2019. június 16. vasárnapJusztin
EUR = 4.7228 RON
USD = 4.1899 RON
HUF = 1.4679 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 8,504.24(0.32%)
Infláció = 4,11%
Alapkamat = 2,25%

Meg akartak szabadulni a ROBOR-tól, de lehet, hogy még nagyobb mumust alkottak helyette

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:45 GMT +2, 2019. május 14.

A ROBOR-t még használjuk, de a politika áldozata lett. Mit kell tudni a helyette bevezetett irányadó mutatóról?


Nagy várakozás előzte meg május első munkanapját, a hitelesek és a gazdasági szakértők ugyanis akkor szembesültek először a Román Nemzeti Bank által közzétett, a ROBOR-t helyettesítő új referencia kamatlábbal, a fogyasztói hitelek irányadó mutatójával (IRCC). Az új referencia mutató első közzététele amolyan “igazság pillanata” is volt, mert tulajdonképpen abba a kormánypártok részéről érkező ígéretbe illeszkedik a bevezetése, amely szerint a hitelek kamatterhei jelentősen csökkenni fognak. (A legambíciózusabb ígéret akár a kamatterhek feleződését is előre vetítette, igaz, azóta sok minden történt, például viszonylag nagy bukta lett a kapzsisági adóból is.)

Az új mutató a jelenleg érvényes szabályozás szerint az újonnan felvett, lej alapú, változó kamatozású fogyasztási hiteleknél, valamint a refinanszírozásoknál veszi át a ROBOR addigi szerepét. A jelentősége pedig abban rejlik, hogy a bankok a kamatlábak nagyságának megállapításánál a működési és kockázati költségeik - valamint a tulajdonképpeni nyereséget jelentő kamatfelár - mellett figyelembe veszik azt is, hogy maga a pénzintézet mekkora kamat mellett jut forrásokhoz. Ezek a forrásköltségek eddig a romániai bankközi kamatláb (ROBOR) alapján kerültek be a kamatszámítási képletbe, májustól viszont az új fogyasztási lejhitelek esetében az IRCC veszi át az elmúlt időszakban viszonylag jelentős növekedést bemutató ROBOR szerepét, és lesz a változó kamatozású lejhitelesek törlesztőrészleteinek egyik legfontosabb alakítója.

Az először május 2-án közzétett új referencia mutatót 2,36%-ban állapította meg a csupán "matematikus" szerepét betöltő jegybank. És mivel a ROBOR szintje akkor is meghaladta a 3,2%-ot, elsőre úgy tűnhetett, hogy a kormány által sürgősségi kormányrendelettel bevezetett változások némiképp elérték céljukat. A szakértők viszont viszonylag hamar rámutatattak, hogy az új referencia mutatóval érdemes óvatosnak lenni, hiszen a számítási móddal is magyarázható, hogy alacsonyabb jelenleg a ROBOR-nál, és borítékolható a növekedése. Számítások szerint júliustól már a 2,6%-ot is meg fogja haladni.

A pénzügyminisztérium csavart egyet a történeten

És ha ez eddig nem lett volna elég bonyolult, akkor a pénzügyminisztérium tett róla, hogy a helyzet amolyan szokásos romániai fordulatokat is hozzon. Alig pár nappal az új referencia mutató közzétételét követően ugyanis a pénzügyminisztérium honlapján megjelent egy közlemény, amely szerint az új mutatót az államilag garantált (az állami garancia miatt pedig a hitelezők számára kevésbé kockázatos, és így olcsóbb) hitelek - mint az Első lakás, az Első autó vagy a Fektess magadba programok - esetében is alkalmazni fogják.

A bejelentés kisebb káoszt okozott. Az új referencia mutatóról ugyanis napokig úgy írt a sajtó, és úgy nyilatkoztak a szakértők is, hogy már csak azért sem alkalmazható például a hatalmas forrásokat megmozgató Első lakás program esetében, mert azt külön törvénnyel szabályozzák, illetve a bankok és a pénzügyminisztérium között már megkötött megállapodások is nehézkessé tennék az áttérést az új mutatóra. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nyilatkozatából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a pénzügyminisztériumnál a jogszabályi keret megváltoztatására készülnek az állami garanciával rendelkező hitelek esetében. Ráadásul, mivel csak az újonnan felvett hiteleknél alkalmazandó a mutató, a gazdasági sajtó arról is beszámol, hogy a pénzügyminisztérium a hitelintézetek képviselőivel is tárgyalna arról, hogy csökkentsék a hitelek újrafinanszírozásának költségét annak érdekében, hogy csökkenjenek a törlesztőrészletek.

"Tárgyalni fogunk a Romániai Bankok Egyesületével, hogy megismerjük az új referencia mutató bevezetésének első hatásait. Emellett látni szeretnénk azt is, hogy a jelenleg futó hitelszerződések újrafinanszírozási kérelmeinél, hogyan tudnánk tenni a költségek csökkentéséért, itt elsősorban a kataszteri, a közjegyzői, valamint a bankok és az állam esetében megjelenő költségekre gondolok" - nyilatkozta Teodorovici a Profit.ro tudósítása szerint.

Megéri újrafinanszírozni a meglévő hiteleket?

Mivel az új, alacsonyabb referencia kamatláb az újonnan felvett hitelek mellett az újrafinanszírozott hitelek esetében is alkalmazandó, adja magát a kérdés, érdemes-e belemenni a meglévő hitelek újrafinanszírozásába egy új hitel felvételével. Iancu Guda, a Romániai Banki és Pénzügyi Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke szerint az előzetes elemzések alapján arra lehet számítani, hogy az IRCC alkalmazása akár 5-10%-kal is csökkentheti a havi törlesztőrészleteket a májusi, illetve júniusi hónapokban, júliusban pedig 2-3%-kal becsülték kevesebbre az ilyen referencia kamatláb mellett számolt hitelek törlesztőrészleteit. Guda szerint ugyanakkor hosszútávon az IRCC hasonló szintre fog emelkedni, mint a ROBOR, úgyhogy igencsak körültekintőnek kell lenni egy ilyen döntés meghozatalánál.

"Semmi esetre sem beszélhetünk a kormány által korábban belengetett feleződésről, az ekkora csökkenések technikai és gazdasági értelemben sem lehetségesek, ellenkezőleg, lesznek olyan negyedévek, amikor az IRCC szintje magasabb lesz a ROBOR szintjénél. Azt gondolom, hogy 1-2 éves időintervallumban az IRCC szintje hasonló lesz a ROBOR szintjéhez" - nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a közgazdász.

Guda arra hívta fel a figyelmet, hogy csupán néhány nyilatkozat nem lesz elegendő ahhoz, hogy az Első lakás hitelek esetében is alkalmazzák az új mutatót. Arra is kitért, hogy szerinte az sem lenne szerencsés, ha sürgősségi kormányrendeletekkel változtatnának egy viszonylag speciálisnak nevezhető jogszabályon. "Az Első lakás programban 2009 júliusa óta felvett hitelek értéke megközelíti a 40 milliárd lejt. El lehet képzelni, hogy milyen hatása lenne annak, ha ezek a hitelek bedölnének, és a bankok felvennék az állami garanciákat" - mondta Guda, aki szerint egy ilyen jelentős kötelezettséget vállaló programot nem lehet egyetlen éjszaka alatt, pár nyilatkozattal megváltoztatni, már csak azért sem, mert az új mutató rendkívül nagy kilengéseket mutathat be, különösen recesszió esetén.

Több probléma is van az új számítási móddal

Arról persze szó sincs, hogy a ROBOR egy tökéletes mutató lenne, de a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az IRCC bevezetése nem kedvez a kamatlábak stabilitásának. Az IRCC-t a jegybank a bankok egymásnál elhelyezett betéteinek kamatlábai alapján számítja ki, míg a ROBOR-t a bankok egymásnak nyújtott hiteleinek kamatlába mozgatja. Bogdan Căpraru, a iaşi-i Alexandru Ioan Cuza egyetem professzora a Hotnews-on megjelenő elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az IRCC éppen ezért sokkal nagyobb kilengésekkel fog reagálni a gazdasági recesszió idején, amikor jellemzően likviditáshiány van, és a betétekért a bankok is hajlandóbbak magasabb kamatot fizetni.

Căpraru emellett arra a kissé furcsa helyzetre is felhívja a figyelmet, hogy az IRCC jelenlegi szintjének számításánál 2018 utolsó negyedévének az adataiból indulnak ki, míg a ROBOR esetében 2019 első negyedéve jelenti a számítások alapját. Căpraru szerint ennek függvényében az IRCC tulajdonképpen megkésve mutatja a gazdaság állapotát, és ezzel a "késéssel" magyarázható az is, hogy az IRCC jelenlegi szintje alacsonyabb, hiszen 2018 utolsó negyedévében a kamatlábakat mozgató infláció szintje is alacsonyabb volt, mint 2019 elején. Így a következő negyedévben, amikor már 2019 első három hónapja alapján számolják az új mutatót, biztos az IRCC növekedése.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a mutató számításánál az elfogadott jogszabály szerint a jegybanknál elhelyezett betétek kamatait is figyelembe veszik, ami egy kétélű fegyver lehet a monetáris poltikában. A jegybank ugyanis egy újabb eszközt kapott a kezébe, amellyel befolyásolhatja a kamatlábak alakulását, ugyanakkor az elmúlt időszakban az intézményt ért politikai támadásokból kiindulva aggodalomra ad okot szerinte, hogy a szükséges intézkedések helyett a poltikai erők nyomásgyakorlással inkább a saját céljaik elérésére akarják kényszeríteni a jegybankot.

"Az intézkedés jogi és módszertani hiányosságai mellett még fennáll a gazdaság fundamentumainak megsértéséről szóló probléma is. Először is, nem lehet hatóságilag szabályozott árakat bevezetni. Másodszor, soha nem lehet becsapni a piaci erőket. Nem utolsó sorban pedig, minden ilyen erőfeszítésnek költsége van, amit előbb vagy utóbb az egész társadalom viselni fog" - írja Căpraru.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac