2019. február 23. szombatAlfréd
EUR = 4.7619 RON
USD = 4.1988 RON
HUF = 1.4983 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 7,766.87(-1.13%)
Infláció = 3,3%
Alapkamat = 2,25%

Zuhanó tőzsde, a vártnál is nagyobb veszteségek - itt tart most a kapzsisági adó körüli őrület

Hírösszefoglaló utolsó frissítés: 14:13 GMT +2, 2019. január 15.

A bukaresti tőzsde csak tegnap 1 milliárd eurót vesztett, miután újabb információk derültek ki a kapzsisági adóról.


A hétfői kereskedési napon alig pár óra alatt 1 milliárd euróval csökkent a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) kapitalizációja. A nap legnagyobb vesztesei a bankok voltak, a Banca Transilvania részvényei 10%-ot csökkentek, a BRD - Groupe Societe Generale papírjai pedig 8%-os mínuszban zárták a napot. A Bukaresti Értéktőzsde legfontosabb indexe, a BET 4,2%-os csökkenéssel zárta a hétfői napot.

A tőzsdei zuhanást az a hír váltotta ki, hogy Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsadó azt nyilatkozta a Ziarul Financiarnak, hogy a decemberben hatalmas megelepetésre bejelentett úgynevezett kapzsisági adót a bankok negyedévente fogják fizetni a romániai bankközi kamatláb (ROBOR) szintjének megfelelően. A tegnapi bejelentésben az is meglepetés, hogy a miniszterelnöki tanácsadó szavaiból kiindulva arra lehet következtetni, hogy a hitelintézetek esetében alkalmazott bankadót negyedévente újra fogják számolni az előző negyedév átlagos ROBOR-jának megfelelően. A bankok korábban azzal számoltak, hogy az adót negyedévente fizetik ugyan, de az adó szintje évente egyszer kerül meghatározásra.

A decemberben elfogadott intézkedés értelmében, a kormány a "a hitelt törlesztő lakosok és vállalatok érdekeinek védelmében" a bankközi hitelkamatláb 2% fölé emelkedése esetén adót vet ki a bankokra.

Darius Vâlcov, Fotó: Mediafax.ro

A gazdasági lapnak Vâlcov azt mondta, hogy a romániai bankközi kamatláb (ROBOR) 2018 utolsó negyedévében számítottt átlaga alapján a bankoknak 1,2%-os éves adót kell fizetniük az eszközeikre (hitelek, betétek, pénzeszközök, értékpapírok). A Ziarul Financiar számításai szerint ez azt jelenti, hogy a bankoknak 2019-ben 5 milliárd lejt kell befizetniük az eszközeik után. A ZF szerint a ROBOR szintjének átlaga 2018 utolsó negyedévében 3,17% volt.

A Ziarul Financiar számításai szerint csak a Banca Transilvania 776 millió lejt lesz kénytelen adóként befizetni idén. Ez az összeg nagyságrendileg hasonló a bank által 2018 első kilenc hónapjában elért nyereséggel. Arra ugyanakkor számos elemző felhívta a figyelmet, hogy számos olyan bank van, amelynek a nyeresége nem lesz elegendő az adó fizetésére.

Veszteséges lehet a bankszektor idén

A jegybank kormányzóhelyettese, korábban a PSD pénzügyminisztereként is dolgozó Florin Georgescu egy kiszivárgott levélben arra hívta fel Eugen Teodorovici pénzügyminiszter figyelmét a kapzsisági adóval kapcsolatban, hogy az intézkedés komoly veszteségeket jelenthet a Romániai bankszektor számára.

Liviu Dragnea, a PSD elnöke, Florin Georgescu (középen) a jegybank kormányzóhelyettese, és Mugur Isărescu, a jegybank elnöke. Fotó: Adevărul. 

Bár a mostani bejelentések vélhetően jelentős változásokat okozhatnak a jegybank által korábban elvégzett stressztesztek eredményeiben, de Georgescu a decemberben elvégzett elemzésekre hivatkozva azt írja, hogy számításaik szerint az adó hatására 2019-ben a bankszektor veszteségessé válik. Úgy becsülték, hogy a hazai bankszektor már az adó bevezetésének évében (2019-ben) akár 680 millió lejes veszteséget termelhet, a veszteség mértéke 2020-ra rendkívül megnőne, elérné a 3,4 milliárd lejt. A stresszteszt szerint ebben az esetben mindössze 4 hazai bank tudna nyereséget termelni 2019-ben, 2020-ra ez a szám 2-re csökkenne.

És ez még nem is a kedvezőtlen forgatókönyv. A jegybank által felállított negatív szcenárió szerint a román bankszektorban 2019-ben egyetlen bank sem tudna nyereséges lenni, a bankok összesített vesztesége elérné a 9,7 milliárd lejt, 2020-ban pedig a 7,8 milliárd lejt.

Az elemzés szerint a kapzsisági adó 2019-ben 14 bank esetében okozna súlyos gondokat a fizetőképesség terén, 2020-ban pedig 25 romániai bank nem rendelkezne megfelelő mennyiségű saját tőkével a hitelezési tevékenységhez. A jegybank előrejelzése szerint így több bank esetében is kénytelenek lehetnek a részvényesek a hitelintézetek feltőkésítése mellett dönteni.

Georgescu emellett arra is rámutat, hogy a hasonló intézkedések által okozott bizonytalanság növelni fogja a finanszírozási költséget nem csak a magánszemélyek vagy a vállalatok által felvett hitelek esetében, hanem az államadósság finanszírozását illetően is.

És azt is javasolja a pénzügyminisztériumnak, hogy az intézkedés hatásaiként azt is vegyék számításba, hogy az államnak mennyit kellene költenie egy esetleges bankokat mentő akció során.

Florin Georgescu emellett arra is felhívja a figyelmet a levélben, hogy:

  • A ROBOR várható emelkedése mellett az intézkedésnek erősen prociklikus jellege van, egy amúgy is nehéz gazdasági helyzetet tesz még súlyosabbá.
  • Az intézkedés hozzá fog járulni a fentartható hitelezési tevékenység visszaszorulásához. Georgescu arra hívja fel a figyelmet, hogy Romániában jelenleg is az egyik legvisszafogottabb a pénzügyi szolgáltatások mérete, az intézkedés viszont még nagyobb lemaradáshoz vezethet a többi EU-s tagállamhoz viszonyítva ezen a téren.
  • A jegybanki kormányzóhelyettes szerint felmerül annak a veszélye is, hogy a gazdasági szereplők külföldi hitelintézetektől vesznek fel kölcsönt, ami hozzájárulhat az ország államadósságának növekedéséhez, és az ország válsághelyzetek iránti nagyobb sebezhetőségéhez.
  • Az intézkedés hatására attól is tartanak a jegybanknál, hogy a külföldi tulajdonú bankok hazai leányvállalataikat mindössze kirendeltséggé alakítják át annak érdekében, hogy kevesebb tőkével folytathassák hitelezési tevékenységüket.

A jegybankelnök is kritizálta az intézkedést

Az intézkedést különösen erős hangnemben bírálta a jegybank elnöke is. Mugur Isărescu szokásos sajtótájékoztatóján "bolondságnak" nevezte az intézkedést, és arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly problémát jelent az adó bevezetésének gyorsasága, valamint az is, hogy nem egyeztettek erről a bankszektor képviselőivel. Isărescu sajtótájékoztatójának másnapján a lej euróhoz viszonyított árfolyama negatív regordot döntött.

Mugur Isărescu, Fotó: Economica.net

Az RMDSZ elnöke szerint a parlamentben nem fog könnyen átmenni a módosítás

Az Radio France Internationale-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor azt mondta, hogy az RMDSZ nem támogatja az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendeletet. Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy "nem fog simán menni" a parlamentben a kormányrendeletet jóváhagyó törvény vitája. "Nem tudom, gondolt-e a pénzügyminiszter arra a változatra, hogy a parlament elutasítja a rendeletet valamikor az év közepén, és akkor hogyan fogja kezelni a helyzetet. Ezért gondolom, hogy az ilyen brutális adóügyi intézkedések rendkívül kontraproduktívak" - tette hozzá Kelemen Hunor.

Mégis számol a kormány a kapzsisági adóból származó bevétellel a költségvetés elkészítésénél?

Az Economica gazdasági portál közben arról ír, hogy bár a kormány képviselői korábban arról beszéltek, hogy az intézkedéssel inkább a ROBOR alacsony szintjét szeretnék elérni, mintsem a bankok megadóztatását, a költségvetésről kiszivárgott információk most mégis arra engednek következtetni, hogy a pénzügyminisztérium a 2019-es büdzsé elkészítésekor 4 milliárd lejes bevétellel számol a kapzsisági adóból. Az Economica gazdasági portál ezt arra alapozza, hogy a bankok összesített nettó eszközértéke Romániában 440 milliárd lejre tehető, az eszközökre kivetett adó mértéke pedig évente 1,2% lenne. Korábban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter még azt nyilatkozta, hogy nem számítanak bevételre a bankadóból.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac