Erdélyi Pitch
2017. december 12. keddPandora, Gabriella
EUR = 4.6332 RON
USD = 3.9274 RON
HUF = 1.4739 RON
GDP-növekedés = 8,8%
Átlagbér = 2392 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,0%
BET = 7,614.51(-1.03%)
Infláció = 1,42%
Alapkamat = 1,75%

Diósi László: a munkaerőpiac fogalma változik. Átalakul, rugalmas, provokál

 Kérdezett: Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:46 GMT +2, 2017. november 23.

Az OTP Bank Románia vezérigazgatóját az OK Centerről, a lakosság pénzügyi ismereteiről, a helyi vállalkozókról és az Erdély Pitchről is kérdeztük.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, az OTP Bank Románia és az Oktatáshoz való jog Alapítvány októberben megnyitotta Románia első nem formális oktatási központját, az OK Centert. Az edukációs központ Bukarest belvárosában található, diákoknak, felnőtteknek, vállalkozóknak és szakembereknek szóló tréningekkel, valamint szakmai képzésekkel biztosít fejlődési lehetőséget a pénzügyi ismeretek terén.

A kezdeményezésről lehetőségünk adódott Diósi Lászlót, az OTP Bank Románia vezérigazgatójával interjút készíteni, akinek egyúttal a lakosság pénzügyi ismereteiről, a hazai vállalkozókról és az Erdély Pitch esettanulmány versenyről is lehetőségünk adódott kérdéseket feltenni.

Ha az OK Centerbe fektetett pénzt nézzük, akkor valószínűleg nincs olyan képlet, amely szerint ez a projekt pénzügyi szempontból nyereséges lehet, de nem is ez a célja. Eredmények szintjén mivel lennének elégedettek, hogyan fogalmaznák meg a célokat?

Diósi László: - Ami az eredményeket illeti, több szempontból közelíthetjük meg az elégedettségi szint elérését. De a célunk alapvetően az, hogy értékes tartalmat vigyünk a közösségeinkbe. Mindenhol, ahol van bankfiókunk, értéket szeretnénk visszaadni a közösség számára. Az OK Center pedig egy olyan hely, ahol értéket hostolunk. Akkor vagyunk elégedettek, ha ez hozzájárul a közösségek tagjainak tudatosabb életviteléhez. Hogyan mérhető ez? Például a helyi, közösségi célok megvalósításában.

Az OK Center koncepciója teljes mértékben tud működni Bukaresten kívül is. Aminek itt otthont adunk - a pénzügyi edukációt, a vállalkozói oktatást, a karriertanácsadást -, azt máshol is meg tudjuk valósítani. Ezekhez hozzáadva a támogatásainkat, az önkéntesi tevékenységeinket, átfogó csomagot tudunk nyújtani. És ez a célunk: átfogó és értékes csomagokat nyújtani a közösségeinknek, nem a pénzügyi profit elérése. Az OK Centert a társadalom iránt érzett felelősséggel történő befektetésnek tekintjük. A haszon az iskolaépítési programokéhoz fogható: hosszú távú, és a kiművelt emberfőkön keresztül vezet.



Az OK Center megnyitóján többször is szóba kerültek a 2008-as válság előtti évek, az akkori hitelpiaci események, és hogy mindezek fényében hasonló kezdeményezésekre nagy szükség van, hiszen a lakosság pénzügyi ismeretei nem túl acélosak. Járhatóbb út egy saját oktatási központ létrehozása, mint az állami oktatási rendszer megreformálására tett erőfeszítések?

- Nem állunk versenyben az oktatási rendszerrel, mi azt tesszük, amihez a legjobban értünk: magyarázzuk és oktatjuk a pénzügyi termékekkel és kultúrával kapcsolatos kérdéseket. Nekünk ezt könnyebb. Felzárkózni a munkaerőpiaci elvárásokhoz, olyan készségeket és ismereteket tanítani a fiataloknak, amelyek sikeresekké teszik őket: ez nem egy egyszerű felvetés. Egy ennyire gyorsan változó világban, ahol az egyik fő készség pontosan az adaptáció, ez nagy kihívás mindkét oldal, az oktató és oktatott fél esetében is. Mi bővíteni kívánjuk a fiatalok ismereteit, ezáltal bővíteni lehetőségeiket. Hogy miért is jó ez nekünk? Azért, mert egyrészt kollégákká válhatnak, másrészt lehetnek ügyfeleink, tanácsadóink, auditoraink, és még sorolhatnám.

Valamennyi hivatalos szerv képviselői, akikkel egyeztettünk és akiktől véleményt kértünk, érdeklődést mutattak a munkánk és az erőfeszítéseink iránt. A pénzügyi kultúra fejlesztése a társadalom közös érdeke, nem véletlenül hívják ezt angolul financial literacy-nek, pénzügyi írás-olvasás tudásnak. Egy magasabb pénzügyi kultúrájú társadalom bátrabban vállal kockázatokat, bátrabban vállalkozik, és a 2008-ashoz hasonló válság kisebb mértékben érinti. Ez jelentheti az ügyfelek és a bankszektor közötti bizalom helyreállításához is a kulcsot.

Diósi László

Valószínűleg erre számos felmérés van, de számomra egy különösen érdekes kérdés, hogy miként látja egy bankvezér azt, hogy milyen Romániában a pénzügyi kultúra más országokhoz, például Magyarországhoz viszonyítva?

- Tudjuk statisztikákból, hogy nem fényes. Bár az OECD nem mér romániai adatokat, tudjuk, látjuk. Ebben a kontextusban szembenézni az ügyféllel, nem egy egyszerű sztori. Nemrég hallottam egy pénzügyi edukációs oktatáson a következőt: a banki szakma, tekintve komplexitását, szakmaiságát, a termékeibe minden tudását beleadja. Ezzel a komplexitással találja szembe magát az ügyfél. Ez pedig nem egy egyszerű csomópont. Az ügyfélnek semmiképp.

Ezt a helyzetet kötelességünk oldani, átláthatóbbá, értelmezhetőbbé tenni. Nemcsak Románia, Magyarország számára is kihívás ez. Intézményesítve vagy nem, a régiónk nem véletlenül foglalkozik a pénzügyi kultúrával kapcsolatos kérdésekkel. Ahogy nemcsak az USA, Európa, Románia vagy Magyarország fektet a pénzügyi ismeretek alapozásába, úgy - ha szűkítjük a kört - számos pénzügyi és oktatási intézmény is csinálja ezt Romániában. Amivel viszont a mi projektünk differenciálódik, az az integráltság és a minden korosztályt megszólító személyre szabott tananyag.

A központban vállalkozók képzése is zajlik majd, itt arról van szó, hogy egyszerűen csak bonyolultabbá vált a világ, vagy azért a romániai vállalkozóknak van mit behozniuk az ismeretek terén?

- Mielőtt bonyolultabbá vált volna, már bonyolult volt. Mindamellett, hogy hasznos az adózási, vagy éppen a jogi környezetről oktatni a vállalkozókat, az egyéb kompetenciák elsajátítása is nagyon fontos. Alkalmazott, szabadúszó, cégvezető, valamilyen szinten mindegyik intrapreneur (belső vállalkozó szerk. megj.). Elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak van szükségük ilyen fejlett vállalkozói kompetenciájú alkalmazottakra, azaz belső vállalkozókra. És most tegyünk egy próbát, idegenek-e a belső vállalkozókat jellemző kompetenciák a fentebb említett három kategóriától? Mindezen kompetenciákat próbáljuk gyakorolni, tanítani a vállalkozóknak.

Különösen érdekes az OK Centerben az, hogy egyidejűleg akár befektetők és mindenféle egyéb banki szakemberek, valamint középiskolások is tanulhatnak a központban. A tantermeket pedig helyenként csak egy üvegajtó választja el. Cél az, hogy a középiskolások elkezdjenek érdeklődni a banki szakmák iránt?

- Ha most egy HR-es kollegám kellene válaszoljon, azt mondaná, hogy elsődleges cél bankárokat nevelni. Ha a marketinges kollegámat kérdeznénk, rávágná, hogy jó promováló hely, a PR-os talán meg rávágná, hogy jó hely eseményeket szervezni. Maximálisan ki tudja elégíteni az előbbi elvárásokat. A fedél, ami alá törekvéseinket tesszük úgy foglalható össze, hogy a központ egy olyan érték-aggregátor, amely releváns tartalmakat aggregál fiatalok számára úgy, hogy center of excelency-ként működik a pénzügyi edukáció terén.

Van a banknak viszont egy olyan kezdeményezése, az Erdély Pitch, amelynek az egyik nem titkolt fő célja, hogy megtalálja a tehetségeket. Felgyorsultak az események a munkaerőpiacon, és ez egy jó lehetőség a szakemberek megtalálására?

- A munkaerőpiac fogalma változóban van. Átalakul, rugalmas, provokál - talán így jellemezném. Mára a vállalatok, a cégek, a személyek sokkal könnyebben elérhetővé váltak, egyrészt transzparensebbek, másrészt kitettek. Egy toborzási folyamat rég nem az önéletrajzok szelektálásánál kezdődik, de még csak nem is egy, kettő vagy három lépéssel korábban. Sokkal inkább valahol a cégkultúrák jellemének testet öltésekor. Ezt úgy értem, hogy teljesen természetes napjainkban, hogy beszélünk egymás munkáltatóiról, és itt kezdődik a toborzás. Számos szakma csírája, például a brand ambassadoré, mára kinőtte magát. A munkáltatók és munkavállók brandjeinek találkozási pontja az érdekes, és egyben az izgalmas. Ezt a találkozási pontot nevezném a tehetség-találkozási pillanatnak.

Nem hagyományos értelemben vett tehetségeket keresünk. A tehetség bizonyos értelemben szerencse faktor, de számos készség is hozzá tud járulni a fenntartható tehetség ápolásához. Ha a jövő szakmáira gondolunk, bár lehet furcsának hangzanak, viszont az ezekhez szükséges kompetenciák talán annyira nem is futurisztikusak.

Globálisan egyre több nagyobb vállalat ismeri fel azt, hogy jó valamilyen formában kapcsolni a startup-kultúrát a saját szervezetükhöz. Hiszen ezek rugalmas, gyors szervezetek, akik rekordidő alatt képesek innovatív megoldásokkal előállni. Ezzel a versennyel valami hasonló történik az OTP Banknál is?

- Őszintén, nem tudjuk. Mondhatnám, hogy tudjuk, tapasztaltuk, mert valóban voltak már hasonló próbálkozásaink, mindig is kapcsolatot tartottunk a fiatalokkal, egyetemistákkal, egyetemekkel, szakmai szervezetekkel, számos programot futtattunk az elmúlt 8-10 év alatt, gyakornokit, esettanulmányit. Viszont az Erdély Pitch egy olyan tágabb körben kívánja kezelni ezeket a kezdeményezeseket, amely nem zár ki semmilyen kontribúciót.

Az eddigi feladatok eddig főként a helyi közösségekről szóltak, önkormányzatokról, illetve helyi vállalkozásokról. Miért?

- A célunk visszaadni a közösségeknek. Hogy mit? Értéket, használható ötleteket, projekteket. Ez természetesen nemcsak divatosan hangzik, de mércét is emel. A mércét elsősorban a banknak emeli. Számunkra ez egy óriási kihívás.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

pénzpiac