2020. február 27. csütörtökÁkos, Bátor
EUR = 4.8074 RON
USD = 4.4186 RON
HUF = 1.4171 RON
GDP-növekedés = 4,1%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 9,704.82(-0.76%)
Infláció = 3,6%
Alapkamat = 2,50%

Mibe fektessünk be 2020-ban, és miért nehéz válaszolni erre a kérdésre?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 17:02 GMT +2, 2020. január 27.

A szakértők szerint a bukaresti tőzsdén jegyzett részvények vonzóbbak, mint az európai vagy amerikai papírok.


Mindenki azért jött ide, hogy belenézzen a varázsgömbbe, és megtudja, mibe érdemes befektetni, mire lehet számítani idén - indították azt a bemutatót, amelyet az OTP Asset Management Románia tartott Bukarestben, és amelyen az alapkezelő közzétette 2020-as várakozásait. 

Varázsgömb persze nem létezik, és a jópofa bevezető utáni bő két órában mindenki számára világossá vált, hogy a 120 millió eurónyi aktívát kezelő szakembercsapat a legkevésbé sem varázslatra vagy a megérzéseire hagyatkozik a befektetési döntések meghozatalánál. Makrogazdasági kitekintővel és a pénzügyi piacokon zajló folyamatok áttekintésével válaszoltak arra a kérdésre, hogy a nagyon erős 2019-es év után 

tudnak-e még növekedni a pénzügyi piacok 2020-ban?

Az egyik legfontosabb várakozás, hogy 2020-ban várhatóan tovább fog lassulni a világgazdaság növekedése, de a jegybankok továbbra is fognak likviditást pumpálni a piacokra, ami összességében nem a legrosszabb forgatókönyv az eszközpiacok számára - mondta Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese. A neves szakértő szerint a világkereskedelemmel kapcsolatos bizonytalanságok csökkenése, az Egyesült Államok és Kína közti látszólagos megállapodás segíthet stabilizálni a rossz formában levő globális feldolgozóipart, még mielőtt az magával rántaná a szolgáltatási szektort is.

Idén várhatóan a munkaerőpiac is nagyon feszített marad a kulcsgazdaságokban, a növekvő munkabérek főként a munkaerő-intenzív kis- és középvállalkozások esetében csökkenthetik erőteljesen a profitmarzsokat. Arról is beszélt, hogy idén minden bizonnyal újra felmerülnek a jelenlegi rendkívül hosszú gazdasági ciklus tartósságával kapcsolatos aggályok. Heinz Frigyes Ferdinánddal, aki többek között a Magyar Nemzeti Banknál, a Bank of Englandnél, az Európai Központi Banknál és a Nemzetközi Valutaalapnál is dolgozott, hamarosan interjút is közlünk.

Heinz Frigyes Ferdinánd, Dan Popovici és Dragoș Manolescu

A világgazdaság mellett a román gazdaság is lassulhat idén.

Az elmúlt években a román gazdaság teljesítményéhez ugyanis a fogyasztás járult hozzá a legnagyobb mértékben, a fogyasztás erőteljes bővülését pedig különösen az állami szektorban végrehajtott, az átlagnál jóval magasabb bérnövelések segítették elő. Jelenleg viszont már nem túl valószínű, hogy további jelentős bérnövelések következhetnek - magyarázta Dragoș Manolescu, az OTP Asset Management vezérigazgató-helyettese, hogy miért számítanak a román gazdaság lassulására 2020-ban. Elmondta, az egyik legnagyobb kockázatnak idén a nyugdíjak 40%-kal való növelését látják szeptemberre, viszont ők csak 50% esélyt adnak arra, hogy ez valóban megvalósulhat.

A GDP komponensei felhasználás oldali megközelítésben: külkereskedelem lehúzza, a nettó felhalmozás és különösen a fogyasztás növeli a gazdaság teljesítményét.

Romániában már egy ideje egyensúlytalanságok jellemzik a költségvetést - folytatta Manolescu, aki szerint érdemes feltenni a kérdést, hogy mennyire fenntartható egy olyan gazdasági növekedés, amely szinte kizárólag a fogyasztásra és a költségvetés hiányára támaszkodik. Arra is kitért, hogy Románia egy egész gazdasági növekedési ciklus során nem tudta elérni, hogy költségvetési többlete legyen (amikor az állam bevételei meghaladják a kiadásokat), ami azért is baj, mert ez azt jelzi, hogy a jó gazdasági évek alatt nem tudott az ország a nehezebb napokra "félretenni". Annyira nem, hogy még az államadósság is növekedett.

Az ábra a költségvetés bevételeit (világos zöld) és kiadásait (sötét zöld), valamint a költségvetési hiányt (az oszlopok) mutatja GDP-arányosan.

Az infláció 2019 januárja és októbere között 3,8% volt (az adóktól szűrt maginfláció 3,4%), 2020-ra viszont arra számítanak, hogy 3%-ra csökken a pénzromlás mértéke. A gazdasági növekedést is 3% körülire lövik be, míg a költségvetési hiány esetében is 3%-ra számítanak, így az idei év gazdasági varázsszáma a 3-as lehet. Igaz, a költségvetési deficit esetén komoly kockázatok vannak arra vonatkozóan, hogy meghaladjuk az EU által meghatározott 3%-os felső határt. 

Arra is érdemes figyelni, hogy áprilisban jelennek meg a költségvetési hiánnyal kapcsolatos hivatalos adatok, és nagy valószínűséggel Románia lesz az egyetlen ország, amely meghaladja a 3%-os deficitet. Manolescu szerint van esély rá, hogy kötelezettségszegési eljárás indul Románia ellen, aminek akár az is lehet a következménye, hogy a kormány fiskális kiigazító intézkedésekre kényszerül, így nem kizárt az sem, hogy adónövelésekre fog sor kerülni.

Manolescu a 10 éves futamidejű államkötvények hozamának alakulásával mutatott rá arra, hogy a piacok "nem nézik jó szemmel" a román makrogazdasági egyensúlytalanságokat. Az alábbi ábra Magyarország, Lengyelország és Románia esetében mutatja az államkötvények hozamainak alakulását: míg a lengyel és magyar államkötvény hozamánál csökkenés figyelhető meg, addig Románia esetében világosan látszik, hogy a befektetők plusz kockázatok miatt jelentősen magasabb hozam mellett hajlandóak kötvényvásárlással hitelezni az országot.

Az eltéréseknek a hozamokban Manolescu szerint két fő oka van. Egyrészt a makrogazdasági politikák Romániában az elmúlt időszakban a deficitek kialakulásához járultak hozzá, másrészt növekedett a kereskedelmi hiány. Ezzel szemben Magyarország nettó exportőr, kereskedelmi többlete van, illetve Lengyelországban is nulla közeli a költségvetési hiány. 

A tavalyi év minden eszközkategória számára "fantasztikusan" alakult 

- lépett tovább Manolescu a makrogazdasági témákról a pénzügyi piacok felé. Elmondta, jól teljesítettek a részvények, a kötvények, de még az arany és egyéb nyersanyagok ára is nagyot növekedett. A 2019-es jó évet viszont már egészen más megvilágításba helyezi, ha tekintettel vagyunk 2018-ra is, ami viszont egy atipikus év volt, majdnem minden területen csökkenést könyveltek el. Manolescu itt a jól ismert hazai példát hozta fel, amikor 2018 végén a PSD-kormány a "kapzsisági adóval" rekordidő alatt tudta lenullázni a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) azévi növekedését, így a fő román részvényindex, a BET 33,9%-os tavalyi növekedése is már kevésbé tűnik látványosnak.

Az amerikai (S&P 500), az európai (Eurostoxx 600), valamint a bukaresti (BET) legfontosabb részvényindexek éves teljesítménye az elmúlt 10 évben.

Az OTP AMR által kezelt befektetési alapok és az általuk elért hozamok.

Manolescu a kötvények jó teljesítményével kapcsolatban elmondta, hogy a növekedésben nagy szerepe volt a legnagyobb jegybankok által alkalmazott monetáris politikának is. Míg a 2019-es évnek azzal a várakozással indultak nekik a piaci szereplők, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) háromszor is alapkamatot emelhet, addig ennek az ellentéte, három kamatvágás következett be, valamint használta a Fed a mennyiségi lazítás eszközét is. Az Európai Központi Banknál (EKB) is csökkent az alapkamat, valamint szintén újraindította a "pénznyomdát". Ezek az intézkedések a gyakorlatban azt jelentették, hogy a jegybankok a legnagyobb kötvényfelvásárlók lettek, a nagy kereslet miatt pedig rendkívül nagy étvágy mutatkozott a piacon az államkötvények és a vállalati kötvények iránt.  

Ami a részvényeket illeti, 2019 az elmúlt tíz év legjobb éve volt a Bukaresti Értéktőzsde fő részvényindexe, valamint a vezető európai részvényeket tömörítő index számára (az amerikai S&P 500 is nagyot nőtt, de nem verte meg a 2013-as évet). Manolescu elmondta, a globális részvényárak alakulását alapvetően a vállalati eredmények mozgatták tavaly, ha a vállalatok kedvező jelentéseket tettek közzé, az általában a részvényeik árában is megmutatkozott. Voltak ugyan korrekciók, például az USA és Kína között zajló kereskedelmi háború miatt, de ezek az időleges visszaesések inkább jó vásárlási lehetőségeket jelentettek, mintsem hosszabb időtávon fennálló megtorpanásokat. 

Az értékpapírpiacok tavalyi nagyon erős teljesítménye ellenére úgy gondolják, hogy 

még mindig van tér a növekedésre úgy Romániában, mint az eurózónában, és bizonyos területeken az Egyesült Államokban is 

- mondta Manolescu. Majd magyarázatként rámutatott, hogy az értékpapírok értékelésénél az egyik legfontosabb elemzési eszközként használt P/E mutató (árfolyam/nyereség ráta, leegyszerűsítve: mekkora árat kell fizetni egységnyi nyereségért) arra enged következtetni, hogy a fő részvényindexek még nem érték el az elmúlt 10 év maximumát. Sőt, az Eurostoxx 600-as index P/E mutatója épp csak meghaladta 2019 novemberében az elmúlt 10 év átlagát, a román BET-index pedig még az átlagot sem éri el ebben a tekintetben. "Ez a mutató a román tőzsde esetében gyakorlatilag azt jelenti, hogy jelenleg az elmúlt 10 évben mért átlagnál is kevesebbet kell fizetni a Bukaresti Értéktőzsdén azért a nyereségért, amit a vállalatok érnek el" - mondta a szakértő. 

A Bukaresti Értéktőzsde fő részvényindexének, a BET-indexnek az alakulása (kék), a részvényindexet alkotó részvények átlagos P/E mutatója (világos zöld), valamint az átlagos P/E mutató az elmúlt 10 évben (sötét zöld). A BET-index ugyan erősen növekedett tavaly, a részvények P/E mutatója még mindig nem érte el az elmúlt 12 év átlagát, amiből arra lehet következtetni, hogy olcsók a legfontosabb Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett részvények.  

Elmondta, a P/E mutató arra is enged következtetni, hogy a bukaresti tőzsdén jegyzett vállalatok nyeresége az elmúlt időszakban erőteljesebben növekedett, mint a tőzsdei árfolyamok, ennek megfelelően úgy vélik, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt erős növekedés egészséges volt, 

a hazai részvények olcsóak, a növekedés pedig tovább folytatódhat. 

Arra a kérdésre, hogy egy esetleges piaci sokk hogyan befolyásolhatja a hazai részvényárak alakulását, Manolescu kifejtette, hogy a bukaresti tőzsdén jegyzett vállalatok részvényei, a bankokat leszámítva, jellemzően defenzív értékpapíroknak számítanak, energetikai, közszolgáltató vállalatok vannak túlsúlyban, ami egy esetleges válság esetén előny lehet a többi tőzsdével szemben.

 Az ábra az S&P 500-as, az Eurostoxx 600-as és a BET-index esetén mutatja a P/E mutatók átlagát (sárga), legmagasabb (piros), illetve legalacsonyabb (kék) értékét, valamint a 2018 decemberi és 2019 novemberi szintjét.  

Ami az amerikai értékpapírpiacokat illeti, bár a részvények az elemzések alapján drágának tűnnek, a befektetők hangulata továbbra is optimista, hiszen az USA gazdasága 2020-ban tovább növekedhet, a fogyasztás várhatóan erős marad, a munkanélküliség pedig rekordalacsony. Figyelembe véve viszont, hogy az elmúlt 10 évben a New York-i tőzsde fő részvényindexe (S&P 500) 250%-os, a globális részvények pedig 100%-os hozamot értek el, ésszerű arra számítani, hogy 2020-ban már nem lesz olyan jó a részvénypiac teljesítménye.

Kedvező lehet a befektetések számára, hogy a jegybankok várhatóan továbbra sem fognak erőteljes kamatemeléseket végrehajtani, amit Manolescu azzal támasztott alá, hogy a megnövekedett államadósságok miatt ez egyébként sem lenne a nagy gazdaságok érdeke. 

A 2020-as évet azonban továbbra is volatilitás és bizonytalanságok fogják jellemezni 

- csatlakozott a bemutató végéhez Dan Popovici, az OTP AMR vezérigazgatója. A 2020-as kockázatokkal kapcsolatban elmondta, nem tartják túl valószínűnek, hogy véget ér az elmúlt időszakot meghatározó kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között, inkább csak tűzszünetről van szó a közelgő amerikai választások miatt. Popovici szerint ha figyelembe vesszük a két ország közötti konfliktus mélyebb okait is, például Kína technológiai felsőbbrendűségre való törekvéseit, akkor világossá válik, hogy a két nagyhatalom továbbra is farkasszemet néz majd egymással. Popovici beszélt a közelgő amerikai elnökválasztásról is, amely további bizonytalanságokat szabadíthat a világgazdaságra akkor, ha az amerikai demokrata párt túlságosan is balra elmozduló jelöltjeinek végső sikerét hozná. 

Popovici megjegyezte, a piacok nagyon visszafogottan reagáltak arra, ami Iránban az elmúlt hetekben történt, és továbbra is úgy gondolják, hogy a térségben nagyon magas a kockázata a további feszültségek kialakulásának. A vezérigazgató rámutatott, Irán különféle katonai akciókkal képes lenne a világon kitermelt kőolajmennyiség akár 20%-ának továbbszállítását is leállítani, ami még több konfliktushoz és jelentős gazdasági nehézségekhez vezethet. Hozzátette, ugyan nagyon kicsi a valószínűsége, de az úgynevezett befagyasztott ellentétekre is érdemes figyelni (NATO és Oroszország kapcsolata), vagy a populista mozgalmak előretörését is követni kell, hiszen bármi váratlan történik, az komoly kilengéseket okozhat a piacokon.

A cikkben szereplő ábrák az OTP Asset Management által múlthéten kiadott Outlook 2020 című elemzésből származnak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac