2019. december 5. csütörtökVilma
EUR = 4.7764 RON
USD = 4.3067 RON
HUF = 1.4437 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 9,961.05(0.13%)
Infláció = 3,40%
Alapkamat = 2,50%

Meddig tart a lej zuhanása? Szakértőt kérdeztünk

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 15:53 GMT +2, 2019. november 22.

A lej gyengülése az euróhoz képest szinte természetes, de továbbra is relatív stabil fizetőeszköznek tekinthető - magyarázta Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának tagja.


Idén novemberben háromszor dőlt meg a lej-euró árfolyam rekordja, november 14-én egy euró ára 4,7669 lej volt, november 18-án a Román Nemzeti Bank árfolyama szerint egy euró már 4,7729 lejt ért, elérve ezzel a 4,77-es rekord értéket. November 21-én a devizaárfolyam mutatói szerint egy euró 4,7808 lejbe került. A román gazdasági szaklapok szerint a nemzeti valuta leértékelődése szinte természetes, miután az új pénzügyminiszter a GDP 4%-ának megfelelő költségvetési hiányról beszélt, valamint a gazdasági gyarapodás is 3% körüli, a várt 3,8%-kal szemben.

Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgató tanácsának tagja a Pénzcsinálók megkeresésére úgy értékelte, hogy a mostani árfolyamívelés lényegében nagyon kicsi elmozdulás. Ha figyelembe vesszük az idei év első felében mért csúcsot (legutóbb januárban volt mélyponton a lej az euróhoz képest, akkor 4,7648 lejes átlagárfolyamot állapítottak meg), ahhoz képest a mostani árfolyam csak egy banival magasabb. Ez igencsak mérsékelt elmozdulásnak tekinthető – vélekedett.

Ha a tavalyi év végi értékekhez mérjük és régiós kontextusba helyezzük a román lej árfolyamának alakulását, akkor azt látjuk, hogy a lej 2,4%-kal gyengült, miközben a magyar forint 4,3%-kal. Gyakorlatilag kétszer annyit gyengült a forint, mint a lej. Tehát elmondhatjuk, hogy a lej régiós kontextusban egy relatív stabil fizetőeszköznek tekinthető – mondta a szakértő.

Az export nem tudja felvenni a lépést az importtal

Az árfolyam alakulásával kapcsolatban fontos beszélni a fundamentális oldalról is – emelte ki Bálint Csaba. Ha néhány évre visszatekintünk, a lej esetében megfigyelhettünk egy mérsékelt leértékelődési trendet, emögött pedig elsősorban a folyó fizetési mérlegek alakulása áll. Ezen belül a két legfontosabb tétel az export és az import alakulása. 

Románia esetében a gazdasági növekedés igazán gyors volt, a bérek dinamikusan emelkedtek, átlagban véve 10% felett, ez támogatja a fogyasztást és a fogyasztás pedig végső soron stimulálja az importot. 

Ahhoz, hogy Románia termékeket tudjon importálni, euróra van szüksége. Az ország az eurót többek között az export során szerzi be. Az export viszont az elmúlt években nem tudta tartani a lépést az importtal, sőt, 2019 során kimondottan gyengélkedett, főként az eurozóna gazdaságának lelassulása miatt. Így az export és import közötti rés emelkedett Romániában, régiós összevetésben magas értéket érve el. Ez az egyik legfőbb oka a mostani kialakult helyzetnek – magyarázta a szakértő.

Van egy ipari recesszió is…

Az iparban valóban fellelhető egy visszaesés – mondta a szakértő. Ami mögötte áll: az amerikai–kínai kereskedelmi háború, a Brexittel kapcsolatos félelmek, valamint a szigorúbb környezetvédelmi emissziós szabályozás hatására az ipari termelés gyengült, főleg Nyugat-Európában. Románia pedig nagyon szorosan kapcsolódik Nyugat-Európához, az exportunknak nagy része ide irányul. Ezek a negatív fejlemények a német gazdaságot különösen érzékenyen érintették és lassan hozzánk is kezdett begyűrűzni, sok befektető például elhalasztotta a beruházásait.

A javaknál tapasztalt export-import rést részben fedezi a szolgáltatások mérlege - hangsúlyozta, hiszen nagyon sok olyan IT-s vagy fuvarozó társaság van, amelyek lényegében szolgáltatásokat exportálnak. Ez pedig jelentősen mérsékeli azt a hiányt, amelyet a javak ("goods") szegmensében láthatunk.

Illetve, egy másik enyhítő körülmény: jelentős összegeket küldenek haza a külföldön dolgozó román állampolgárok, emellett külön meg kell említeni az EU-s alapok felhasználását, meg a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket. Ezeken a csatornákon keresztül szintén euró áramlik a hazai gazdaságba. 

A szakértő elmondása szerint mindezek enyhítik a javak mérlegében fellelhető hiányt, de nem tudják teljesen egyensúlyba hozni. Alapvetően ez az a faktor, ami egyfajta nyomást helyez a lejre – összegezte.

"Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a világban zajló egyéb tényezők befolyását sem: az imént említett Brexit elhalasztása és az Egyesült Államok meg Kína között zajló kereskedelmi háború látszólagos mérséklődése októberben pozitív hangulatot hozott a pénzügyi piacokon, de novemberben ismét fokozódott a befektetők bizonytalansága. Ez pedig rendszerint a kisebb és kockázatosabbnak vélt országokat érinti negatívan" - fejtette ki.

Kérdésünkre, hogy jövőre van-e esély arra, hogy euró árfolyama elérje az 5 lejt, Bálint Csaba elmondta, hogy a Nemzeti Bank nem adhat árfolyam előrejelzést, nincs árfolyam célja. Így annyit tud mondani, hogy relatív stabil árfolyammal lehet számolni.

A Román Nemzeti Bank épülete

Arra is rákérdeztünk, hogy mi a BNR szerepe egy ilyen gazdasági hangulatban, milyen stratégiát követ. Bálint Csaba kifejtette: a BNR elsődleges célja az árstabilitás, de természetesen más célokért is dolgozik, mint például a pénzügyi stabilitás megőrzése. Az első számú célnak megfelelően az infláció alakulását kiemelten figyeli. A jegybank minden olyan fő tényezőt figyelemmel kísér, amely az ár alakulását befolyásolhatja. Ezeknek a függvényében alakítják ki azt a stratégiát, amely biztosítja, hogy az inflációs célt és árstabilitást középtávon sikerüljön teljesíteni. 

"Abban az esetben, amikor az infláció nagyon alacsony, mint például most az eurózónában, akkor például a Központi Bank lazító intézkedésekkel próbálja segíteni, támogatni a keresletet. Az Európai Központi Bank negatív tartományba vitte le a kamatokat és az úgynevezett mennyiségi lazítási programját is újraindította (ennek keretén belül kötvényeket vásárol a piacról, ezzel is növelve a pénzmennyiségét a gazdaságban). Amikor a kamatok csökkennek, akkor a lakosság és vállalatok számára sokkal vonzóbb a hitel felvétele. Ha a gazdaságban több hitel jelenik meg, akkor az erősíti a keresletet, többen fognak bemenni az áruházakba vásárolni, a vállalatok várhatóan többet fognak beruházni. 

Illetve ha a kamatok alacsonyak, akkor a betétekre fizetett kamatok is csökkennek és ez arra ösztönzi a lakosságot, hogy ne megtakarítsanak, hanem beruházzanak és fogyasszanak. Ezen keresztül a kereslet erősödik,és így a javak és szolgáltatások árai emelkedésnek indulnak, azaz erősödik az infláció. Ellenkező esetben, amikor az árak gyorsan emelkednek, a központi bankok szigorítóintézkedéseket vezethetnek be, ezzel mérsékelve például a fogyasztás növekedését. Ennek megfelelően az inflációs nyomás csökkenésére lehet számítani. Az árfolyam változása valóban fontos az árak alakulására nézve, de emellett a jegybankok nagyon sok más tényezőt is figyelemmel követnek, és ezen információk összességének megfelelően alakítják ki stratégiájukat" - vázolta a helyzetet a szakértő.

lejeurózónaEurópai UnióvilággazdaságdeficitBNR
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac