatása lenne a piacokra annak, ha az EKB egyszer csak úgy döntene, az eszközvásárlási programjának végrehajtása során - amikor vállalati kötvényeket vásárol annak érdekében, hogy befolyásolja a piaci kamatlábakat - kizárná azoknak a vállalatoknak a papírjait, amelyeknek nagy az ökológiai lábnyoma. Egy ilyen döntés duplán csapásként érintené a nagy szennyezőket, hiszen a magánbefektetők vélhetően a jegybankot követnék, a fenntartható vállalatok kötvényeit vásárolnák (ezzel gyakorlatilag hitelezve azokat), és lemondanának a szennyező vállalatok papírjairól.

Lagarde a felvetésre, miszerint az EKB igazgatótanácsának egyes tagjai megkérdőjelezik azt, hogy a jegybanknak lehetnek-e klímaváltozással kapcsolatos feladatai, azt válaszolta: "Tisztában vagyok ezzel, de annak a veszélyével is tisztában vagyok, ha nem teszünk semmit".

Arra a kérdésre, hogy az inflációs cél mellett lesz-e a jegybankoknak károsanyag-kibocsátással kapcsolatos célkitűzésük - meg hogy egyáltalán van-e esély erre a pár éve még nagyon meredeknek tűnő változásra -, nem mostanában fogunk választ kapni. Az a trend viszont már egyértelműen látszik, hogy egyes iparágakat már kevésbé, vagy legalábbis nem szívesen hiteleznek a bankok.

klímaváltozás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac